Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Tér és Társadalom hu-HU <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a <strong><a href="https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/licensz">FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN</a></strong> részletezett feltételeket.<br /></span></p> varadi.monika@krtk.hu (Váradi Monika Mária) tet@krtk.hu (Váradi Monika) Tue, 06 Dec 2022 19:56:36 +0100 OJS 3.3.0.8 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Az Európai Parlament közös munkacsoportjainak (intergroupjainak) szerepe a területi érdekérvényesítésben https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3449 <p>Az egyetlen közvetlenül választott EU-s intézményben, az Európai Parlamentben a területi fókuszú kérdések nem csupán a plenáris, szakbizottsági és képviselőcsoporti üléseken kerülnek napirendre, hanem a Parlament keretében működő „félhivatalos” képviselői csoportosulások, az ún. közös munkacsoportok (intergroupok) összejövetelei is lehetőséget teremtenek erre.</p> <p>A tanulmányomban arra keresem a választ, hogy az EP félhivatalos képviselői csoportosulásai képesek-e arra, hogy a területi fókuszú érdekeket becsatornázzák az EP-i döntéshozatalba. Hipotézisem szerint a formalitás és informalitás határán álló csoportosulások megfelelően ki tudják aknázni a szemi-formális működési tényezőkben rejlő adottságokatés hatékonyan részt tudnak venni a területi fókuszú érdekek érvényesítésében.</p> <p>A tanulmány négy részre tagolódik. Mindenekelőtt röviden áttekintem az EP-nek és a területi érdekek kapcsolatát, ezt követően pedig bemutatom a közös munkacsoportok jellemzőit, struktúráját és érdekérvényesítési lehetőségeit az EP Eljárási Szabályzatának tükrében. A tanulmány harmadik részében a területi fókuszú közös munkacsoportok működési jellemzőit elemzem. Az írásom utolsó fejezete két konkrét esettanulmány alapján mutatja be a területi kérdéssel foglalkozó közös munkacsoportok érdekartikulációs gyakorlatát és korlátait.</p> <p>A dokumentumelemzés, a közös munkacsoportokban meghatározó szerepet játszó EP-képviselőkkel és munkacsoport-koordinátorokkal készített strukturált mélyinterjúk és az esettanulmány alapján megállapítható, hogy az EP-ben ezek a formalitás és informalitás határán álló képviselői csoportosulások is meghatározó szerepet játsz(hat)anak a területi érdekek uniós intézményekben történő megjelenítésében. Ugyanakkor – az EP eljárási szabályzatában megfogalmazott korlátok miatt – e képviselői csoportosulások csak indirekt módon vehetnek részt a területi érdekek parlamenti döntéshozatalba történő becsatornázásában, hiszen a parlamenti fellépések nem a közös munkacsoportok, hanem az azok munkájában részt vevő EP-képviselők nevében történnek.</p> Brucker Balázs Copyright (c) 2022 Brucker Balázs http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3449 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Az overtourism lakhatási jóllétre gyakorolt hatása Budapest VII. kerületében https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3425 <p>Az overtourism mind a turizmusnak színteret adó desztinációk vonzerejére, mind a helyi lakosság életére számos negatív hatást gyakorol. A COVID-19 járvány kitörése és globális elterjedése fémjelezte időszakban időről időre megjelenő, szinte a semmihez konvergáló turizmus időszaka alkalmas arra, hogy a (nemkívánatos mértékű) turizmusból fakadó lakossági észleléseket vizsgáljuk. Jelen tanulmány kutatási kérdése arra irányul, hogy milyen hatással van az overtourism a helyi lakóközösségek lakhatási jóllétére. Az elméleti pozícionálásból adódó kérdés megválaszolása azért lényeges, mert a hatások ismeretének fényében új viselkedésminták válhatnak mindennapossá. A kutatási kérdés megválaszoláshoz a szentimentelemzés alkalmazására esett a választás, mely jó eszköznek bizonyult az overtourism helyi lakosok által érzékelt hatásainak nem-konvencionális módon történő feltárásához. A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) módszertanán alapuló szentimentelemzés révén az emberi tapasztalás három kulcsfontosságú aspektusa – neurológia, nyelv, programozás – került a vizsgálat középpontjába.</p> <p>A 13 145 hozzászólás feldolgozásán alapuló eredmények megmutatják, hogy a vizsgált kulcsszavak esetében az érzékszervi észlelést lehetővé tévő reprezentációs rendszerek – úgymint látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás – közül melyik bír meghatározóbb jelentőséggel. Minden kulcsszó esetében – az éves megoszlástól függetlenül – a látással kapcsolatos modalitásokat jelentő vizuális reprezentációs rendszer rendelkezik jelentős fölénnyel, melyet a szagláshoz kötődő modalitásokat képviselő olfaktórikus reprezentációs rendszer követ. A halláshoz kapcsolódó akusztikus, az érzékelést megtestesítő kinesztetikus és az ízlelésre vonatkozó gusztatórikus reprezentációs rendszerek használata a vizsgált bejegyzések tekintetében kisebb és közel azonos arányban jelenik meg. Az overtourism és a lakhatási jóllét összefüggéseinek ismeretében a helyieknek otthont biztosító település önkormányzata és civil szervezetei a lakhatási jóllét tényezőit hatékonyan formálhatják, de emellett a turizmus környezeti hatásainak kiszolgáltatott helyi lakosság is fontos szerepet tölthet be saját lakhatási jólléte alakításában.</p> Molnár-Csomós Ilona, Kiss Kornélia Copyright (c) 2022 Molnár-Csomós Ilona, Kiss Kornélia http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3425 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Gyalogolhatóság és gyaloglási viselkedés ember–környezet tranzakciótudományi megközelítésben https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3438 <p>A <em>walkability</em> – magyarul gyalogolhatóság, sétálhatóság vagy járhatóság – fogalmát számos tudományterület, így többek között a várostervezés, az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság, a mentális betegségek, a környezetpszichológia és a szociológia egymással gyakran szoros átfedésben lévő témákat tartalmazó irodalmában megtalálhatjuk. A városi környezet gyalogolhatóbbá tétele környezeti (kevesebb szennyezés, fenntarthatóság), személyes (társas kapcsolatok, mentális és fizikai egészség) és gazdasági előnyökkel jár, így a fogalom vizsgálata és mérése mikro- és makroszinten egyaránt indokolt.</p> <p>Tanulmányunk célja, hogy a gyalogolhatóság hazánkban még kevéssé kutatott fogalmát az ember–környezet tranzakciótudomány személy-környezet állandó kölcsönkapcsolatát hangsúlyozó megközelítésében járja körül, így kapaszkodót nyújtson a fogalom holisztikus, környezetpszichológiai szemléletű hazai kutatásához és továbbfejlesztéséhez. Mivel a gyalogolhatóság fogalma kevéssé elterjedt a magyar szakirodalomban és közgondolkodásban, a tanulmány először bemutatja a gyalogolhatóság definíciós hangsúlyait. Ezt követően a kapcsolódó objektív és szubjektív környezeti, majd a személyes jellemzőket (szociodemográfiai változókat, mentális egészségi jellemzőket, szándékot és attitűdöt, társas faktorokat, személyiségjellemzőket) veszi sorra olyan kutatások és ökológiai modellek példáin keresztül, amelyek rávilágítanak a fogalom, illetve a mérési és beavatkozási lehetőségek komplexitására. Ezek a tényezők ugyan a tranzakcionális szemléletből adódóan a gyakorlatban nehezen választhatók el egymástól, az áttekinthetőség érdekében célravezetőnek tűnik, hogy külön tárgyaljuk őket. A gyalogolhatósághoz és gyaloglási viselkedéshez kapcsolódó objektív és észlelt környezeti, valamint térhasználói jellemzők belső és egymás közötti kölcsönkapcsolatait – a térhasználói percepció fontosságának hangsúlyozásával – egy saját tranzakcionális elméleti ökológiai keretmodellben és a gyalogolhatóság általunk javasolt ember–környezet tranzakciótudományi definíciójában foglaljuk össze.</p> <p>A gyalogolhatósággal kapcsolatos kutatások legtöbbje nem tár fel ok-okozati viszonyokat, így tanulmányunkban mi is olyan jellemzők megvilágítására törekszünk, amelyek (egyszerre) lehetnek a gyaloglási viselkedés okai vagy okozatai. Elméleti tranzakcionális ökológiai keretmodellünkben az összefüggések a tranzakcionális szemléletnek megfelelően, valamint a kauzalitás feltáratlanságának okán közvetlenül vagy közvetetten kétirányúak. A tanulmány a kapcsolódó nemzetközi szakirodalom gazdagsága folytán nem törekedhet teljességre a tárgyalt jellemzőket, eredményeket, az összefüggések komplexitását illetően, célja a gyalogolhatóság értelmezésében, kutatásában, fejlesztésében elengedhetetlen tranzakcionális szemlélet jelentőségének megvilágítása. Elméleti keretmodellünk sem törekszik teljességre, az értelmezés a jellemzőcsoportok szintjén marad; az egyes jellemzőcsoportok nem minden elemét tüntettük fel, és az összefüggések sem érvényesek azok minden elemére. Úgy véljük azonban, hogy modellünk ezzel együtt is a gyalogolhatóság tranzakcionális szempontú empirikus kutatásainak kiindulópontja lehet.</p> Berze Iván Zsolt, Dúll Andrea Copyright (c) 2022 Berze Iván Zsolt, Dúll Andrea http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3438 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 A klímatudatosságot magyarázó elméletek átfogó elemzése: strukturális, intézményi és egyéni megközelítések https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3426 <p>Tanulmányom célja, hogy szakirodalmi áttekintés segítségével feltérképezze, hogy milyen tényezők befolyásolják az egyéni és társadalmi attitűdöket a klímaváltozással kapcsolatban, és milyen mechanizmusok alakítják a cselekvési hajlandóságot és a klímapolitikák társadalmi elfogadottságát. A tanulmány három különböző szinten vizsgálja ezeket a mechanizmusokat. Az olyan mikroszintű faktor, mint az iskolázottság, az egyéni preferenciákat alakítja. Az egyéni preferenciákat azonban erősen befolyásolhatják intézményi (mezo-) és strukturális (makro-) tényezők. Egy ország gazdasági fejlettsége például meghatározhatja a társadalmi vélekedéseket a környezetvédelmi kihívások fontosságáról, de egy régió fokozott kitettsége a klímaváltozás negatív hatásainak (sérülékenység) is befolyásolhatja a társadalmi percepciókat a probléma súlyosságával és az elvárható klímavédelmi intézkedések mértékével kapcsolatban (makroszint). Hasonló közvetítő fontossággal bírnak az olyan intézményi faktorok (mezoszint), mint az intézményekbe vetett magas társadalmi bizalom, mivel az mélyebb elköteleződést von maga után a közös ügyek megoldása iránt. Az áttekintés ezért több intézményi és strukturális tényezőt is számba vesz a teljesebb kép elérése érdekében.</p> <p>Tanulmányom nem csupán a különböző magyarázó elméleteket mutatja be, hanem számot ad a legfontosabb empirikus kutatások eredményeiről is. A klímatudatosságot több különböző tudományág vizsgálja, ezért különösen fontos, hogy eredményeiket oly módon szintetizáljuk, ami a különböző kapcsolódási pontokon keresztül lehetővé teszi a tudásfelhalmozást. Jelen munkámmal ehhez kívánok tudományos hozzájárulást nyújtani. A klímatudatosságot alakító tényezők ismeretének ugyanakkor kiemelt közpolitikai vonatkozásai is vannak, mivel az eredményes klímapolitikának hatékony választ kell adni az egyéni preferenciákra éppen úgy, mint a társadalomban húzódó különbözőségekre.</p> Muth Dániel Copyright (c) 2022 Muth Dániel http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3426 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Az okosváros-tervezés fejlődéstörténete kritikai megközelítésben https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3398 <p>A városfejlesztés egyik legújabb paradigmája, az úgynevezett okosváros-tervezés is immár közel két évtizedes múltra tekint vissza, ezért lehetőség nyílt a folyamat egyfajta fejlődéstörténetének, „evolúciójának” megrajzolására. Bár igen rövid időszakról van szó, mégis figyelemre méltó párhuzamokat azonosíthatunk a várostervezés egészének folyamatával a 20. század második felétől kezdve. Cikkünk ebből a megközelítésből kiindulva mutatja be az okosváros-tervezés három szakaszát a nemzetközi szakirodalomban kibontakozó diskurzus elemzésével. Először számba veszi a fogalommeghatározása körül kialakult különbségeket, kérdéseket és dilemmákat. Ezt követően részletesen vizsgálja az említett három szakaszt (a megjelenés évei; kritikák megfogalmazása, mint második szakasz; majd megújulás és ismételt felívelés) a domináns szakmai párbeszéd elemzése révén. Az eredmények azt mutatják, hogy bár éles határvonalakat nem lehet húzni, és számos téma a kezdetektől „átível” a folyamaton, egyfajta hangsúlyeltolódás mégis azonosítható. Ezt a szakaszolást pedig rá lehet vetíteni a 20. század második felétől jellemző városfejlesztési folyamatokra általában és egyfajta párhuzamként egyaránt.</p> <p>A tanulmány további része az elméleti elemzést egy, a témához kapcsolódó hazai kutatás eredményeinek bemutatásával is igyekszik megvilágítani, melynek témája az okosváros-eszközök, a helyi fejlesztés és a helyi közösség viszonyrendszerének vizsgálata volt. Ennek legfőbb tanulsága szerint a legkisebb településekre általában túlzott terhet ró mind az anyagi, mind az emberi erőforrások oldalán az infokommunikációs eszközök működtetése, és hasznát is kevéssé látják, míg a nagyobbaknál erre nagyobb szükség és igény is van. Főképpen a kisebb lélekszámú településeken hiányzik az ehhez szükséges technológiai, szervezeti és menedzsment háttér és -kapacitás, és jelentős idegenkedés is tapasztalható e települési körben.</p> Gere László, Kocsis János Balázs Copyright (c) 2022 Gere László, Kocsis János Balázs http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3398 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Az okosváros-modell alkalmazhatósága rurális terekben https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3462 <p>Annak ellenére, hogy az okos város szakirodalma átfogó és gazdag, az információs és kommunikációs technológiák használatához kapcsolódó lehetőségeket, azok hasznosságát, potenciális előnyeit és hátrányait a rurális térségekben és falvakban egészen az utóbbi évekig kevésbé kutatták, holott a vidéki térségek is olyan komoly kihívásokkal néznek szembe, melyek kezelésében, megoldásában az IKT használata, vagy más innovatív megoldások alkalmazása fontos szerepet játszhat. A tanulmány első részében összefoglaljuk az okosváros-megközelítés legfontosabb megállapításait. Azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lehet az eredeti okosváros-megközelítést a vidéki térségek sajátosságaihoz igazítani, mit tanulhatunk a korábbi okosváros-kutatások tapasztalataiból, hogy elkerülhessük az úgynevezett „IKT-fanatizálást”, azaz a technológiák mindenhatóságába vetett hitet, és elsősorban azokra a problémákra koncentrálhassunk, melyekkel a falvak küzdenek. A második részben bemutatjuk, hogy mit jelent az okos falu, okos vidéki fejlődés fogalma, valamint, hogy hogyan változott az IKT térbeliségre gyakorolt hatásáról, valamint a távolság szerepéről való gondolkodás az elmúlt évtizedekben. Végül bemutatjuk egy elmaradott térség okosvidék-kutatásának eredményeit, tanulságait.</p> <p>Az okos település lényege az adott lehetőségek és erőforrások lehető legjobb kihasználása a technológiák adta lehetőségek kiaknázásával. A sikeresség pedig nagyban múlik a település vezetőinek elkötelezettségén, lelkesedésén, ismeretein és azon, mennyire képesek a település lakosságát aktivizálni, bizalmat kiépíteni, kommunikálni, megnyerni a változtatásnak, változásnak. Kulcsfontosságú a fiatalok bevonása, aktivizálása, a település népességmegtartó erejének fokozása, mert a fiatalokban nagy az elvándorlási hajlandóság. A tanulmány fontos belátása, hogy nem létezik olyan okosváros-, okosfalu-stratégia vagy megközelítés, mely minden településnek megfelelő; mindig az adott hely adottságaiból kiindulva, azokra építve kell a fejlődési útvonalat meghatározni.</p> Barsi Boglárka Copyright (c) 2022 Barsi Boglárka http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3462 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Beszámoló az ERSA 61. Konferenciájáról, Pécs 2022. augusztus 22–26. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3479 Páger Balázs Copyright (c) 2022 Páger Balázs http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3479 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Tér és állam – Beszámoló a Magyar Regionális Tudományi Társaság XX. vándorgyűléséről https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3478 Horeczki Réka, Rácz Szilárd Copyright (c) 2022 Horeczki Réka, Rácz Szilárd http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3478 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Kohéziós források felhasználásának területi vizsgálata Baranya megyében a 2007-2013-as és 2014-2020-as programozási időszakban https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3446 <p>A 2007-2013 közötti programozási időszak a területalapú fejlesztéspolitika kialakítására tett kísérletként értelmezhető, melynek során – az ágazati programok mellett – minden magyarországi régió (így a Baranyát magában foglaló Dél-Dunántúl is) saját operatív programmal rendelkezett. 2014-2020 között ugyanakkor egyetlen országos, viszont különálló megyei keretekkel rendelkező Terület- és Településfejlesztési Operatív Program működött, melyet szintén kiegészítettek az ágazati programok. A tanulmány célja, hogy feltárja: kimutathatók-e tendenciák Baranyában a támogatási programok területi preferenciáiban, továbbá mely járások és települések tekinthetők centrumnak vagy perifériának az EU-források felhasználása terén a két programozási időszakban. A tanulmány első részében – a szakirodalmi bevezetést követően – áttekintem a két programozási időszak stratégiai kereteit, a Baranya megyében vizsgált programokat, illetve a megyére vonatkozó területi célokat. Ezt követően ismertetem az empirikus adatelemzés módszerét és a megfogalmazott kérdéseket, majd bemutatom a két időszak programjait külön-külön, továbbá összehasonlítom a két területfejlesztési célú programot. Kiemelem a két programozási időszakra jellemző területi tendenciákat, továbbá értékelem a forrásfelhasználást a 2014-ben kialakított megyei területi célok mentén. Az összefoglalásban a korábbi elemzések konklúziójaként meghatározom a megye járásainak kohéziós forrásfelhasználási profilját.</p> <p>A tanulmány fontos megállapítása, hogy a megyeszékhely, Pécs részesedése a forrásokból 50% alá süllyedt 2014-2020 között, mely a vidéki térségek előtérbe kerülésére utal. Azonban míg 2007-2013 időszakában mind az egyes járások között, mind a járásokon belül viszonylag egyenletes forrásmegoszlás tapasztalható, addig 2014-2020 között több járás (Bóly, Komló, Mohács) esetében is erőteljes koncentrációt látunk (ezek elsősorban helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztést megvalósító térségek), miközben a leszakadó térségeknek kevesebb támogatás jutott. A preferált járásokon belül is a központok koncentrálták a forrásokat. Mindez összességében növelte a megye elmaradott és fejlődő térségei közötti finanszírozási szakadékot. Az uniós fejlesztéspolitika központi térségekre és városokra történő koncentrálásával csökken annak láthatósága a vidéki térségekben, mely – utóbbi területeken – a hazai finanszírozású eszközök jelentőségének növekedésével jár.</p> Pámer Zoltán Copyright (c) 2022 Pámer Zoltán http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3446 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Nem minden arany, ami fénylik – A német lakásszövetkezetek kihívásai https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3466 Csepregi Dóra Fanni Copyright (c) 2022 Csepregi Dóra Fanni http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3466 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100 Egy kivételes életmű emlékezete https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3471 Baranyi Béla Copyright (c) 2022 Baranyi Béla http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3471 Tue, 06 Dec 2022 00:00:00 +0100