Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Tér és Társadalom hu-HU <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a <strong><a href="https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/licensz">FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN</a></strong> részletezett feltételeket.<br /></span></p> varadi.monika@krtk.hu (Váradi Monika Mária) tet@krtk.hu (Váradi Monika) Thu, 03 Mar 2022 20:40:44 +0100 OJS 3.3.0.8 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Együttműködések fenntarthatósága a határ mentén: egy szlovén-magyar turisztikai kezdeményezés esetleírása és elemzése https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3286 <p>A 21. század turistáinak fogyasztói magatartását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a látogatókat már nem az egyes szolgáltatások, hanem a komplex élmények érdeklik. Ebből adódóan a földrajzi alapú, desztinációs logika elengedhetetlenné vált a megfelelő élménykínálat kialakításához. A turizmusban a térségi alapon szerveződő együttműködéseknek évtizedes hagyománya van, amely a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) logikában csúcsosodott ki. Tanulmányunkban egy ilyen együttműködés keretében megvalósuló turisztikai kezdeményezést mutatunk be, amelynek további sajátossága, hogy egy magyar és szlovén partnerek által létrehozott, határon átnyúló koncepció alapján jött létre. A kezdeményezés és a projekt tematikáját a mesék világ köré építették a partnerek, elsősorban tematikus parkok (Meseparkok) kialakításával és rendezvények megvalósításával. A Meseparkok és az együttműködés fenntarthatóságának kérdései azonban már a kezdetektől kihívás elé állítják a partnereket.</p> <p>Tanulmányunk szakirodalmi áttekintéssel kezdődik, melynek keretében röviden felvázoljuk a változó turisztikai fogyasztói szokásokat, a turisztikai együttműködések kihívásait, különös tekintettel a tematikus parkokra és fenntartásuk problémáira. Emellett röviden bemutatjuk a tanulmány középpontjában álló projekt által lefedett területet is.</p> <p>Tanulmányunk elemző része a kínálati oldalon végzett empirikus kutatási eredményekre épül, a vizsgálatot a projektpartnerek körében végeztük strukturált interjúk segítségével. Az elemzésben a 2019 nyarán és ősz elején a projekt keretében létrehozott meseparkok területén és a rendezvények alkalmával folytatott kérdőíves vizsgálat néhány eredményét is felhasználtuk. Tanulmányunk az interjúk, a kérdőíves felmérés tapasztalatai, valamint a szakirodalom releváns forrásai alapján olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket nélkülözhetetlennek tartunk egy határon átnyúló turisztikai együttműködés fenntarthatóságához.</p> Tóth-Kaszás Nikoletta, Keller Krisztina, Péter Erzsébet, Lelkóné Tollár Ildikó, Németh Kornél Copyright (c) 2022 Nikoletta Tóth-Kaszás, Krisztina Keller, Erzsébet Péter, Ildikó Lelkóné Tollár, Kornél Németh http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3286 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Kocziszky György (szerk.) (2021): Észak-Magyarország (HVG-ORAC, Budapest, p. 830) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3387 Benedek József Copyright (c) 2022 József Benedek http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3387 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Csoba J., Sipos F. (szerk.) (2021): Co-creation a közszolgáltatások modernizációjában Lokális szolgáltatásfejlesztési kísérletek a közös alkotás módszerével (Debreceni Egyetemi Kiadó, p. 237) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3409 Rácz Katalin Copyright (c) 2022 Katalin Rácz http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3409 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Magtérségek és perifériák – lehetőségek és fenntartható jövő https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3397 Egyed Ildikó, Rácz Szilárd Copyright (c) 2022 Ildikó Egyed, Szilárd Rácz http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3397 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Fejlődés és fejlesztés 2020 előtt és után https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3396 Zsibók Zsuzsanna, Rácz Szilárd, Horeczki Réka Copyright (c) 2022 Zsuzsanna Zsibók, Szilárd Rácz, Réka Horeczki http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3396 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Prosperáló vidék a pandémia árnyékában https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3393 Horeczki Réka, Finta István Copyright (c) 2022 Réka Horeczki, István Finta http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3393 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Lektorok 2021 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3417 Barsi Boglárka Copyright (c) 2022 Boglárka Barsi http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3417 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 A Habsburg Birodalmon belüli regionális különbségek fő hatótényezői https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3395 <p>A Habsburg Birodalmon belüli különbségek erős hatótényezője, a vízi energiát felváltó gőzenergiára és új technológiákra alapozott kapitalista iparosodás az Alpok helyett a szénben gazdag cseh régiókat preferálva, a fejlődés új területi mintáit hozta létre.<br />Azonban más tényezők is hozzájárultak a területi fejlődés súlypontjának eltolódásához a birodalmon belül. Közülük a vasútépítések bizonyultak a leghatékonyabbnak. A Monarchia szintjén egzakt összefüggés létezett a vasútsűrűség és a fajlagos GDP között az 1910-es évek elején, a vetítési alaptól függő mértékben. A szerző regionális szinten, Galícia példáján elemezte a vasút hatását. Az eredmény: a katonai/külpolitikai megfontolásból létesült korai vonalaknak alig mutatkoztak pozitív fejlesztő hatásai. Az erős késéssel létesült vonalak csak a 19–20. század fordulóján váltak előrekapcsolásukkal akcelerátorként igazi dinamizáló tényezővé, viszont a visszakapcsolásukkal, multiplikátorként csak jelentéktelen hatást gyakoroltak az elmaradott régiókra. A szerző nem igazolja azt az elméletet, hogy Galícia erős periferizálódását egyedül a vasutak okozták a centrum elszívó hatásának elősegítésével.</p> Erdősi Ferenc Copyright (c) 2022 Erdősi Ferenc http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3395 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Szétfejlődés vagy útfüggőség? Trianon hatásai a fejlettség földrajzi különbségeire a történeti Esztergom és Komárom vármegyék területén https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3354 <p>Tanulmányomban a történeti Esztergom és Komárom vármegyék területi különbségeinek 1910 és 1941 között lezajlott változásait vizsgáltam települési léptéken, a történeti földrajz kvantitatív módszerei segítségével. A területnek a Duna bal partján található részén 1919 és 1938 között a Csehszlovák állam szándékai alakították a helyi társadalmak körülményeit. Ezen a területen fontos esemény volt a csehszlovák földosztás, amely egyben az utódállam nemzetiségi politikájának részét is képezte, így kiemelt figyelmet szenteltem a földműves népesség helyzetének, a birtokviszonyok alakulásának. Az 1910-re és 1938/1941-re elvégzett számítások alapján a fejlettség komplex mutatói a korszakban elsősorban a népesség foglalkozási szektorok szerinti megoszlása mentén differenciálódtak, így a tartósan fejlett területek a történeti vármegyéknek a bányászati tevékenység által jellemzett települései, valamint a városok voltak. Amíg az első világháború előtt a fejlettségi rangsor végén zömmel a Duna bal partján fekvő települések voltak, addig az első (1919 és 1938 közötti) csehszlovák korszak végére ezeken a területek számos település előbbre lépett a rangsorban. Ezek főleg olyan települések, ahol az első világháború előtt a mezőgazdasági keresők több mint kétharmada cseléd, vagy mezőgazdasági munkás volt, azonban az első bécsi döntés idejére arányuk 50% környékére, vagy az alá csökkent. Mindeközben a történeti Komárom vármegye északkeleti része, valamint a Kelet-Csallóköz és a vármegye déli része tartósan alacsonyabb fejlettségű területnek számított a vizsgált területen belül. Ennek alapján az elemzett három évtizedben nem beszélhetünk a terület Duna bal és jobb partán fekvő településeinek szétfejlődéséről, hiszen sokkal erősebb volt a népesség foglalkozási megoszlása által meghatározott útfüggőség, amely inkább egy keleti-nyugati kettősséggel jellemezhető.</p> Mikle György Copyright (c) 2022 György Mikle http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3354 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Protestáns kultúrrégiók a 19. század első felében Az akadémiai csúcselit kollektív biográfiai elemzésének néhány társadalomföldrajzi tanulsága https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3381 <p>Tanulmányunkban a reformkori Akadémia protestáns tagjainak földrajzi hovatartozását vizsgáltuk kollektív biográfiai eszközökkel. A tanulmányi pálya és a felnőtt életutak állomásait kultúrrégiókhoz soroltuk. Ezt követően a kultúrrégiók egymáshoz viszonyított arányát, akadémiai reprezentációjuk erejét, illetve a személyek kultúrrégiók közötti mozgását, földrajzi mobilitásuk nagyságát és intenzitását határoztuk meg.</p> <p>A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy a reformkori Akadémia különböző metszésvonalak mentén egyensúlyozó mechanizmusokat működtetett, s így felekezeti és földrajzi értelemben is egyfajta reprezentativitásra törekedett. A nemzeti kibontakozás jegyében ráadásul nemcsak tudományos, hanem nyelv- és művészetpártoló, művelődésszervező célkitűzései is hangsúlyosak voltak. Ily módon nemcsak a tudományos, hanem a tágabban vett szellemi elit egészének összetételére érvényes következtetéseket vonhatunk le. A tanulmányban alkalmazott kultúrrégió kifejezés pedig az egyházi társadalomtörténetben már ismert „felekezeti–művelődési alakzat” kiterjesztésének, a térbeli tagolódás megjelenítésére alkalmas elágazásának tekinthető.</p> <p>A reformkorban a Magyar Tudós Társaság tagjává választottak 28%-a református, 12%-a evangélikus volt. Mindkét felekezet felülreprezentált volt tehát az összlakosságban elfoglalt súlyához képest, de a felülreprezentáltság mértéke jellegzetes különbséget mutat. A reformátusok esetében ezzel a módszerrel is kimutatható Debrecen, mint szellemi központ kimagasló ereje – és egyúttal erőteljes zártsága. Debrecenhez hasonló arányban delegált akadémikusokat az erdélyi református kultúrrégió, amely azonban nem kizárólag Kolozsvárhoz, hanem részben Nagyenyedhez és Marosvásárhelyhez kötötte a kulturális élet vezéreit. A decentralizáció jegyei a többi református kultúrrégióban is kimutathatóak. Az evangélikus kulturális csúcselit körében még jellemzőbb a decentralizáltság – ennek érzékletes példáját a hagyományos, legerősebb iskolaközpont, Pozsony látványos „gyengélkedése” szolgáltatja.</p> <p>A református kultúrrégiók esetében szembeszökő, hogy hiába éltek jelentős arányban kálvinisták a Dél-Dunántúlon, az Alföld felén és Észak-Tiszántúlon, nem rendelkeztek olyan iskolavárossal, szellemi központtal, amely alkalmas lett volna legalább egy-két akadémikus kinevelésére. Mindez természetesen újra csak Debrecen egészen különleges szerepére világít rá. Ehhez képest másféle stratégia jellemezte az evangélikusokat, akiknek nemcsak észak-magyarországi érdekeltsége volt kiterjedt, de a Dél-Alföldön is rendelkeztek akadémiai kapcsolatokkal.</p> <p>A reformkori akadémikusok mobilitását vizsgálva Debrecen és Erdély önállóságához (és zártságához) nyertünk újabb érveket, emellett pedig Pest immár egyre erőteljesebb vonzó hatása támasztható alá meggyőző számokkal.</p> <p> </p> <p> </p> <p><em> </em></p> Ugrai János Copyright (c) 2022 János Ugrai http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3381 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 A települési egyenlőtlenségek új dimenziója: a mezőgazdasági földhasználat-szerkezet https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3388 <p>Tanulmányunk célja a magyarországi települések földhasználat-szerkezet szerinti csoportjainak kimutatása, és annak vizsgálata, hogy van-e összefüggés a települések fejlettségi mutatói és a földhasználat szerkezete között. Annak ellenére, hogy a földhasználat széles körben kutatott, kevés olyan elemzést találunk, amely települési szintű adatokra épül. Kutatásunk hozzáadott értékét az adja, hogy – eltérve a szakirodalom adathasználatától – megfigyelési egységnek a települést tekinti. Elemzésünk során első lépésben az EU egységes területalapú támogatási (SAPS) adatok alapján a földhasználó gazdaságok adatbázisát alakítottuk ki, majd ez alapján hoztunk létre egy településszintű adatbázist, melyet összekapcsoltunk településsoros mutatókkal. Látens profilelemzés segítségével a földhasználat-szerkezet szerint a települések hat jellegzetes csoportját tártuk fel, amelyek a korábbi kvalitatív munkák szerint is jól azonosíthatóak. A települések fejlettségi mutatóinak a földhasználat-szerkezettel történő összekapcsolása arra mutatott rá, hogy a vegyes, a szegmentált és a nagybirtok dominanciájú földhasználat-szerkezeti struktúra olyan településekre jellemző, amelyek fejlettségi mutatói rendre meghaladják a szétaprózott földhasználati szerkezetű települések mutatóit. A települések földhasználat-szerkezete további kutatásokat igényel, az azonban már most is megállapítható, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek egy olyan lényeges dimenzióját sikerült bemutatni, amely a kutatásokban eddig kevéssé kapott figyelmet.</p> Győri Ágnes, Kovách Imre Copyright (c) 2022 Ágnes Győri, Imre Kovách http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3388 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 Társadalmi részvétel a városfejlesztésben: változó szerepek Budapest tereinek alakításában https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3359 <p>A társadalmi részvétel mindig is a kortárs városkutatások népszerű témája volt. A városfejlesztési beavatkozásokban a társadalmi részvételt általában a városi színtéren folyó konszenzuson vagy konfliktuson alapuló véleménynyilvánítási folyamatnak tekintik; a hazai vizsgálatok változatos megközelítési módokat alkalmaztak e mechanizmusok feltérképezésére. Jelen tanulmány a társadalmi részvételt a városi szintnél tágabb folyamatok eredményeként értelmezi. Az elemzés előterébe a társadalmi részvételt alakító strukturális és narratív tényezők kerülnek: a politikai-gazdasági fordulópontok és helyi hatalmi dinamikák alakulása, valamint a döntéshozói és szakmai elképzelések a társadalmi részvétel szerepéről. Az elméleti megközelítés két elemzési szempontot alkalmaz: (1) hogyan változott az állami döntéshozatal léptékeinek hierarchiája, és (2) ez hogyan hatott az állam és a civil szféra viszonyrendszerére.</p> <p>A tanulmány ezek alapján három városfejlesztési korszakot különböztet meg. Az első időszakot a rendszerváltást követő tömeges privatizáció évei definiálják, amit leginkább a fizikai beavatkozások jellemeznek. A második korszak a 2000-es évek közepétől kezdve a városfejlesztés partnerségi modelljével való kísérletezés időszaka, ahol a civil csoportok bevonása az egyenlőtlenségek csökkentését és a városfejlesztés szociális oldalának erősítését szolgálta. Az utolsó, a 2008-as gazdasági és világválság kibontakozását követő korszakot a recentralizáció és a nemzeti lépték megerősödése teszi jellegzetessé. A cikk bevezetésként áttekintést nyújt a társadalmi részvétel témájának relevanciájáról és a tanulmány felépítéséről. Ezt követően a felhasznált fogalmi és elméleti keretet mutatja be a szakirodalom áttekintésének segítségével. A továbbiakban a tanulmány a három korszak néhány jellegzetességét tárja fel budapesti példákon keresztül. Végezetül, a cikk összegző részében az elemzés következtetései kiemelik a gazdasági szerkezetátalakítás hatásait, az állam meghatározó szerepét a civil társadalmi igények becsatornázásában, valamint az társadalmi részvétel lehetőségeit a változó strukturális feltételek összefüggésében.</p> Bródy Luca Sára Copyright (c) 2022 Luca Sára Bródy http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3359 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 A zöldöv szerepe a szöuli területrendezésben https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3292 <p>Dél-Korea rendkívül gyors urbanizációja, különösen Szöul népességének növekedése az 1960-as években számos területrendezési megoldás bevezetésére késztette az ország vezetését, melyek közül legmaradandóbbnak az 1971-ben életre hívott zöldöv bizonyult. A tanulmányban elsőként röviden felvázoljuk a Szöult érintő népességkoncentráció változását, majd az urbanizáció okozta társadalmi-gazdasági és ökológiai problémák kezelésére bevezetett területi szabályozás eszközeit és azok hatását vitatjuk meg, különös tekintettel a gazdasági korlátozásokra és az intézmények területi szabályozására. A tanulmány második felében a Szöul központjától tizenöt kilométerre fekvő, s mintegy tíz kilométer széles zöldöv kialakításáról esik szó.</p> <p>A zöldövnek elsődlegesen nemzetbiztonsági célja volt, mert Szöul közel fekszik az északi határhoz, s csak másodlagosan szolgálta a városi szétterülés megakadályozását, a város körüli illegális nyomornegyedek felszámolását és egyéb célokat. A londoni példa nyomán, több ütemben létesített zöldöv több előnye, így a levegő minőségére, a hőháztartásra és a biodiverzitásra gyakorolt kedvező hatása mellett több problémát is okoz. A zöldövnek köszönhető decentralizáció csupán részleges eredményeket ért el: a külső területek fejlődésével növekvő infrastrukturális (utak, vasutak), társadalmi (ingázás számának és idejének növekedése) és környezeti (levegőszennyezés) költségeket teremtett. Közvetett módon a zöldöv a termelékenységet is csökkentette, ráadásul a kevésbé értékes területek megőrzése a külső, értékesebb területek rovására történt. Az elmúlt évtizedekben többen is elemezték a zöldöv gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásait, e munkák alapján, és a zöldöv másodlagos hatását, így a Szöulban legutóbb bevezetett környezetvédő programokat is figyelembe véve, összességében pozitívan értékeljük a zöldöv társadalmi-gazdasági hatásait.</p> Koudela Pál Copyright (c) 2022 Pál Koudela http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3292 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100 A német koalíciós egyezmény térbeli következményei https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3408 Brenner János Copyright (c) 2022 János Brenner http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3408 Thu, 03 Mar 2022 00:00:00 +0100