A nemzetközi migráció hatása az európai nyugdíjrendszerekre

Absztrakt

Az európai népesség elöregedése jól ismert folyamat, amely miatt bizonyos európai országok nyugdíjrendszereire egyre nagyobb nyomás nehezedik. A nemzetközi migráció hozzájárul a népesség átalakulásához mind a küldő, mind a célországban, könnyítve vagy kiélezve a demográfiai problémákat. Köztudott, hogy Európában az egyre növekvő migrációs hullám nem elegendő az elöregedő társadalomban végbemenő folyamatok és negatív hatásainak kompenzálásához. Egy, az összes EU-tagállam makrogazdasági mutatóit tartalmazó adatbázis alapján, panelelemzések segítségével bemutatjuk néhány társadalmi-gazdasági mutató hatását a nyugdíjrendszerekre, kiválasztott európai országokban, különös tekintettel a nemzetközi mobilitásra. Az elemzés arra a korábbi kutatásra épül, amely az EU/EFTA-országokat a migrációs áramlás iránya szerint küldő vagy periféria- és befogadó vagy centrumországokra bontja. A tanulmány fő hipotézise szerint a nyugdíjrendszerre jelentős hatást gyakorol a nemzetközi migráció (a nettó migráció nyers rátájával mérve): a nagyfokú kivándorlás növeli a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást. A hipotézist 2004 és 2013 közötti adatokat tartalmazó panelelemzéssel teszteltük. A vizsgálat a teljes mintára, illetve a két országcsoportra (EU/EFTA küldő vagy periféria- és befogadó vagy centrumországok; Svájc, Ciprus és Izland nélkül) terjedt ki. Az állam, a társadalom és a gazdasági szektorok szempontjából legrelevánsabb indikátorokat választottuk ki: átlagbérek, a felnőtt lakosság képzettségi szintje, Gini-index, HDI, a városi lakosság aránya, a medián életkor, a nyugdíjrendszerre fordított kiadások. Eredményeink azt mutatják, hogy a bevándorlók magasabb aránya alacsonyabb nyomást helyez a nyugdíjrenszer kiadásaira a befogadó országokban, míg a küldő országokban a kivándorlók jelentős része foglalkoztatott, akik országukat elhagyva nem járulnak hozzá az ottani nyugdíjrendszer működéséhez. A felnőttek képzettségi szintje azonos hatást gyakorol a nyugdíjrendszer kiadásaira mindkét országcsoportban. Az átlagbérekre gyakorolt hatás ellentétesnek bizonyult a két országcsoport esetében: a befogadó országokban negatív hatást azonosítottunk, vagyis a bevándorlók nagyobb aránya nagyobb nyomást helyez a munkaerőpiacra, míg a küldő országok esetében a kivándorlók többnyire munkanélküliek, csökkentve ezzel a munkaerőpiacra nehezedő nyomást.