Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Tér és Társadalom hu-HU <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.</span></p> <p><strong>FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY</strong></p> <p>A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott <strong>Tér és Társadalom </strong>című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.</p> <p>A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott <a href="https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! 4.0</a> licenc feltételei az irányadók.</p> <p><strong>A felhasználási engedély tartalma</strong></p> <ol> <li class="show"><a href="https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV">A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény</a> (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.</li> </ol> <p><strong>A felhasználási jog terjedelme</strong></p> <ol start="2"> <li class="show">A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző <ol type="a"> <li class="show">területi korlátozás nélkül,</li> <li class="show">ingyenesen,</li> <li class="show">határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.</li> </ol> </li> <li class="show">A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen: <ol type="a"> <li class="show">a szerzői mű első közlésének jogára,</li> <li class="show">tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,</li> <li class="show">terjesztésre,</li> <li class="show">felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,</li> <li class="show">nyilvánossághoz való közvetítésére,</li> <li class="show">kereskedelmi forgalomba hozásra.</li> </ol> </li> </ol> <p><strong>Open Access</strong></p> <p>Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.</p> <p><strong>A mű további licencbe adása</strong></p> <ol start="4"> <li class="show">Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.</li> <li class="show">A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.</li> </ol> <p><strong>Változtatás</strong></p> <ol start="6"> <li class="show">Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.</li> </ol> <p><strong>Szavatosság</strong></p> <ol start="7"> <li class="show">A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.</li> <li class="show">Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.</li> </ol> <p><strong>Személyhez fűződő jogok</strong></p> <ol start="9"> <li class="show">A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.</li> </ol> tet@rkk.hu (Barta Györgyi) czirfusz@rkk.hu (Czirfusz Márton) h, 25 febr 2019 10:53:36 +0100 OJS 3.1.1.2 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Nagyvárosok a magyar területi politikában és területfejlesztésben a rendszerváltozástól napjainkig https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3069 <p>A magyar városfejlődés kérdései egyre több figyelmet kapnak az elmúlt időszakban, miközben a területi politika irányai és intézményi keretei folyamatosan változnak. A dolgozatban azt járjuk körbe, hogy milyen tartalmakat kapcsolhatunk a nagyvárosfogalomhoz a magyar területi politikában és a nagyvárosok helyzete miként változott a rendszerváltozás óta. A nagyvárosok a területi folyamatok alakítói, így nem lényegtelen, hogy e komplex funkciókkal rendelkező központok milyen súllyal és iránnyal jelentkeznek a fejlesztési elképzelésekben. A térbeli folyamatok alakítása nagy időtávot igényel. A dolgozat első része a nagyvárosfogalom rétegeit mutatja be, jellemzi a regionális központ, a nagyváros, a megyeszékhely és a megyei jogú város kategóriáit. A második rész a rendszerváltozás utáni időszak gyakran változó területi politikájában keresi e központok helyét, fejlesztési hangsúlyait, a pályaíveket, azok változását.</p> <p>A rendszerváltozás utáni fejlesztési koncepciókban és területi politikában a nagyvárosok és köreik kiemelt és változatos szerepet kaptak. Megjelentek mint területi (regionális) igazgatási központok (1990–1994), a fejlesztési régiók fő- és alközpontjai (1998–2005), a növekedést generáló pólusok (2005–2008), egy elvetélt igazgatási decentralizációs kísérlet alanyai lettek (2006–2010), a megyéktől független fejlesztések központjaivá váltak (2012–2016), s napjainkra ismét a kiemelt fejlesztések térségi fókuszává váltak (Modern városok program, 2015–). A nagyvárosok számos általános fejlesztési cél mellett egyedi fejlesztési elképzelésekkel is rendelkeztek az elmúlt 30 évben. A központi és a helyi elképzeléseket több város jól összehangolta, így fejlesztésük dinamikus lett, másoknak viszont nem sikerült a harmonizáció, ami nem javította helyzetüket.</p> <p>A Budapesttel szembeni ellenpólusrendszert a városhálózatban sem a rendszerváltozás előtt, sem azután nem lehetett a nagyvárosokból vagy azok hálózatából kialakítani. A főváros nagysága, népességkoncentrációja, intézményrendszere, gazdasági irányító szerepköre, településrendszere, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepe, nemzetközi megítélése egyedi. Mindezt fokozza, hogy a magyar politikai intézményrendszer egyközpontú, felülről, ebből az egy centrumból vezényelt. A területi szintű decentralizáció – bár több kisebb kísérlet ismert – nem valósult meg Magyarországon. A centralizált közigazgatás és nemzeti fejlesztés, a különféle állami funkciók erős központosítása miatt a nagyvárosi kör ugyan számos térségi szervező funkciót alakított ki, ám ezek nem voltak képesek a „fővárosmítoszt” ellensúlyozni.</p> János Rechnitzer ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3069 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 A Modern városok program jelentősége a hazai városfejlődésben https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3066 <p>Magyarország kormánya 2015-ben nagyszabású városfejlesztési projektcsomagot indított el Modern városok program címmel. A fejlesztésekről a 23 megyei jogú város polgármesterei külön-külön találkozókon egyeztek meg a kormányfővel 2015 és 2017 között. A program teljes költségvetése mintegy 3400 milliárd forint, az abban szereplő fejlesztések a kormányzati tervek szerint 2022-ig befejeződnek. A programot elemző kutatásban az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk a fejlesztési programot: a program európai és hazai területfejlesztési politikában betöltött szerepe, a központi költségvetésre és az önkormányzati forrásokra gyakorolt hatásai, a gazdaságfejlesztéshez és újraiparosításhoz való hozzájárulása, a program mint új városfejlesztési rezsim.</p> <p>A hazai területfejlesztés elmúlt évszázadában nem találtunk olyan városfejlesztési programot, mely filozófiájában és költségvetési volumenében hasonlítható lenne a Modern városok programhoz. A program előképe elsősorban az 1960-as években megjelenő, de napjainkban is gyakran alkalmazott francia etatista-dirigista megközelítés, hiszen jelentős hasonlóságot mutatnak az alkalmazott eszközök és módszerek, így pl. a tervszerződések rendszere, a központi finanszírozás és döntéshozatal. A program újszerű városfejlesztési rezsimként történő értelmezése ugyanakkor nem bizonyított: az ehhez szükséges, széles körű társadalmi bevonás alapján közösen kialakított fejlesztési célkitűzések nem voltak tapasztalhatók. A program fontos fókusza a gazdaságfejlesztés: gyakorlatilag valamennyi város érintett az iparfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos intézkedésekben. Az elmúlt évek megyei jogú városokat érintő kormányzati döntései közül a program meghatározó fejlesztési forrásokat biztosít az érintettek számára, városonként átlagosan kb. 150 milliárd Ft értékben valósulnak meg fejlesztések.</p> Dávid Fekete ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3066 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 A Modern városok program újraiparosítási törekvései https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3067 <p>A tanulmány célja a 2015-ben indult Modern városok program (MVP) iparfejlesztési elképzeléseinek kritikai elemzése a hazánkban kialakult függő piacgazdasági modell és a tartós gyengeségekkel küzdő fejlesztéspolitikai intézményrendszer tükrében. A gazdasági válság utáni Magyarországon a főáramú fejlesztéspolitikák kudarca, az ország gyenge felzárkózási teljesítménye növekvő érdeklődést eredményezett az alternatív gazdaságfejlesztési receptek iránt. Az új teret nyert developmentalista felfogás visszanyúl az erős állami beavatkozás ideájához, ezt azonban paradox módon olyan környezetben teszi, amelyben a gazdaság jelentős hányada külföldi beruházók kezében van, a hazai fejlesztéspolitika eszköz- és intézményrendszere pedig tartós és öröklődő gyengeségekkel küzd.</p> <p>A kormány és a fejlesztésre kijelölt megyei jogú városok külön megállapodásain nyugvó, uniós forrásokat újraelosztó Modern városok program projektszemléletű, vonásaiban a francia és a lengyel tervszerződésekhez hasonló (de azoknál gyengébb és esetlegesebb) fejlesztési eszközként, az új fejlesztési filozófia megtestesítőjeként jelent meg az állami cselekvésben. A program, bár elsősorban városfejlesztési eszköz, jelentős számban tartalmaz újraiparosításra irányuló vagy azt támogató fejlesztési célokat (77 projekt).</p> <p>A program elképzeléseit jelentős regionális különbségek fémjelzik. Az ország nyugati felében inkább a hagyományos fejlesztési eszközök alkalmazása és néhány tudásintenzív tevékenység letelepítésére irányuló törekvés figyelhető meg; a Dél-Alföldön és környezetében az endogén növekedési modell számára is kedvező komplex iparfejlesztési célok kerültek előtérbe; az ország ipari perifériáin azonban egyáltalán nem került sor igazi áttörést sejtető, előremutató fejlesztési célok megfogalmazására. Feltehető, hogy az MVP nyertesei elsősorban a már iparosodott vagy újraiparosodó térségek lesznek; a területi különbségek mérséklődése helyett a különbségek további növekedésére számíthatunk.</p> Gábor Lux ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3067 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 Okos valóság Magyarországon? Okos programok megvalósításának esélyei Miskolcon és a magyar–szlovák határ menti térségben https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3099 <p>A hazai városok „smart city”-vé alakulásának támogatása a kormányzat kiemelt célja, és ezzel összehangban több hazai város is zászlajára tűzte az okosvárosprogramot. A cél elérése érdekében az elmúlt években számos település kapcsolódott nemzetközi együttműködésekhez, egyrészt a programhoz szükséges hazai forrás hiánya miatt, másrészt a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése és alkalmazása céljából. Elsősorban a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek indítottak ilyen tevékenységeket, de vajon csak a nagyvárosok kiváltsága a „smart”-ság? Kutatásunk egyik célja annak a hipotézisnek az alátámasztása, hogy az „okosság” a vidéki, elmaradott kistelepülések esetében is értelmezhető. Igaz, más megközelítés és módszertan alkalmazásával. Fentiek illusztrálására két nemzetközi kutatási projekt eddigi tapasztalatait vizsgáljuk: az országban egyedülálló Horizont 2020-as projektet, amely egy hazai nagyváros részvételével zajlik; valamint egy alapvetően más koncepcióval megvalósuló projektet, amely a határ menti, hátrányos helyzetű kistelepülések összefogására épül. Az esettanulmányok segítségével igyekszünk választ kapni arra, hogy a smart programok megvalósulásának – különböző típusú települések esetében – milyen realitása van hazánkban. A téma aktualitása a következő (2021–2027) európai uniós programozási időszak tervezésekor kiemelkedő lesz, mivel a megfogalmazott tanulságok, tapasztalatok a szakpolitika számára fontos kiindulási alapot jelenthetnek.</p> Viktória Józsa, Ildikó Kneisz ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3099 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 A smart falu koncepciójának főbb összefüggései és kapcsolódása a hazai vidékgazdaság fejlesztési stratégiájához https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3091 <p>A smart települések fogalma, értelmezési kérdésköre már több mint tíz éve intenzív viták tárgyát képezi szakmai és kutatói körökben. A smart városok fejlesztései nem vihetők át a smart vidékgazdaságba, de vannak olyan digitális megoldások, melyek jelentősen javíthatják a vidéki lakosság jóllétét. Ennek talán legmeghatározóbb tényezője a lakosság humán tőkéjének fejlesztése. Napjainkban a vidékgazdaság fejlesztésében az agrárfejlesztések mellett egyre több olyan smart megoldás is szerepet kap, amelyek az endogén források fejlesztésével javítják a jólét helyi rendszerét, így segítik a fenntartható fejlődés megvalósulását. Tanulmányunkban áttekintjük a smart városok fejlődésének és a smart vidék fejlesztésének kapcsolódását, a vidékfejlesztési stratégiákkal alkotott rendszert.</p> József Káposzta, Patrícia Honvári ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3091 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 Smart city és a blockchain: buzzword vagy paradigmaváltás? https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3149 <p>A McKinsey Global által készített kutatás alapján 2025-re a világ GDP-jének 60%-át a városok adják, 2020-ra pedig az okos városok száma eléri a 600-at. Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése alapján 2022-re a világ GDP-jének több mint 60%-a digitális jövedelem lesz, így újra kell tervezni a meglévő üzleti és közigazgatási modelleket. Ebből az következik, hogy települési szinten is olyan technológiai újításokkal fogunk találkozni 5 éven belül, amelyekről ma még nem is hallottunk, és nagyságrendekkel fog javulni a „városhasználói” élményünk, azaz olyan szolgáltatásokat kaphatunk majd települési szinten, amelyek egyszerűsíteni vagy segíteni fogják a mindennapi városi életünket. A blockchain-technológia ezt a folyamatot fogja nagymértékben támogatni. Jelentős hatással lesz az életünkre, paradigmaváltást hoz a gazdasági életben és a lokális ökoszisztémában is, mivel az értékek és a tőke szabad elérését tudja digitális, biztonságos és hiteles módon biztosítani. Ennek eredménye lehet akár, hogy egy okos város a fejlesztéseihez a tokenizáció által újfajta finanszírozást tud biztosítani. A tanulmányban azt mutatom be, hogy mitől korszakalkotó a blokklánc-technológia, és ez milyen fejlesztési elképzeléseket tud generálni az okos városok számára.</p> Kornél Kalocsai ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3149 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 A közösségi gazdaság (sharing economy) definiálásának dilemmái https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3058 <p>Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a közösségi gazdaság (sharing economy), amely az internet és az infokommunikációs technológiák által kínált lehetőségek révén megváltoztatja a fogyasztási szokásokat, és a „normál” piaci logikától eltérő működésének köszönhetően számos területen hat a fogyasztási szerkezetre, az árakra, és egyre jelentősebb kihívást jelent a hagyományos piaci szereplők számára – nem egy esetben komoly konfliktusokat generálva a hagyományos és az új piaci szereplők között. Annak ellenére, hogy a közösségi gazdaság jelensége és a hozzá kapcsolt vállalatok és szolgáltatások egyre jobban a hétköznapok részévé válnak, a kutatók és a közvélemény számára homályos a sharing economy konkrét fogalma: vajon mit is jelent ez a meghatározás, és milyen szolgáltatások tartoznak a sharing economy körébe. Számos esetben a közösségi gazdaság fogalmát ernyőfogalomként használják, beleértve minden olyan tevékenységet, amely a technológiai változások következtében alakult ki. Ezek azonban túl tág megfogalmazások, így szükség van pontosabb értelmezésre, amely figyelembe veszi a sharing economy kialakulásához vezető technológiai, társadalmi és gazdasági változásokat is. A tanulmány célja, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján röviden áttekintse a sharing economy fogalmi kérdéseit, és bemutassa, hogy milyen problémák kapcsolhatók a fogalom definiálásához. Emellett megfogalmazzuk saját véleményünket a közösségi gazdaság értelmezéséről.</p> Gábor Dudás, Lajos Boros ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3058 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 Közép-Ázsia közlekedése: nagyra törő tervek, kevés fejlődés https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3082 <p>A Szovjetunió összeomlását követően a közép-ázsiai térségben a határok meghúzása komoly, máig tartó feszültségeket okozott. A rendszerváltás a gazdaságok erőteljes visszaesésével járt, jelentős társadalmi kihatásokkal és a szállítási igények drasztikus csökkenésével. A közép-ázsiai, ma már 70 milliós lakosságú térségben öt állam jött létre 1993-ban. A függetlenséggel új gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat kellett keresni, amelyekhez új közlekedési infrastruktúrára is szükség volt. A kicsi és szétszórt lakossághoz új közlekedési kapcsolatok építése nehéz feladat egy olyan térségben, ahol óriásiak a távolságok és a délkeleti részen jelentősek a természeti akadályok, valamint a közlekedési és logisztikai rendszer nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony színvonalú.</p> <p>Fontos kérdés, hogy mennyire tudott ez a térség a világgazdaságba integrálódni. A térség fejlesztésére több kezdeményezés is született, több esetben a külső partnerek kezdeményezésére és nem a térség országainak együttműködésével. Cikkemben azt vizsgálom, hogy milyen változások történtek a térség közlekedési infrastruktúrájában, tudott-e ez a megváltozott gazdasági helyzethez alkalmazkodni, illetve mely fejlesztési kezdeményezések értek el hosszabb távon is jelentős hatást.</p> Péter Bucsky ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3082 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3084 <p>Az utóbbi évtizedekben a kutatások homlokterébe került az ún. új gazdaság szerepe a városok megújulásában. Ez a jelenség a fejlett gazdaságok posztindusztriális átalakulásához köthető, ahol a korábbi belső városrészek lepusztult ipari zónái számára keresik a megújuláshoz vezető utat. Az egyik ilyen válaszút az új gazdaság különböző szegmenseinek (IKT-szektor, dizájn, új média stb.) vonzása volt a megújítandó területeken, de több nemzetközi kutatás rávilágított arra, hogy a siker nem univerzális és sok esetben nem is meggyőző. Az új gazdaság térnyeréséről Budapestre kevés átfogó kutatás készült, így munkánk ezt a hiányt pótolja. Mivel 2000 óta fővárosunk egyik leglátványosabb átalakulása a modern irodaház-állomány folyamatos bővülése, ezért kutatási kérdéseinkre a budapesti bérirodaházakra vonatkozó saját gyűjtésű adatbázisunk segítségével keressük a választ.</p> <p>Kutatásunk fő kérdése, hogy az új gazdaság térnyerésének mintázataiban milyen különbségek találhatók, és a klaszteresedés mennyiben hozható összefüggésbe a városátalakulás spontán és tervezett folyamataival. Feltáró kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a budapesti bérirodaház-építés célcsoportjának egyharmadába a kreatív szolgáltatásokhoz sorolható tevékenységeket végző cégek tartoznak. Közel egynegyedét pedig a pénzügyi és ingatlanokkal foglalkozó szolgáltatást kínálók adják. Habár az új gazdaság bizonyos szegmenseinek szerepe kiemelkedő az irodaházak bérlői között, a különböző irodapiaci zónákban mégsem találunk jelentős eltéréseket. Vagyis a városközponthoz közeli budai és pesti irodapiaci zónák a belvárosi területekkel együtt osztoznak mind a klasszikus városközponti üzleti negyedet képző, mind az átmeneti zónát megújító új gazdasági ágazatokban. Így a központi üzleti negyed és a kreatív funkció nem válik el élesen a különböző irodapiaci zónák szerint Budapesten.</p> Péter Baji, Adrienne Csizmady ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3084 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 A hazai felsőoktatási jelentkezési döntések változása. A regionális hatás https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3073 <p>A tanulmányban a hazai felsőoktatási jelentkezési döntésekkel foglalkozunk. A cél, hogy megvizsgáljuk a 2005/06 és a 2015/16 közötti évek jelentkezési számainak alakulását a regionális hatások kimutatásával. Eredményeink alapján a hazai intézmények vonzáskörzete átalakult, a csökkenő hallgatói létszámok mellett Budapest, valamint a nagyobb vidéki szellemi központok vonzereje növekedett, csökkentve az érdeklődést a kisebb felsőoktatási intézmények iránt. Így a gyengébb vonzerejű területeknek új lehetőségeket, stratégiákat kell találniuk a megváltozott helyzetben. A tanulmányban foglalkozunk az oktatási intézmények számára kötelező pályakövetési kutatásokkal, amelyek segítséget nyújthatnak munkájukhoz.</p> Gabriella Kuráth, Norbert Sipos ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3073 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 A társadalomkutatás térbelisége. Pénzes J. (szerk.) (2018): Falu, város, periféria: határon innen és túl https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3112 Tamás Kozma ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3112 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 Sikos T. T., Tiner T. (szerk.) (2016): Tájak, régiók, települések, térben és időben. Tanulmánykötet Beluszky Pál 80. születésnapjára https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3109 Péter Bajmócy ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3109 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 Jha, G. (2018): Fragile urban governance: Evolution, decline and empowerment of local self-government in India https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3125 László Varga ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3125 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 REAL CORP konferenciák 2014–2018 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3092 László Jóna ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3092 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100 Lektorok, 2018 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3151 ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3151 p, 01 márc 2019 00:00:00 +0100