A migráció női arca

  • Katalin Lipták Miskolci Egyetem, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
  • Marianna Matiscsákné Lizák Eszterházy Károly Egyetem, Gazdaságtudományi Intézet
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.31.4.2900
Kulcsszavak: migráció, nők, nemek közötti eltérések, kérdőíves felmérés

Absztrakt

A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy van-e különbség Magyarországon a nők és a férfiak vándorlási tendenciája között. Bizonyított, hogy a migrációs hullámnak nemzetközi szinten egyre több a női résztvevője, sokszor kényszermegoldásként választják az elvándorlást, a szegénységtől vagy a munkanélküliségtől való menekülésként. A cikkben rávilágítunk arra, hogy ez a tendencia hazánkban is érvényes-e. Hipotézisünk szerint nembeli különbség van a migrációs folyamatokban, és részben más tényezők befolyásolják egy nő migrációs döntését. Kérdőíves felmérést végeztünk a külföldön élő és dolgozó, Magyarországról elvándorolt állampolgárokkal. A felmérés eredménye megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a női migrációnak két fő fajtája alakult ki: az egyik eset, amikor az egyedülálló nő önállóan hozza meg a döntést és egyedül vág bele a külföldi munkavállalásba; a másik esetben a férjét, párját külföldre követi a nő és közösen hozzák meg a döntést. A távolság hatásának vizsgálata újszerű eredményt hozott, ugyanis a Magyarországtól földrajzilag távolabbra vándorolt nők külföldi életüket véglegesnek tekintik, hazatérésükre kisebb az esély.

Szerzői adatok

Katalin Lipták, Miskolci Egyetem, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

egyetemi adjunktus

Marianna Matiscsákné Lizák, Eszterházy Károly Egyetem, Gazdaságtudományi Intézet

tanársegéd

Megjelent
2017-11-23
Hogyan idézzem?
Lipták, K. és Matiscsákné Lizák, M. (2017) A migráció női arca, Tér és Társadalom, 31(4), o. 231-240. doi: 10.17649/TET.31.4.2900.
Szám
Évf. 31 Szám 4 (2017): Mobilitási folyamatok Európában és Magyarországon
Rovat
Tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.