Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont hu-HU Tér és Társadalom 0237-7683 <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő feltételeket:</span></p> <ul> <li class="show" style="font-weight: 400;"><span style="font-weight: 400;">A szerzők megtartják a szerzői jogokat, de a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A megjelenés után a tanulmány a <a href="http://creativecommons.org/licenses/by/4.0/">Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licensz</a> alá kerül, amely mások számára lehetővé teszi, hogy a cikket a szerzők és az első megjelenés helyének feltüntetésével szabadon felhasználják.</span></li> <li class="show" style="font-weight: 400;"><span style="font-weight: 400;">A szerzők jogosultak további szerződéseket kötni az itt megjelent tanulmány más helyen történő, nem kizárólagos terjesztéséről (pl. könyvben való megjelenés), amennyiben az eredeti megjelenés helyét feltüntetik.</span></li> <li class="show" style="font-weight: 400;"><span style="font-weight: 400;">A szerzők jogosultak a megjelent tanulmány végleges változatának személyes és intézményi oldalakon, valamint repozitóriumokban való elhelyezésére, 3 hónapos késleltetett nyílt hozzáféréssel.</span></li> </ul> Beköszöntő https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3042 Györgyi Barta ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 3 4 10.17649/TET.32.1.3042 Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés? A visegrádi országok térségeinek fejlődéséről https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2910 <p>Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott a négy visegrádi ország (V4), Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia. Az itt élők nagy reményeket fűztek a csatlakozáshoz, a vérmesebb elvárások szerint pár éven belül életszínvonaluk felzárkózhat a fejlett nyugati tagállamokéhoz. A „felzárkózás”, „közeledés”, „utolérés”, egy bizonyos felfogásban „konvergencia” sokrétű és sokféle értelmezésben használt fogalmak, vágyott célként egy-másfél évszázada fogalmazódnak meg a kevésbé fejlett országokban, térségekben. Az Európai Unió regionális politikájának is egyik fő célja a kevésbé fejlett régiók fejlődésének felgyorsítása és felzárkóztatásuk a tagállamok átlagához.</p> <p>Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy e négy, közepesen fejlett, hasonló történelmi múlttal és társadalmi-gazdasági szerkezettel rendelkező posztszocialista ország térségeinek mennyire volt sikeres a felzárkózása az Európai Unió korábbi tagállamainak átlagához 2000 és 2014 között. A felzárkózás főbb jellemzőinek vizsgálatához a NUTS3-as területi szintet vesszük alapul. Alapvető kérdésünk, hogy megfigyelhető-e felzárkózás, ha igen, akkor e területi szinten hasonló vagy nagyon eltérő mértékű volt? Az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt bruttó hazai termék (GDP) alakulását elemezzük, a felzárkózás mértékében megfigyelhető egyenlőtlenségeket pedig az entrópián alapuló Theil-indexek segítségével vizsgáljuk. A megyék felzárkózását befolyásoló tényezők közül kettőt elemzünk részletesen: az országos folyamatok hatását, illetve a megye legnagyobb városának – mint potenciális agglomerációs előnnyel rendelkező településnek – lehetséges szerepét.</p> Imre Lengyel Balázs Kotosz ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 5 26 10.17649/TET.32.1.2910 Magyarország és a globális közlekedési tér https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2896 <p>A nyitott gazdaságú országok számára fontos, hogy mennyire képesek integrálódni a világgazdaságba és az azt kiszolgáló globális közlekedési rendszerbe. A távoli kontinensekkel folytatott kereskedelemből (a megfelelő peremfeltételek mellett) a komparatív előnyök kihasználása révén extra haszon származhat. Magyarország gazdasága már a 20. században is igen erősen az európai exportra orientált volt. Az utóbbi évtizedekben végbement szerkezetváltás növelte a távoli (főként kelet-ázsiai) beszerzési piacok jelentőségét. Ezért a magyar gazdaság működése szempontjából sem közömbös, hogy mennyire képes bekapcsolódni a globális áruszállítás rendszerébe, melynek meghatározó eszköze (Oroszország nagy része és Közép-Ázsia kivételével) csak a tengerhajózás lehet.</p> <p>A különféle opciókat vizsgálva a szerző áttekintést ad a hátrányos tenger nélküli helyzet enyhítését szolgáló korábbi magyar Duna-tengerhajózásról és „mélytengeri” hajózásról, megszűnésük okairól és következményeiről, továbbá a korunkbeli (szállítástechnológiai korszakváltás által is befolyásolt) kikötőválasztás lehetőségeiről. A tanulmány bemutatja a hazai tengerhajózás szükségességéről, a nemzeti flottához való ragaszkodásról vallott különböző nézeteket. Miért és hogyan ütköztek egymással az ágazati (a hajózási szakembergárda és a – kisebb tengeri hajók fogadására alkalmas – csepeli kikötő által képviselt) parciális érdekek a nemzetgazdaságinak minősített érdekkel a fennmaradás versus megszüntetés dilemmájában? A korábbi megszüntetést kényszer szülte „kváziracionális” opciónak értékeli a szerző, mivel a konténerhajók vásárlásához szükséges tőke hiánya volt a meghatározó tényező a döntéskor. A mai gazdaságossági számítások tükrében már több érv szól a külföldi hajózási társaságokkal való szállíttatás mellett.</p> <p>Kedvezőbb helyzetben van Magyarország a globális légi közlekedési tér eléréséhez. A nemzeti légitársaság (MALÉV) megszűnése ellenére Budapestről közvetlen távolsági járatokkal több desztináció érhető el, mint a környező nyugat- és kelet-balkáni országok fővárosaiból. Viszont a regionális hub szerepét továbbra is Bécs (és részben Prága) tölti be.</p> <p>A jövőben az Isztria-közeli kikötők szerepe Magyarország külkereskedelme számára erősödik, viszont a direkt globális légi vonalak száma számottevően nem növekszik.</p> Ferenc Erdősi ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 27 49 10.17649/TET.32.1.2896 Átalakuló pártállam és egyenlőtlen túlfűtöttség Kínában a globális válság idején https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2897 <p>Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy az átalakuló kínai pártállami rendszerben a beruházások dinamikája szempontjából milyen rendszerszerű következményei vannak a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak. Elméleti alapon (még e kutatást megelőzően) megfogalmazott hipotéziseinket – az összehasonlító interaktív pártállami modell (IPS) értelmezési keretére támaszkodva – az 1990-es évek végétől statisztikailag igazoljuk. A beruházások túlfutása a kínai pártállamnak is állandó jellemzője, amelyet a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból kialakuló pártállami hatalmi háló léte és működése, valamint az abban keletkező szerkezeti motivációk okoznak. A pártállami hatalmi háló elemeinek, kapcsolódási és működési elveinek térben, időben és különböző aggregációs szinteken önhasonló jellege miatt a beruházások túlfutása különböző helyeken és időszakokban, valamint eltérő léptékekben is kimutatható.</p> <p>A beruházási kilengések gyakorisága a háló által leképezett hatalmi eloszlás aktuális sajátosságainak függvénye. Megállapítjuk, hogy a pártállami háló sokkhatáshoz történő alkalmazkodása a rendszerszerű magatartások intenzitását, ezzel együtt a gazdasági túlfűtöttség mértékét is növeli, utóbbi pedig a háló aktuális szerkezete által leképezett hatalmi viszonyok sajátosságaihoz igazodik. Empirikusan igazoljuk, hogy a decentralizált kínai hatalmi hálóban a lokális hatalom túlzott mértékű beruházása az országosénál intenzívebb. Eredményeink szerint a túlfűtöttség egyenlőtlen térbeli intenzitása az állami beavatkozás térbeli és tulajdonbeli prioritásai szerint alakul; a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti növekedései (vagyis a háló zsugorodásának lassulása) összefüggenek; a beruházások kilengéseiben, azok felfutásaiban és lecsengéseiben pedig a különböző tulajdonformájú vállalatok eltérő magatartásformái fedezhetők fel.</p> Mária Csanádi Ferenc Gyuris ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 50 75 10.17649/TET.32.1.2897 „A mai világban minden a kapcsolatokon, az ismeretségen múlik”: Külföldi befektetők telephelyválasztási döntéseinek jellemzői Kárpátalján az informális etnikai kapcsolatok tükrében https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2883 <p>Kárpátalja kedvező geopolitikai elhelyezkedése, az EU közelsége, a rendelkezésre álló olcsó és képzett munkaerő kedvező feltételeket kínál a külföldi beruházók számára. 2016-ban csaknem 630 külföldi érdekeltségű vállalkozás képviseltette magát a megyében, melyek működő tőkéje több mint 50 országból származott. A külföldi tőkebefektetéseket azonban korántsem lehet egységesen kezelni, különbözőek lehetnek a telephelyválasztás motivációi. Jelen vizsgálat az informális kapcsolatrendszerekre és annak gazdasági hatásaira próbál meg rávilágítani, különös tekintettel a kapcsolatok etnikai szempontjaira. A kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel kíséreltem meg feltárni azt, hogy az egyes nemzetekhez köthető külföldi befektetőket milyen tényezők befolyásolták kárpátaljai telephelyválasztásuk során, és milyen szerepet játszanak az informális etnikai kapcsolatok ebben a folyamatban. Fő adatforrásként a Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivataltól megszerzett cégregiszter szolgált, illetve a mélyinterjús elemzések, melyek a Kárpátalján működő külföldi érdekeltségű vállalatok képviselőivel, a kárpátaljai gazdasági élet kulcsszereplőivel készültek.</p> <p>Azt a következtetést vontam le, hogy a Kárpátalján működő külföldi vállalatok létesítésében és működésében az informális kapcsolati hálók alapvetően fontos szerepet játszottak, a különböző nemzetiségű beruházók telephelyválasztási motivációi azonban eltérőek. Míg a magyar befektetők általában nyelvi-etnikai alapon döntöttek vállalatuk székhelyének kiválasztásakor és leginkább a magyar kisebbség által lakott területeken jelentek meg, addig a más nemzetiségű beruházók főként a gazdasági szempontból előnyösebb helyzetű településekbe települtek.</p> Katalin Kovály ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 77 96 10.17649/TET.32.1.2883 Város és nagyvállalat együttműködése hírnevük alakításában: Győr és az Audi Hungaria Zrt. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2867 <p>Ahogy a fogyasztási javak piacán versenyfutás zajlik a fogyasztókért, úgy versenyeznek a harmadik évezred városai a lakosokért, a befektetőkért, a nagyvállalatokért, a turistákért. E versenyfutásban nagy fegyvertény a város imázsa, jó hírneve, reputációja, ezek tudatos alakítása. Győr, a dinamikusan fejlődő város gazdasága többszöri modellváltás után az autóiparra épül, fő pillére a városban telephelyet alapító, jelentős nemzetközi nagyvállalat, az Audi Hungaria Zrt.</p> <p>A kutatás célja, hogy a PR, a városmarketing, a városi és vállalati hírnévkutatás közös metszeteként új aspektusban világítson rá a közös térben levő gazdasági és önkormányzati szektor még hatékonyabb együttműködési lehetőségeire.</p> <p>A tanulmányból a vállalat és város hírnévépítési folyamatáról, ezek közös mozzanatairól adunk képet, amely – az elméleten túl – a gyakorlatban is hasznosítható információkat nyújt. A hírnévelemek, a hírnév alakításának folyamatvizsgálata során azt mutatjuk be, hogyan tud együttműködésük során egy nagyvállalat és a neki otthont adó város hírnevük stratégiai alakításában szinergiákat felmutatni, ezáltal a területi tőkét erősíteni.</p> Petra Jakab Márta Konczosné Szombathelyi ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 97 112 10.17649/TET.32.1.2867 Energiafelhasználás és gazdasági növekedés a visegrádi négyekben: abszolút vagy relatív szétválás? https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2862 <p>A rendszerváltást követően a visegrádi négyek gazdaságának energiaintenzitása csökkenő tendenciát mutat. Hosszú távon ezen országok gazdaságai az energia csökkenő vagy csökkenő növekedési ütemű felhasználása mellett fejlődhetnek, ami hozzájárul a gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz és közvetve a környezeti terhelés csökkenéséhez. A technológiai fejlődés, a gazdasági struktúra változása lehetővé teszi, hogy a termelés és a lakosság igényeinek a kielégítése kevésbé energiaintenzív módon történjen.</p> <p>Tanulmányunkban kétféle szétválási tényező számításával vizsgáljuk a visegrádi négyekben (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) a végső energiafelhasználás és a gazdasági növekedés (erőforrás-)szétválását 1990 és 2015 között. Következtetéseket vonunk le a hatásszétválásról, felhasználva a vizsgált országok ökológiai lábnyomát és biokapacitását. Az elemzésben kiemelt figyelmet szentelünk azon időszakoknak, melyek során a gazdaság recesszióba került.</p> <p>Eredményeink szerint a rendszerváltást követő mintegy két és fél évtized során többségben voltak azok az évek, amikor megvalósult az erőforrás-szétválás abszolút vagy relatív formája. Ugyanakkor a 2009–2013-as időszak strukturális törésként értelmezhető, ezekben az években a vizsgált országokban a gazdasági növekedés és az energiafelhasználás szétválása nem valósult meg. Ebben a periódusban a gyenge negatív, az erős negatív és az expanzív negatív irányú szétválásra találunk példát. Elemzésünk alapján kijelenthető, hogy a szétválás nem egy állandósult folyamat, akár másfél évtizednyi szétválást követően is megfordulhat a pozitív tendencia. Az ökológiai lábnyomok elemzéséből arra következtethetünk, hogy az energiatermelést vizsgálva a termelésszétválás mellett érzékelhető hatásszétválás is.</p> János Szlávik Tekla Sebestyénné Szép ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 113 130 10.17649/TET.32.1.2862 János Jelenések könyve: a modern magyar környezeti irodalom születése https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3020 <p>Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében egy kisebbfajta éghajlati-környezeti apokalipszis történetének első másfél évét beszéli el. 2019 tavaszán előbb Izlandon, majd Itáliában is sorra kitörnek a vulkánok és elkezdődik egy globális léptékű lehűlés, alkalmazkodásra kényszerítve a kortárs társadalmakat. A regény cselekménye Izlandon kezdődik, de a történet földrajzi fókusza valójában Budapest, és leginkább a Svábhegy, a legújabb kori magyar elit lakóhelye. A regénynek több főszereplője is van: Mátrai Ágoston, a későn házasodó karrierdiplomata, az ex-étteremtulajdonos újgazdag Labancz Győző, vagy Radák Zoltán miniszterelnök, akit a sámánista merénylők a soha meg nem valósult jelenkori magyar felvirágzás mártírjává tesznek. Rövid írásomban annak a bizonyítására tettem kísérletet, hogy a természeti környezet, esetünkben az éghajlatváltozás ugyanolyan aktív és meghatározó szereplője a cselekmény alakulásának, mint a regény szereplői. A szógyakoriság vizsgálatával és tartalomelemzéssel azt kíséreltem meg bizonyítani, hogy Térey János verses regénye illeszkedik abba az 1980-as években induló nemzetközi irodalmi áramlatba, amelyet környezeti irodalomnak neveznek. A környezeti irodalom koncepciójának első kidolgozója, Cheryll Burgess Glotfelty a természeti környezetre nem az emberi cselekvést elszenvedő statikus háttérként tekintett, hanem mint a holisztikusan szemlélhető és interaktív módon működő humán ökoszisztéma egyik főszereplőjére. Ugyanakkor Térey folytat egy, a magyar irodalomban hosszú idő óta létező hagyományt is a természeti környezethez való viszony értelmezését illetően. Ennek a környezeti irodalmi tradíciónak fontos mérföldkövei voltak Petőfi Sándor Tisza című költeménye, amely a folyószabályozások korának optimista programverse, vagy Madách Imre Az ember tragédiájában az Eszkimó szín víziója, amely elképesztően és korszerűen pesszimista jövőkép volt a 19. század derekán. Következtetésem szerint Térey János verses regénye tekinthető a (poszt)modern magyar környezeti irodalom első, remélhetően úttörő vállalkozásának.</p> Lajos Rácz ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 131 144 10.17649/TET.32.1.3020 Vásárlói csoportok a Balaton kiemelt üdülőkörzet piachelyeinek példáján https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2874 <p>Napjaink felgyorsult világában számottevő igény jelentkezik megfelelő kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó szolgáltatásokra: ezek színterei lehetnek az elmúlt években gyarapodó számú (helyi termelői) piacok, amelyek teret biztosíthatnak közösségi tevékenységeknek is. A Balaton kiemelt üdülőkörzet szerepét növeli turisztikai potenciálja, hisz a térség a rekreációs lehetőségek széles körét biztosítja.</p> <p>A tanulmány célja a Balaton kiemelt üdülőkörzet piachelyein megjelenő személyek csoportjának vizsgálata, amelynek alapját egy 2016-ban végzett, közel egy éven át folytatott empirikus felmérés képezi. A szezonalitáshoz igazodva három alkalommal került sor komplex kérdőíves vizsgálatra a térség hét piachelyén, amely kitért – többek között – a helyszínnel, az áruk minőségi-mennyiségi jegyeivel, a szolgáltatások színvonalával való elégedettség értékelésére is.</p> <p>Az elemzés faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával folyt. A faktoranalízissel öt fogyasztói attitűdöt sikerült meghatározni. Az élmény-, választék-, minőség-, ár-, illetve termékorientáció alapján klaszteranalízissel négy vásárlói csoport azonosítására került sor. A kalandkeresők számára a piaci hangulat és a termék egyedi ismérvei jelentik a piachelyszínek felkeresésének motivációját. Az ároptimalizálóknál egyedül az ár-érték arány a meghatározó. A kínálat megszállottjainak az árucikkek megfelelő minősége, választéka és egyedisége együttes elvárást jelent. A klasszikus piacozók a hagyományos értékeket hangsúlyozzák (termékminőség, választék, ár, a helyi árusítók helyzetbe hozása).</p> <p>A bemutatott vevői szempontok elősegíthetik a piachelyek fejlesztési irányainak kialakítását, a friss vagy egyedi termékek értékesítési láncainak újragondolását. A kapott megállapítások hasznosak lehetnek úgy a piachelyek és a térségi turizmus fejlesztésében érdekelteknek, mint a szakembereknek és a téma iránt érdeklődőknek.</p> Csilla Nezdei B. Levente Alpek ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 145 160 10.17649/TET.32.1.2874 A határon átívelő programok hatásai a Vajdaság területi fejlődésére https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2877 <p>A Vajdaság – Szerbia korlátozott autonómiával rendelkező északi tartománya – számára az európai uniós határon átnyúló programok lehetőséget teremtettek a 2000-es évek elején, hogy fejlesztési forrásokhoz jusson, amelyeket a köz- és a civil szféra szereplői használhatnak fel. Munkám célja, hogy e források területfejlesztésre gyakorolt hatását vizsgáljam. Elemeztem a községek fejlettségének változása és a fejlesztések közötti összefüggéseket, az együttműködések hátterét és minőségét, jellegét a program hétéves periódusában. Összességében a Vajdaság területi fejlődésére az uniós források nem hatottak pozitívan, a területi fejlődés nem gyorsult fel, a területi egységek fejlettségi szintjei alig változtak a programok befejezésekor.</p> András Ricz ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 161 179 10.17649/TET.32.1.2877 Jankó F. (szerk.) (2017): Éghajlat-Tudomány-Történetek. Beszélgetések a klímaváltozásról https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2902 Márton Czirfusz ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 181 185 10.17649/TET.32.1.2902 Beluszky P. (2014): Budapest – zászlóshajó vagy vízfej? https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3016 Ibolya Várnai ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 186 191 10.17649/TET.32.1.3016 Illés Iván (1942–2017) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3038 Ilona Pálné Kovács ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 193 195 10.17649/TET.32.1.3038 Tegnap még hős volt – mától legenda. Peter Meusburger professzor emlékezete https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3043 Zsolt Bottlik ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 196 197 10.17649/TET.32.1.3043 Beszámoló az Enyedi György-emlékülésről https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3039 Balázs Páger ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 198 202 10.17649/TET.32.1.3039 Lektorok, 2017 https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3041 The Editors ##submission.copyrightStatement## 2018-03-01 2018-03-01 32 1 203 203 10.17649/TET.32.1.3041