Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.
  • Én és szerzőtársaim is rendelkezünk ORCID-azonosítóval. Ha még nem, akkor itt tudnak ORCID-azonosítót készíteni; a regisztráció mindössze pár percet vesz igénybe.
  • A kézirat nem jelent meg máshol és nincs máshová beküldve megjelentetésre. A hasonló tartalmú, már megjelent vagy megjelenés alatt álló tanulmányaitól való tartalmi eltéréseket kérjük, jelezze a szerkesztőségnek a megjegyzés mezőben. A working paperként (műhelytanulmányként) való megjelenés nem zárja ki a Tér és Társadalomban való publikálást, de ennek tényét is jelezze a szerkesztőség számára a megjegyzés mezőben.
  • A dokumentum megfelel a Szerzői útmutató előírásainak.
  • A folyóirat Publikációs etikai szabályzatát megismertem, az abban foglaltakat elfogadtam és az ott leírtaknak eleget tettem.
  • A kézirat Microsoft Word (*.doc, vagy *.docx), *.rtf, vagy *.txt formátumú.
  • Az ábrákat külön, lehetőség szerint szerkeszthető (pl. Excel, PowerPoint, EPS) fájlként csatolom a beküldéshez.

Szerzői útmutatók

A Tér és Társadalom a szerkesztői munka egyszerűsítése érdekében a kéziratokat elsődlegesen online fogadja a http://tet.rkk.hu oldalon való regisztráció után feltöltve. Amennyiben a kéziratleadással kapcsolatosan technikai problémái vagy kérdései vannak, lépjen kapcsolatba a szerkesztőséggel (tet(kukac)krtk(pont)mta(pont)hu)!

A kézirat előkészítése
A Tanulmányok, a Kitekintés és a Ténykép rovatban legfeljebb 40 000 karakter (szóközökkel, irodalomjegyzék nélkül) terjedelmű kézirat közölhető. Az előírtnál hosszabb kéziratokat a szerkesztőség formai okokból elutasíthatja. A recenziók hossza legfeljebb 10 000 leütés (szóközökkel).

A kézirat feltöltése során az ott szereplő űrlapon adja meg a szerzők elérhetőségét, ORCiD-azonosítóit, a kézirat címét, a Tanulmányok, a Kitekintés és a Ténykép rovatba szánt kéziratok esetében az 1500–2000 karakter hosszúságú magyar és hoszabb, kb. 3000 karakter terjedelmű angol nyelvű absztraktot, valamint 3–5 kulcsszót magyarul és angolul. Az absztrakt tartalmazza a tanulmány célját, mutassa be a cikk felépítését, valamint a főbb eredményeket. Az angol nyelvű absztraktban lehetőség szerint kerülje az első személyű névmások használatát (én, mi, enyém stb.), használjon helyette passzív szerkezeteket.
A kézirat szövegét – a szerzői adatok, az absztrakt és a kulcsszavak nélkül – különálló fájlban töltse fel, lehetőleg .doc, .docx vagy .rtf formátumban. A tördelőszerkesztő munkájának megkönnyítése érdekében minél kevesebb formázást használjon.

A jegyzetek a főszöveg kiegészítéseit tartalmazzák, ne legyen bennük pl. ábramagyarázat. A szöveg végén, az irodalomjegyzék előtt helyezze el az esetleges köszönetnyilvánítást, illetve itt nevezze meg a kézirat megjelenését támogató intézményeket, szervezeteket, ösztöndíjakat.

Ábrák és táblázatok

Az ábrákat és a táblázatokat a szövegbe építve is küldje be. Számozással jelezze a szövegben elfoglalt pontos helyüket, címüket, forrásukat, illetve zárójelben hivatkozzon rájuk a kézirat szövegében. Az ábrák és táblázatok címeit angolul is tüntesse fel.

Az ábrákat (térképeket, diagramokat, fotókat stb.) külön fájlban is csatolja a kéziratához, lehetőleg .eps vagy .tiff formátumban. Az ábrák felbontása legalább 300 dpi legyen. (Az ábrák maximális nyomtatási szélessége 11,6 cm, egész oldalas fektetett ábránál 18,3 cm.) Színes ábrákat nem közlünk. Az ábrafeliratokon törekedjen az olvasható méretekre. Az ábrák szerzői jogainak rendezése a kézirat szerzőjének felelőssége. Terjedelmi okok miatt kérjük, hogy egy tanulmányban legfeljebb 4–5 ábra szerepeljen.

Szövegközi hivatkozások

A szövegközi hivatkozások formázásához itt talál részletes példákat.

Irodalomjegyzék

A szöveget az Irodalom követi a szerzők (szerkesztők) neve szerinti betűrendben. 

Az irodalomjegyzék tételeinél minden esetben tüntesse fel azok doi-azonosítóit is: az irodalomjegyzéket másolja be ebbe a keresőbe, a linkeket (https://doi.org/10....../......) pedig másolja vissza a kéziratfájlba. 

1. Könyv

A szerző családneve és utónevének kezdőbetűje, a megjelenés évszáma (zárójelben, utána kettőspont), a könyv címe (dőltbetűvel, utána pont), alcíme (dőltbetűvel, utána pont), a kiadó neve (utána vessző), a város, ahol kiadták. (Ha van, sorozatcím és sorszám – zárójelben.) Ha szerkesztő a vezető alkotó, akkor a neve után fel kell tüntetni: (szerk.) vagy (ed.) stb. A társszerzők neve közé vesszőt teszünk. Példa könyvre:
Horváth Gy., Hajdú Z. (szerk.) (2010): Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs (Régiók Európája; 4.)

2. Folyóiratcikk

A. szerző családneve és utónevének kezdőbetűje, a megjelenés évszáma (zárójelben, utána kettőspont), a cikk címe (utána pont), esetleges alcíme (utána pont), a folyóirat címe (dőltbetűvel, utána vessző), sorszám az évfolyamon belül (utána pont és vessző), a cikk első és utolsó oldalszáma. Az évfolyamszámot csak akkor kell megadni, ha a hivatkozott mű másképp nem azonosítható. Az évfolyamszám a folyóiratcím után álljon, és kövesse az évf. rövidítés vagy a kötet szó, ez után pedig az évfolyamon belüli lapszám. Elektronikus folyóirat esetén az információ kiegészül az internetes címmel. A. társszerzők neve közé vesszőt teszünk. Példák folyóiratcikkre:
Hajdú Z. (2008): A kárpát-medencei államosodási térfolyamatok kérdőjelei: széttagolódás, kárpát­-medencei integráció, avagy betagolódás az euro-atlanti nagytérségi rendszerekbe? Közép­-európai Közlemények, 2., 27–33. 
Berndt, C., Boeckler, M. (2011): Geographies of markets: Materials, morals and monsters in motion. Progress in Human Geography, 4., 559–567. https://doi.org/10.1177/0309132510384498

3. Gyűjteményes kötetben szereplő cikk

A szerző családneve és utónevének kezdőbetűje (utána pont), a megjelenés évszáma (zárójelben, utána kettőspont), a cikk címe (utána pont), esetleges alcíme (utána pont). A befogadó kötet leírását az In: vezeti be. Következik a szerkesztő családneve és utónevének kezdőbetűje, a (szerk.) vagy (ed.) (utána kettőspont), a kötet címe (dőltbetűvel, utána pont), esetleges alcíme (dőltbetűvel, utána pont), a kiadó neve (utána vessző), a város, ahol kiadták (utána vessző), a cikk első és utolsó oldalszáma. Példa gyűjteményes kötetben levő cikkre:
Péteri G. (1991): Az önkormányzatok és oktatási intézmények viszonya, finanszírozási kérdések. In: Kozma T. (szerk.): Önkormányzat és iskola. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 122–154.Ha a szerző nem természetes személy, akkor a szervezet neve a kiadó pozíciójából a szerzőébe lép előre. [Szögletes zárójelben] meg kell adni a kollektív szerző teljes nevét. Példa kollektív szerzőre:
KSH [Központi Statisztikai Hivatal] (2005): Területi statisztikai évkönyv 2004. Budapest

4. Internetes források

A http://www. elhagyásával a szöveg közben így kell hivatkozni: (http://www.rkk.hu 2011). Az irodalomjegyzékben a sorrend: http://www.stb/esigytovabb/ (utána szóköz), (Letöltés: dátum.) Példa internetes forrásra:
http://www.rkk.hu/tudomanyos_tevekenyseg/nemzetkozi kutatasok.html (Letöltés: 2011. március 16.)

A szerkesztés folyamata

A kézirat beküldése után, a folyóirat weboldalára bejelentkezve a szerző figyelemmel kísérheti a szerkesztés folyamatát, a szerkesztőség pedig e-mailben tartja vele a kapcsolatot.

A Tanulmányok, a Kitekintés és a Ténykép rovatba szánt kéziratokat két anonim lektor értékeli, a többi rovatnál a rovatszerkesztők döntenek a kéziratok megjelenéséről. Az anonim lektorálás megvalósulása érdekében kérjük, hogy se a nevét, se más, azonosításra alkalmas személyes adatát ne tüntesse fel a kéziratban és a kiegészítő fájlokban.

A lektorálás és a szerkesztői jóváhagyás után a kéziratot az olvasószerkesztő veszi gondozásba, így a szerkesztők mellett kérdései esetén ő is kapcsolatba léphet a szerzővel.

Az olvasószerkesztett és betördelt változatot visszaküldjük utolsó szerzői átolvasásra. Ekkor már csak az elütések, kisebb formázási problémák javítása lehetséges.

A szerző(k)nek a megjelent folyóiratszámból egy szerzői példányt küldünk, illetve az elektronikus változathoz hozzáférést biztosítunk. Tájékoztatjuk szerzőinket, hogy 2014-től a cikkek bibliográfiai adatait a szerkesztőség rögzíti a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT), ezzel a szerzőknek nincsen további teendőjük.

A cikkek leadásával kapcsolatban szívesen állunk rendelkezésre e-mailben (Váradi Monika Mária főszerkesztő: varadi(pont)monika(kukac)krtk(pont)mta(pont)hu) vagy telefonon (+36 1 309 2684).

Kéréseink figyelembevételét előre is köszönjük!

A szerkesztőség

Adatvédelmi nyilatkozat

A regisztrált és a nem regisztrált felhasználókról gyűjtött adatok a tudományos folyóiratok működtetésének körébe tartoznak. Az adatok lehetővé teszik a szerkesztési folyamat során a kommunikációt, az olvasók tájékoztatását a megjelent tartalmakról; illetve összesített formában információkat adnak az olvasói szokásokról. 

A folyóirat szerkesztői törekszenek az adatvédelmi iparági szabványoknak való megfelelésre, beleértve az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) által az érintettnek biztosított jogokat. A GDPR egyúttal a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból kezelt adatokra sajátos szabályokat fogalmaz meg. A részletes adatkezelési információkat a Tér és Társadalom adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.

E-mailes értesítések: Felhasználóként beállíthatja, hogy milyen értesítéseket kíván megkapni. Lépjen be a felhasználói fiókjába; válassza a Profil megtekintése menüpontot, azon belül pedig az Értesítések fület. 

Cookie-k: A honlap megtekintésekor egy „OJSSID” nevű cookie készül, amely a honlapra látogató felhasználó számítógépén található. A felhasználó a cookie-beállításait és a cookie-kat a számítógépe böngészőprogramjából érheti el. A honlap látogatóiról adatbázisban tároljuk az IP-címet és a böngészőprogram adatait. Ezek az adatok a böngésző bezárásakor törlődnek az adatbázisból.