Kényszer? Földrajzi távolság? Nyelveket beszélni? Mely tényezők meghatározóak a külföldön történő tanulás folyamatában?
Absztrakt
Luxemburgban a legtöbb diáknak külföldön kell töltenie fél évet a diploma megszerzése előtt, így a hallgatói mobilitás gyakori jelenség. A luxemburgi „hipermobilitás” tudományos vizsgálatakor ebben a cikkben a külföldi tanulás első szakaszára összpontosítunk. Először azt elemezzük, hogy a külföldi tanulmányok ötletének felmerülése hogyan kapcsolódik a kényszerű, illetve a nem kényszerű mobilitáshoz. Ezután a célország kiválasztásának folyamatát vizsgáljuk, a küldő- és a célország közötti földrajzi, valamint „nyelvi távolságra” összpontosítva. A földrajzi távolság önmagában nem célja a mobilitásnak, hanem más dimenziókat helyettesít, például a nagyobb távolság megfeleltethető az új dolgok kipróbálása és az új életszakasz elindítása iránti vágynak, míg a rövidebb távolság a létező társadalmi kötelékekbe és kötelezettségekbe való erősebb beágyazottságra utal. A diákok legtöbbször olyan célországot választanak, ahol Luxemburg egyik hivatalos nyelvét beszélik (vagy azért mert elsajátították ezt a nyelvet, vagy azért, mert fejleszteni szeretnék tudásukat), illetve olyan országokat, ahol egy további nyelv megtanulható és gyakorolható. Eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi tanulás nem pillanatnyi döntés eredménye, hanem a hallgatók múltjába, jelenébe, jövőjébe, valamint társadalmi környezetébe beágyazott folyamat.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő feltételeket:
- A szerzők megtartják a szerzői jogokat, de a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A megjelenés után a tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licensz alá kerül, amely mások számára lehetővé teszi, hogy a cikket a szerzők és az első megjelenés helyének feltüntetésével szabadon felhasználják.
- A szerzők jogosultak további szerződéseket kötni az itt megjelent tanulmány más helyen történő, nem kizárólagos terjesztéséről (pl. könyvben való megjelenés), amennyiben az eredeti megjelenés helyét feltüntetik.
- A szerzők jogosultak a megjelent tanulmány végleges változatának személyes és intézményi oldalakon, valamint repozitóriumokban való elhelyezésére, 3 hónapos késleltetett nyílt hozzáféréssel.
