Kényszer? Földrajzi távolság? Nyelveket beszélni? Mely tényezők meghatározóak a külföldön történő tanulás folyamatában?

  • Emilia Kmiotek-Meier Luxemburgi Egyetem
  • Ute Karl Luxemburgi Egyetem
Kulcsszavak: hallgatói mobilitás, kényszerű mobilitás, célország, nyelv, Luxemburg

Absztrakt

Luxemburgban a legtöbb diáknak külföldön kell töltenie fél évet a diploma megszerzése előtt, így a hallgatói mobilitás gyakori jelenség. A luxemburgi „hipermobilitás” tudományos vizsgálatakor ebben a cikkben a külföldi tanulás első szakaszára összpontosítunk. Először azt elemezzük, hogy a külföldi tanulmányok ötletének felmerülése hogyan kapcsolódik a kényszerű, illetve a nem kényszerű mobilitáshoz. Ezután a célország kiválasztásának folyamatát vizsgáljuk, a küldő- és a célország közötti földrajzi, valamint „nyelvi távolságra” összpontosítva. A földrajzi távolság önmagában nem célja a mobilitásnak, hanem más dimenziókat helyettesít, például a nagyobb távolság megfeleltethető az új dolgok kipróbálása és az új életszakasz elindítása iránti vágynak, míg a rövidebb távolság a létező társadalmi kötelékekbe és kötelezettségekbe való erősebb beágyazottságra utal. A diákok legtöbbször olyan célországot választanak, ahol Luxemburg egyik hivatalos nyelvét beszélik (vagy azért mert elsajátították ezt a nyelvet, vagy azért, mert fejleszteni szeretnék tudásukat), illetve olyan országokat, ahol egy további nyelv megtanulható és gyakorolható. Eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi tanulás nem pillanatnyi döntés eredménye, hanem a hallgatók múltjába, jelenébe, jövőjébe, valamint társadalmi környezetébe beágyazott folyamat.

Szerzői adatok

Emilia Kmiotek-Meier, Luxemburgi Egyetem
PhD-hallgató
Ute Karl, Luxemburgi Egyetem
egyetemi tanár
Megjelent
2017-11-23
Hogyan idézzem?
Kmiotek-Meier, E. és Karl, U. (2017) Kényszer? Földrajzi távolság? Nyelveket beszélni? Mely tényezők meghatározóak a külföldön történő tanulás folyamatában?, Tér és Társadalom, 31(4), o. 76-104. doi: 10.17649/TET.31.4.2889.