Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Tér és Társadalom hu-HU <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a <strong><a href="https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/licensz">FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN</a></strong> részletezett feltételeket.<br /></span></p> lux.gabor@krtk.hu (Lux Gábor) tet@krtk.hu (Lux Gábor) Tue, 07 Mar 2023 11:08:56 +0100 OJS 3.3.0.8 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3465 <p>A tanulmány a rezilienciával foglalkozó szakirodalmat elemzi elsősorban a kormányzás, és a decentralizáció szempontjából. A szerző megállapítja, hogy noha a fogalom nem új, de különösen az utóbbi időben vált jellemzővé igazán az interdiszciplináris megközelítés. A covid járvány jelentősen erősítette a rezilienciára épülő szakpolitikák pozícióit, s ez a jelenség a kormányzatok számára is kihívást jelent mind globális, mind nemzeti és helyi önkormányzati szinten. Az elsősorban a járványkezeléssel foglalkozó és a kelet-közép-európai régióra koncentráló szakirodalom szemléje kiterjed a fogalom formálódására, a kormányzási vonatkozásokra, a centralizáció és decentralizáció dilemmájára és a többszintű kormányzásban bekövetkezett változásokra. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a centralizációs reflexek rendkívül erősek, a helyi önkormányzatokat érintő megszorítások, az információhiány is akadályozta a szintek együttműködését, de nem voltak előnyös helyzetben a nemzetközi szervezetek sem, mert a nemzetállami kormányzatok nem voltak partnerek az együttműködésben. Fontos tanulság, hogy a kormányzatok minősége jelentős mértékben hozzájárul a válságok sikeres vagy sikertelen kezeléséhez, mint ahogy az is, hogy a válságokra való felkészülést a kormányzatok működésébe rendszer szinten szükséges beépíteni, aminek segítségével elkerülhető, hogy veszélyhelyzetben a rendkívüli eszközök alkalmazása kizárólagos legyen.</p> <p>A magyar járványkezelés tekintetében tett megjegyzések, részben a szerző és kollégái korábbi kutatásai alapján, arra utalnak, hogy nem kerültük el a centralizáció és a „kivételesség” veszélyeit, de a helyi önkormányzatok felkészületlensége is hozzájárult ahhoz, hogy nem kerültünk a járványkezelésben jól teljesítő kormányzatok közé.</p> Pálné Kovács Ilona Copyright (c) 2023 Pálné Kovács Ilona http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3465 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 Formálódó peremterületek: a szegénység és a jóléti szuburbanizáció egymás mellett élése hazai városok példáján https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3476 <p>A hazai településhálózat sajátossága, hogy a települések magját alkotó belterületek mellett a külterületeken és a belőlük létrehozott egyéb belterületeken is életvitelszerűen laknak. A vidéki centrumok újrastruktúrálódó peremterületein a térfolyamatok települési szint alatt is differenciálódnak, gyorsan városiasodó terek mellett rurális zárványok alakulnak ki. Kutatásunk során Győr, Szeged, Zalaegerszeg valamint Hódmezővásárhely és környezetük mintaterületén vizsgáltuk meg, hogy a szegregáció hogyan jelenik meg a helyi lakosság és a döntéshozók diskurzusában, továbbá megpróbáltuk feltárni néhány, a szegregáció fennmaradásához hozzájáruló településföldrajzi és jogi tényezőt.</p> <p>A felmérés alapján az etnikai szegregáció mellett jelentős a jövedelmi különbségekre visszavezethető elkülönülés, és esetenként a külterületek földrajzi izolációja miatt az ott élők súlyos hátrányokat szenvednek el. 1990 után és a 2008-ban kibontakozó pénzügyi válság következtében a prekariátushoz tartozó háztartások nagy arányban áramlottak ezekre a területekre, nagyrészt a városból kiszorulók, vagy a távoli vidéki falvakból az elhelyezkedés reményében érkezők. A társadalmi tőkék torzult jellegéből adódóan a megkötő tőke túlereje, a városvezetők társadalmi problémák felett „szemet hunyó” gyakorlata mellett a földügyi és építészeti szabályozás is hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltástól napjainkig szegregátumok alakuljanak ki, azonban a helyi diskurzusban jóval több területet tartanak számon szegregátumként, mint ahány a terepi felmérés alapján ténylegesen annak tekinthető.</p> Vasárus Gábor, Szalai Ádám Copyright (c) 2023 Vasárus Gábor, Szalai Ádám http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3476 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 A bhutáni össznemzeti boldogság koncepció és magyarországi alkalmazása a budapesti József Attila-lakótelepen https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3363 <p>A tanulmány célja, hogy bemutassa a Bhutánban létrehozott össznemzeti boldogság (Gross National Happiness), avagy bruttó nemzeti boldogság koncepcióját, valamint összefoglalja egy, az össznemzeti boldogság budapesti József Attila-lakótelepen történő alkalmazását célzó kvalitatív feltáró kutatás eredményeit. A bevezetés ismerteti a magyarországi boldogságkutatás történetét, valamint a boldogság és az életminőség fogalmainak szerepét az alternatív fejlődési mutatók kifejlesztésével kapcsolatos nemzetközi diskurzusban. A tanulmány első és második fejezetei áttekintik az össznemzeti boldogság kilenc dimenzióját (pszichológiai jóllét, egészség, oktatás, kulturális diverzitás, időbeosztás, jó kormányzás, közösségi vitalitás, életszínvonal, ökológiai diverzitás), a koncepció bhutáni megvalósítását, valamint annak nemzetközi és különböző rendszerszinteken történő alkalmazására tett kísérleteket. A harmadik fejezetben leírt akció orientált, feltáró kutatás eredményei azt mutatják, hogy – összhangban az össznemzeti boldogság keretrendszerével – a József Attila-lakótelepen a közösségi vitalitás, az életszínvonal, valamint az ökológiai diverzitás dimenzióiban lehetséges és szükséges olyan cselekvési programok kidolgozása (például zárt közösségi terek kialakítása és a közösségi tervezésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a társasházak felújítására történő tudatosabb felkészülés, illetve a köztisztaság állapotának javítása és a lakótelep melletti kiserdő megóvása), amelyek hozzájárulhatnak a lakosok jóllétének és életminőségének javításához</p> Kovács Gábor Copyright (c) 2023 Kovács Gábor http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3363 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 A magyar kreatív fiatalok lakóhelyválasztási preferenciái és annak változása a COVID-19 fényében https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3414 <p>Magyarországon különösen nagy terhet ró a vidéki térségekre - többek között - a kreatív fiatalok elvándorlása a fővárosba vagy a külföldi nagyvárosokba, hiszen a humántőke jelenléte és aktivitása jelentős hatással van a városok versenyképességére és rezilienciájára. Mindemellett látható, hogy a COVID-19 az elmúlt szűk két évben jelentősen átformálta a lakóhelyi preferenciákat, és sok elemzés szerint a vidéki tér felértékelődését is hozta. Az elsősorban kvantitatív adatokat szintetizáló komplex mutatók és városrangsorok mellett fontos lehet az aktuális vonzó-taszító tényezők kvalitatív megismerése is.</p> <p>Jelen kutatás célja, hogy – magyarországi ún. csapágy- és középvárosok fiatal, képzett munkaerővonzó potenciálját vizsgáló kvantitatív kutatások folytatásaként és kiegészítéseként – egy longitudinális kvalitatív vizsgálat keretében árnyalja a magyarországi kreatív fiatalok lakóhelyválasztási preferenciáit és azok változásait a COVID-19 hatására.</p> <p>A kutatás empirikus részét nyolc fókuszcsoportos beszélgetés alapozta meg. A kutatás első szakaszában a szerzők 9 fő lakóhelyválasztási tényezőt azonosítottak, amelyek prioritási sorrendjét jelentősen megváltoztatta a COVID-19, illetve a követett kutatási résztvevők élethelyzetének változása (lakóhely, munkahely, tanulmányi státusz,családi állapot).</p> <p>A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy míg 2019-ben a vidékre (vissza)költözés sokak számára praktikus szempontok, például a felsőoktatás, munkahely és szociális élet adta kötöttségek miatt elérhetetlen volt, a 2021-es kutatási szakasz rávilágítottarra, hogy a COVID-19 – ezáltal pedig a home office, a természeti környezet és a család felértékelődése – sok fiatalban katalizálta, felerősítette a vidékre költözés igényét, majd felgyorsította döntéseiket is.</p> <p>A megkérdezett fiatalok vízióját tekintve elmondható, hogy szűk többségük vagy már Budapest agglomerációjába, illetve vidékre költözött, vagy egy évtizedes távlatban gondolkodik azon.</p> Teveli-Horváth Dorottya, Varga Virág Copyright (c) 2023 Dorottya Teveli-Horváth, Varga Virág http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3414 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 Vállalkozói percepciók az Európa Gasztrorégió Cím elnyerésével kapcsolatban https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3469 <p>A világban a jelenlegi sokkok, traumák – külső tényezők eredői – megkövetelik nemcsak az állampolgárok, hanem régiók, országok közös cselekvési terveinek kialakítását is. A Covid-19 okozta járvány az élet szinte minden területén változást kívánt. Eltérő módon és mértékben, de jellemzően negatívan érintette a különböző ágazatokat, térségeket és társadalmi csoportokat. A turizmus és a vendéglátás szenvedte el talán a legnagyobb károkat. 2020. március második felétől Magyarországon bezártak a kereskedelmi szálláshelyek, korlátozták a nemzetközi utazásokat és a vendéglátóhelyek nyitva tartását, a lakosság óvatossága miatt pedig további jelentős bevétel- és forgalomcsökkenést prognosztizáltak. A turisztikai irányú beruházások, fejlesztések mégis jelentősnek tekinthetők ebben az időszakban. Úgy véljük, a fejlesztési tendenciákat a különböző címekre beadott pályázatok is módosíthatják. Az elsődleges kutatási kérdés, hogy képes-e felismerni és azonosítani egy adott régió érintett (vendéglátáshoz kötődő) szektora az Európa Gasztronómiai Régiója cím értékeit és adott térségre gyakorolható hatásait. A vizsgálat további tárgya a támogatottság mértéke az érintett szektorban.</p> <p>A fókusz Baranya megye és Pécs városa. Egy kérdőíves felmérés segítségével igazoljuk, hogy a megyében nagyszabású, pozitív jövőképet közvetítő összefogásra van szükség. A jelenlegi adatok alapján Baranya megye turizmusának minőségi fejlesztésére és mennyiségi mutatóinak jelentős emelésére van szükség. A megye és a megyeszékhely turisztikai erőforrásai alapján az országban és Európában is nagyobb láthatóságot, látogatottságot és magasabb turisztikai bevételt érdemelne. A megyében több évtizedes tapasztalat támasztja alá, hogy a minőségi borkultúra, párosulva a gasztronómiával, borturizmussal, kultúrával és a helyi értékesítéssel jelentős és átfogó település- és területfejlesztési erővé és eszközzé váltható. A tanulmány kiemelt célja, hogy bemutassuk, miként járulhat hozzá a gasztronómiai örökség egy adott térség fejlődéséhez.</p> Horeczki Réka, Gonda Tibor Copyright (c) 2023 Horeczki Réka, Gonda Tibor http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3469 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 Járműipari központok fejlesztései a Modern Városok Program keretében https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3353 <p>A Magyarország Kormánya által 2015-ben meghirdetett Modern Városok Program hosszú időre meghatározhatja a 23 magyarországi megyei jogú város és térsége fejlődését. A közel 3 500 milliárd forint tervezett összköltségű program példátlan a hazaiterületfejlesztési gyakorlatban, ezért vizsgálata különösen fontos. Jelen tanulmány három egységből épül fel. Elsőként – a program általános bemutatása mellett – áttekinti a témában eddig született publikációkat és röviden összegzi az eddigi vizsgálatok eredményeit. Ezt követően új aspektusból vizsgálja a programot, a magyar gazdaság zászlóshajóinak tekintett járműipari központok (Győrt, Kecskemétet és a már folyamatban lévő kiemelt járműipari beruházás miatt Debrecent tekinti ide tartozónak) fejlesztéseit elemezve. Megállapítja, hogy ezen városok fejlesztései sem a projektelemek száma, sem tervezett költségvetése alapján nem emelkednek ki a megyei jogú városok sorából. A vizsgálat cáfolja, hogy a megfelelő gazdasági infrastruktúrával rendelkező járműipari központok esetében egységes törekvésként az oktatás, kutatás-fejlesztés, innováció fejlesztését célzó projektelemek révén a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek elősegítése lenne az elsődleges cél. A tanulmány utolsó egységében esettanulmányszerű elemzések olvashatók a vizsgált városokról és további európai járműipari központokról.</p> Rákosi Szabolcs Copyright (c) 2023 Rákosi Szabolcs http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3353 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 Magyarok az Egyesült Királyságban: Egy korszak vége? https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3463 <p>Lezárulni látszik az európai uniós csatlakozást követő migrációs korszak Magyarországon, melynek szimbólumává az Egyesült Királyságba irányuló kivándorlás vált. A 2010-es évek első felében főként magasan képzett fiatalok hagyták el hazánkat, akik gyakran hosszú távú célokkal indultak útnak, legnagyobb számban az Egyesült Királyság felé. De vajon hogyan alakult át a magyarok Európán belüli vándorlásának szerkezete és társadalmi összetétele az évtized folyamán? És milyen szerepet játszott mindebben a korszak két meghatározó eseménye: a Brexit népszavazás és a koronavírusjárvány? Ezekre a kérdésekre az adminisztratív nyilvántartásokban rögzített ki- és belépési adatok longitudinális megközelítésű vizsgálata útján keresem a válaszokat. Miközben a kivándorlás társadalmi bázisa fokozatosan kiszélesedett az évtized folyamán, egyre nagyobb tere nyílt az idősebb korcsoportok, valamint az iparban és építőiparban dolgozók időszakos és cirkuláris mobilitásának, a magyar emigráció súlypontja az Egyesült Királyság felől mindinkább Ausztria és Németország irányába helyeződött át. Bár az Egyesült Királyság népszerűsége a kivándorlók körében nagymértékben csökkent, a hazavándorló magyar állampolgárok jelentős hányada továbbra is innen érkezik. A Brexit népszavazás leginkább a hosszabb idő óta külföldön élő magyarok visszavándorlását ösztönözte, hatása tartósnak mondható. A koronavírus-járvány kitörése jóval kevésbé befolyásolta az angliai visszavándorlásokat, és az Európai Unió tagországaiból hazatérők – főként a rövid távú tartózkodást követő visszaköltözések – esetében is csupán időszakos változásokat hozott.</p> <p><em> </em></p> Ligeti Anna Sára Copyright (c) 2023 Ligeti Anna Sára http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3463 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 In Memoriam Beluszky Pál (Szolnok, 1936. XII. 4. – Budapest, 2022. XI. 28.) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3488 Timár Judit Copyright (c) 2023 Timár Judit http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3488 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 In Memoriam Erdősi Ferenc (Pécs, 1934. IV. 19. – Pécs, 2022. XII. 5.) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3486 Hajdú Zoltán Copyright (c) 2023 Hajdú Zoltán http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3486 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100 Lektorok, 2022 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3489 Barsi Boglárka Copyright (c) 2023 Barsi Boglárka http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3489 Tue, 07 Mar 2023 00:00:00 +0100