Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Tér és Társadalom Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont hu-HU Tér és Társadalom 0237-7683 <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.</span></p> <p><strong>FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY</strong></p> <p>A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott <strong>Tér és Társadalom </strong>című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.</p> <p>A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott <a href="https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! 4.0</a> licenc feltételei az irányadók.</p> <p><strong>A felhasználási engedély tartalma</strong></p> <ol> <li class="show"><a href="https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV">A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény</a> (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.</li> </ol> <p><strong>A felhasználási jog terjedelme</strong></p> <ol start="2"> <li class="show">A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző <ol type="a"> <li class="show">területi korlátozás nélkül,</li> <li class="show">ingyenesen,</li> <li class="show">határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.</li> </ol> </li> <li class="show">A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen: <ol type="a"> <li class="show">a szerzői mű első közlésének jogára,</li> <li class="show">tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,</li> <li class="show">terjesztésre,</li> <li class="show">felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,</li> <li class="show">nyilvánossághoz való közvetítésére,</li> <li class="show">kereskedelmi forgalomba hozásra.</li> </ol> </li> </ol> <p><strong>Open Access</strong></p> <p>A Tér és Társadalom <a href="https://www.mtmt.hu/open-access">kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű</a> folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.&nbsp;</p> <p><strong>A mű további licencbe adása</strong></p> <ol start="4"> <li class="show">Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.</li> <li class="show">A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.</li> </ol> <p><strong>Változtatás</strong></p> <ol start="6"> <li class="show">A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.</li> </ol> <p><strong>Szavatosság</strong></p> <ol start="7"> <li class="show">A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.</li> <li class="show">Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.</li> </ol> <p><strong>Személyhez fűződő jogok</strong></p> <ol start="9"> <li class="show">A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.</li> </ol> Hosszú távú gazdasági konvergencia-forgatókönyvek megyei pályái Magyarországon https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3302 <p>A gazdasági növekedés és annak területi különbségei folyamatosan a hazai regionális tudományi kutatások előterében vannak. Tanulmányunk célja, hogy területi statisztikai adatok alapján azonosítsa az ezredforduló óta mutatkozó főbb trendeket, és az ezekből levezethető hosszú távú megyei növekedési pályákat 2060-ig bezárólag. A gazdasági növekedést tényezőkre bontva vizsgáljuk, ami által lehetőségünk van területi egységenként elkülöníteni a demográfiai mutatók, a termelékenység és a foglalkoztatás változásának a hatását a gazdasági kibocsátásra. A tanulmányunk második felében e tapasztalatokból kiindulva, egy felülről építkező szemléletben hosszú távú előrejelzéseket készítünk a megyei növekedési pályákra, figyelemmel a négy növekedési tényező elkülönített hatására. A kutatásunk célja nem pontos, számszerű előrejelzések készítése, hanem „mi lenne, ha…” típusú kérdések felvetése és körüljárása. <br><br>Két területi forgatókönyvet vizsgálunk, amelyek egyike időben csökkenő ütemű területi differenciálódást vetít előre, a másik pedig időben folyamatosan növekvő különbségeket feltételez. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a gazdaság területi koncentrálódása a jövőben is folytatódhat, és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a fenntartható felzárkózás forrása hosszú távon kisebb súllyal a foglalkoztatás további javulásából, és nagyobb súllyal a munkatermelékenység javulásából származhat.</p> Zsuzsanna Zsibók Balázs Páger ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-27 2021-05-27 35 2021 3 29 10.17649/TET.35.2021.3302 Bérpolarizáció a magyar kistérségek mentén https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3305 <p>A tanulmányban a jövedelmek területi polarizációját ismertetjük. Célunk a menedzseri jövedelmi különbségek olyan vetületének bemutatása, amely eddig még kevesebb hangsúlyt kapott a kutatásokban. Azért ezt a réteget választottuk ki, mivel feltételezésünk szerint jelentős aránytalanságok alakulnak ki a jövedelmükben, és ez szorosan összefügg az adott terület gazdasági potenciáljával.</p> <p>Az eltéréseket kettő elv mentén számoltuk ki: egyrészt a kistérségi bontás megfelelően részletes, de nem túlzottan elaprózott, így lehetőség van a területi egyenlőtlenségeket megfelelően ábrázolni; másrészt pedig a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) mentén, külön-külön vizsgáljuk az egyes osztályokba tartozókat, hogy viszonyítási alapként szolgáljanak a menedzserek sajátosságainak azonosítása érdekében.</p> <p>A Bértarifa 2016-os adatbázisát használtuk fel az elemzésekhez. A kiválasztott mutatók mentén összességében jól látható, hogy a menedzserek körében látható a legnagyobb különbség kistérségi bontásban. A legmagasabb átlagjövedelem mellett jelentősek az eltérések, ugyanakkor ki kell emelni, hogy a Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokban dolgozóknál hasonló szintű polarizáció figyelhető meg. Ezek a számok feltételezhetően szoros összefüggésben állnak a GDP területi különbségeivel, amelyet a grafikus ábrázolás is alátámaszt.</p> Julianna Németh Norbert Sipos ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-27 2021-05-27 35 2021 30 48 10.17649/TET.35.2021.3305 Hozzájárul-e a helyi élelmiszer vásárlás a helyi gazdaság fejlődéséhez? Egy szisztematikus irodalmi áttekintés https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3321 <p>Általános feltevés, hogy a helyi élelmiszerek értékesítése pozitív hatással van a helyi gazdaság teljesítményére. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy az eddigi kutatások mennyiben támasztják alá ezt a vélekedést. A ScienceDirect, Wiley Online Library, Taylor and Francis Online, SpringerLink, AgECON, Emerald és Sage adatbázisban fellelhető, 2000 és 2019 között publikált, angol nyelvű folyóiratcikkek kerültek szisztematikus áttekintésre. Emellett kiegészítő keresést végeztünk a Google Tudós keresőmotor felhasználásával. A téma jellegénél fogva több szinonima figyelembe vételével végeztük az adatgyűjtést, ami adatbázisonként 42-féle kulcsszavas keresést eredményezett. A multiplikátor hatás négyféle tényezőjére: a kibocsátási, a hozzáadott érték, a jövedelmi, valamint a foglalkoztatási multiplikátorra vonatkozóan kerestünk információkat.</p> <p>Az első körben beválogatott 14&nbsp;819 cikk közül mindössze 25 felelt meg a kutatási kritériumoknak. 24 közlemény szerint a helyi élelmiszerek iránti kereslet növekedése pozitív hatást gyakorolt a multiplikátor hatás valamely mutatójára, de 6 esetben más mutató esetében már nem tudtak ilyen kedvező hatást kimutatni. Egy tanulmány pedig egyik tényező esetében sem talált összefüggést. Eredményeink szerint a helyi élelmiszerek pozitív hatása leginkább a foglalkoztatásban és a jövedelmek növekedésében megfigyelhető, míg a kibocsátási és a hozzáadott érték multiplikátorok megjelenése sokkal inkább helyzetfüggő, nehezen vagy nem kimutatható. A jelenleg használt módszerek legtöbbjénél továbbá kisebb-nagyobb felülbecslés is feltételezhető. A helyi élelmiszerek helyi gazdaságra gyakorolt valós hatásának méréséhez további kutatásokra van szükség.</p> Viktória Szente Imre Fertő Zsófia Benedek ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-27 2021-05-27 35 2021 49 68 10.17649/TET.35.2021.3321 Városfejlesztési szakpolitikák terjedése: elméleti megközelítések https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3315 <p class="ttalap" style="margin-top: 12.0pt;"><span style="font-size: 12.0pt; font-family: 'Times New Roman',serif;">A különböző fejlesztési koncepciók, jó gyakorlatok más városokból történő átvétele valószínűleg egyidős a városokkal. Az, hogy honnan, milyen szakpolitikák, milyen ösztönzők hatására kerülnek a helyi fejlesztési gyakorlatba, akár jelentősen befolyásolhatja egy település fejlődési irányát. A vonatkozó szakpolitikák gyakran nagyon eltérő társadalmi kontextusban alakultak ki, elterjedésük során eredeti jelentéstartalmuk, értékrendjük, céljaik is megváltozhatnak, illetve az átvevők sokszor csak egyes részelemeket ragadnak ki az eredeti, komplex intézkedéscsomagból. A jelenség a geográfia érdeklődési körébe csak az ezredfordulót követően került önálló koncepcióként (városfejlesztési szakpolitika-mobilitás).</span></p> <p class="ttalap" style="margin-top: 12.0pt;"><span style="font-size: 12.0pt; font-family: 'Times New Roman',serif;">A folyamat vizsgálata különféle megközelítésekből, számos elméleti keretben történhet. Ezt nagyban befolyásolja a kérdéskörrel foglalkozó kutató tudományos háttere, illetve a jelenség mely aspektusai érdeklik leginkább. A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen vizsgálati módszerek és tudományos koncepciók jelenthetnek támpontot a városfejlesztési szakpolitikák terjedésének és adaptálásának vizsgálata során. A városfejlesztési szakpolitikák rövid definiálása és jellegzetességeik bemutatása után négy ilyen kutatási irányzatot mutat be részletesen, kiemelve, milyen lehetőségeket kínálnak a szakpolitikák terjedésének vizsgálatára: (1) az innovációterjedési kutatásokat és a diffúziós modelleket, (2) a kommunikációs modelleket, (3) a szakpolitika-alkotási elméleteket és a szakpolitikai ciklust, és (4) a városfejlesztési szakpolitika-mobilitást.</span></p> Anett Árvai ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-27 2021-05-27 35 2021 69 88 10.17649/TET.35.2021.3315 A vidéki térségek közforgalmú közlekedési hálózatának fejlődése Magyarországon a kezdetektől a XXI. század elejéig https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3290 <p><span class="fontstyle0">A tanulmány célja a hazai vidéki térségek közforgalmú közlekedéssel való ellátottságának áttekintő bemutatása, a közúti és a vasúti személyszállításra fókuszálva. Ez a felosztás gyakorlatilag a Volán társaságok és a MÁV szolgáltatásait jelenti, a többi szereplő jelenléte a piacon jelképesnek tekinthető. A tanulmány a vasúti és a közúti személyszállítást együttesen kezeli, bemutatva a két alágazat piaci szerepét és annak változásait az elmúlt száz év öt különböző időszakaszában. A két alágazat versenye és együttműködése, kiegészítő és/vagy helyettesítő szerepe létezésükkel egyidős. A vasúti technológia korábban jelent meg, és forradalmi változásokat okozott a helyváltoztatásokban, a közúti közlekedés térnyerésével, először az autóbusz, majd a személygépkocsi elterjedésével azonban a vasút szerepe – a vidéki területeken – jelentősen lecsökkent, néhol meg is szűnt.</span></p> <p><span class="fontstyle0"> A regionális vasúti hálózat fejlődése, elsősorban gazdasági okokból, már XX. század első harmadában megállt. A század második fele a világon szinte mindenütt a regionális személyszállítás visszaszorulását hozta el, mely a személyszállításra használt vasúti pályahálózat hosszának csökkenésében is tükröződött. A folyamat Magyarországon elsősorban a hetvenes években, valamint 2006-2009 között ment végbe. A vonatokat jellemzően autóbuszok pótolták, és ennek – a költségmegtakarítás mellett – jelentős szociológiai hatásai voltak. <br style="font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px;"> </span></p> <p><span class="fontstyle0"> 2010 óta a vasúti közlekedés hazánkban újra a közlekedéspolitika fókuszába került, jelentős fejlesztések zajlanak, a mellékvonalak sorsa azonban hosszú távon rendezetlen. A vasúti és autóbusz-közlekedés fokozottabb összehangolására, az egységes kínálat kialakítása érdekében számos intézkedés történik, a két alágazat egyre kevésbé versenytársa egymásnak, kiegészítő szerepük erősödik. <br style="font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px;"> </span></p> József Pál Lieszkovszky Tamás Hardi Balázs Ács ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-27 2021-05-27 35 2021 89 109 10.17649/TET.35.2021.3290 A felvételi követelmény megváltozásának hatása a felsőoktatás területi rekrutációjára https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3310 <p>A 2020-as felsőoktatási felvételi jelentős visszaesés hozott mind a jelentkezők, mind a felvettek számában. A tanulmány azzal foglalkozik, hogy a létszámcsökkenés milyen hatással van a felsőoktatás területi rekrutációjára.</p> <p>Az írás először bemutatja a felsőoktatási felvételi követelményekben bekövetkezett változást rámutatva, hogy az emeltszintű érettségi általánossá tétele okozta a jelentkezők, s ennek nyomán a felvettek számának csökkenését. Ezt követően a munka a felsőoktatás területi rekrutációjának három metszetét elemzi. Először a bejutási esélyek változásának kistérségi hatását vizsgálja meg, a jelentkezők és a felvettek kistérségi megoszlásának változásait bemutatva. Ezután a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fiataljainak bekerülésének változását elemzi összehasonlítva azt a legjobb helyzetű kistérségekkel. Végül a felvételi követelmény szigorítás nyomán bekövetkezett létszámcsökkenés hatását mutatja be a felsőoktatási szféra főváros-vidék szerinti rekrutációjára.</p> <p>A tanulmány befejezésül rámutat, hogy a felvételi rendszer szigorítása kedvezőtlenül hatott a hátrányos helyzetű kistérségekből a felsőoktatásba törekvő fiatalok bejutási lehetőségeire, valamint átstrukturálja az intézményrendszert is, amelynek nyomán a fővárosi intézmények dominanciája tovább növekszik.</p> <p>&nbsp;</p> <p>&nbsp;</p> István Polónyi ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-28 2021-05-28 35 2021 110 124 10.17649/TET.35.2021.3310 A szabadidősport gazdasági szerepe Közép-Kelet-Európában https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3293 <p>Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a szabadidősport gazdasági fejlődését a közép-kelet-európai régióban, illetve kifejezetten Magyarországon. A 2010-es években tapasztalt gazdasági fejlődés egyszerre jelentett nagy lehetőséget és kihívást a szabadidősport területén működő szolgáltató vállalkozások, szervezetek számára. Az elméleti részben rövid áttekintést adunk 1) a szabadidősport történelmi és társadalmi hátteréről Magyarországon és Közép-Kelet-Európában, 2) a szabadidősport koncepcióiról, piacairól és értékteremtéséről, 3) a szabadidősport helyzetéről Magyarországon és Közép-Kelet-Európában, valamint a 4) regionális szabadidősport kutatásokról. A régiós összehasonlítás során a 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk nemzetközi adatokat nyolc volt szocialista országról, elsősorban a szabadidősport piacokhoz és a lakosság fizikai aktivitásához kapcsolódóan.</p> <p>Eredményeink szerint a néhány év alatt tapasztalt jelentős gazdasági növekedés kifejezetten erősen hatott a szolgáltatások fejlődésére, köztük a szabadidősport szolgáltatásokéra is. A szabadidősport vállalatoknak fel kell készülniük a növekvő keresletre, az állami döntéshozóknak pedig a növekvő társadalmi szegregáció megakadályozására. Eredményeink szerint a gazdasági fejlődés ellenére a lakosság fizikai aktivitása nem javul, sőt, azok száma, akik soha nem sportolnak, még növekedett is a régióban, amely trend jelentős problémákat okozhat a társadalomban. A sporteszközökre és sportszolgáltatásokra való költés növekedett, de összességében kevesebb ember költ többet.</p> Ágnes Szabó Tünde Máté Zsolt Havran ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-28 2021-05-28 35 2021 125 149 10.17649/TET.35.2021.3293 Kihívás-válasz–területi szakpolitikák Czirfusz M. (szerk.) (2020): Területi kihívások és területi politikák Magyarországon, 2010-2020 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3345 András A. Gergely ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-28 2021-05-28 35 2021 150 154 10.17649/TET.35.2021.3345 Benedek József (főszerk.) (2020): Erdély. Tér, Gazdaság és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3347 Tibor Elekes ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-28 2021-05-28 35 2021 155 159 10.17649/TET.35.2021.3347 Szimbolikus és emocionális. Valós a városfejlődés Magyarországon? Beluszky P., Sikos T. T. (2020): Városi szerepkör, városi rang https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3326 Réka Horeczki ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-05-28 2021-05-28 35 2021 160 163 10.17649/TET.35.2021.3326