Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Tér és Társadalom Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont hu-HU Tér és Társadalom 0237-7683 <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a <strong><a href="https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/licensz">FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN</a></strong> részletezett feltételeket.<br /></span></p> A „siker kovácsai”: Biztos Kezdet Házak és Tanodák intézményesülésének dilemmái https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3380 <p>Tanulmányunkban a Biztos Kezdet gyerekházak és tanodaprogramok működésének vizsgálatán keresztül arra keressük a választ, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelését célzó programoknak milyen strukturális körülmények között kell teljesíteniük missziójukat, és e körülmények miként befolyásolják a programok hatását a társadalmi egyenlőtlenségekre. Írásunk két esettanulmányt mutat be: egy nagyvárosi Biztos Kezdet házban és egy kisvárosi tanodában végzett etnográfiai kutatás alapján igyekszünk választ adni kérdéseinkre. Tanulmányunkban abból a fejlesztéskritikai alap‐vetésből indultunk ki, hogy a fejlesztői projektek csak úgy tudnak fennmaradni, ha illeszkednek a fennálló társadalmi, gazdasági, politikai erőviszonyok diktálta feltételekhez, sebből az következik, hogy szükségszerűen részei a társadalmi egyenlőtlenségeket (újra)termelő struktúráknak. Ugyanakkor e kritikák azt is hangsúlyozzák, hogy a strukturális kényszerek hatásai a projekt megvalósítása során nagymértékben a szereplők (a fejlesztők, a célcsoport tagjai stb.) egyeztetési és értelmezési folyamatain múlnak.</p> <p>Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a fejlesztői projektek résztvevői az adottlokális környezetben hogyan próbálják kezelni azt az ellentmondást, amely a fennállóstrukturális feltételekhez való kényszerű igazodás és az azok hatásának megváltoztatására irányuló fejlesztői tevékenység között feszül. A két vizsgált eset példáján nyomon követtük, hogy a program helyi szervezői hogyan értelmezik át a program célkitűzéseit meghatározó közpolitikai trendeket, próbálnak úgy eligazodni és navigálni a strukturálisfeltételek között, hogy érvényesítsék saját koncepcióikat a „sikerről”.</p> Cecília Kovai Alexandra Szőke Copyright (c) 2021 Cecília Kovai, Alexandra Szőke http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 166 189 10.17649/TET.35.4.3380 Intézményi környezet és helyi fejlesztések: elköteleződések szabta lehetőségek a telepprogramok megvalósításában https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3371 <p>A helyi tudásra és adottságokra építő fejlesztési megközelítés (place-based approach) több mint egy évtizede az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának egyik meghatározó módszertani megközelítése. Célja a társadalmi kirekesztés és a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése egy olyan többszintű kormányzási intézményrendszeren keresztül, amelyben a helyi kapacitásokat és tudásokat a fejlesztéspolitikai mező magasabb területi szintjeiről érkező, külső források bevonásával mobilizálják. A helyi adottságokból kiinduló fejlesztési paradigma kritikusai szerint az EU tagállamok közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszere erősen heterogén, s ebből adódóan a helyi adottságokból kiinduló fejlesztési beavatkozások eltérően, különböző eredményességgel működhetnek az egyes országokban. Azaz, a helyi adottságokra építő fejlesztések mindig a nemzeti közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszerben értelmezhetők, annak keretei, működési mechanizmusai, a különböző területi szintek közötti együttműködés, az információk és források áramlása, a kompetenciák és kapacitások megosztása meghatározza a helyi fejlesztések mozgásterét a fejlesztési koalíciók kialakítására és működtetésére, a helyi fejlesztési elképzelések és célok megvalósítására.&nbsp; A helyi adottságokra építő fejlesztések vizsgálatakor ezért egyszerre kell figyelembe venni a vertikális - különböző területi szintek intézményei - és a horizontális - helyi szinten kialakuló fejlesztési koalíciók és együttműködések – kapcsolatok, kompetencia és kapacitás megosztások jellemzőit, működési mechanizmusait. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy az állam által kialakított fejlesztéspolitika intézményi és szabályozási keretei milyen lehetőségeket kínálnak a helyi szintnek a „telepfelszámolás”, azaz a szegregációs folyamatok megállítása és a lakóhelyi szegregáció oldásának kezelésére, és egy jó gyakorlatként megjelenő esettanulmány alapján bemutatjuk, hogy ez mennyiben találkozik a helyi adottságokkal és tudással, valamint a helyi szinten megfogalmazódó igényekkel és lehetőségekkel, a fejlesztési elképzelések megvalósításához helyi szinten milyen erőforrásokat lehet és kell mozgósítani.</p> Judit Keller Tünde Virág Copyright (c) 2021 Judit Keller, Tünde Virág http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 190 214 10.17649/TET.35.4.3371 A centralizáció és a perifériák fejlődési esélyei https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3372 <p>A centrum és periféria közötti aszimmetrikus hatalmi viszonyokat évtizedek óta elemzik, rámutatva a centrumok halmozódó előnyeire, a függésben tartott perifériák társadalmi, politikai, gazdasági hátrányaira. A különböző tudományterületek felől közelítő centrum-periféria elméletek közös eleme, hogy a centrum függésben tarja a perifériát, elvonja annak erőforrásait. Ugyanakkor a centrum pozitív missziója, hogy ellátja szolgáltatásokkal, munkahelyekkel, s egyben modernizálja, felzárkóztatja a perifériát, és közvetítő szerepet tölt be a dinamizáló hálózatok felé.</p> <p>A kérdés nem az, hogy a hatalomban és a térben betöltött periférikus pozíció fejlődési, fejlesztési hátrányhoz vezet-e, mert ezt evidensnek tartjuk, mint inkább az, hogy lehet-e, s ha igen, hogyan ezt a kettős hátrányt kompenzálni. E kérdés megválaszolása érdekében irányul a figyelmünk a centrum-periféria viszonyrendszer formálásában azállam, a központi kormányzat szerepére. A központosított újraelosztásra, támogatásokra épülő rendszerekben a perifériák és a centrumok sorsa is függ a számukra kijelölt helytől, amit jobb esetben nyilvános tervezési folyamat, rosszabb esetben a személyes, informális hatalmi, érdekérvényesítési viszonyok határoznak meg. Kevesebb tudásunk van arról, hogy a perifériák saját helyi aktivitása változtathat-e a kijelölt pozíción és a periférikus helyzet okozta hátrányokon, s ha igen, milyen kormányzási feltételek, közpolitikai beavatkozások szükségesek hozzá.</p> <p>A kérdésnek különös aktualitást ad, hogy a hazai kormányzati, önkormányzati viszonyrendszer az utóbbi évtizedben különösen ellentmondásossá vált. Az önkormányzatok folyamatosan veszítenek pozíciójukból, forrásaikból. A legszűkebb mozgástere nyilvánvalóan azoknak a periférikus helyzetű településeknek van, amelyek nem képesek saját erőforrásokat mozgósítani, és távol helyezkednek el a fejlődési és hatalmi csomópontoktól. Miközben a kormányzat ambiciózus vidékfejlesztési stratégiát hirdetett meg, a jelenlegi eszköztelen helyi kormányzatok nem tudnak valódi partnerként fellépni.</p> <p>A tanulmány elméleti része a RELOCAL nemzetközi kutatási programhoz, empirikus része pedig egy NKFIH kutatási programhoz kapcsolódik. Az empirikus kutatási eredményeket bemutató fejezetek egy még folyamatban lévő projekt első szakaszára épülnek. Előzetes feltételezésünkkel ellentétben, már az eddigi eredmények is arra utalnak, hogy a helyi elit körébe tartozó megkérdezettek többsége szerint a helyi ismertség, a személyes tulajdonságok fontosabbak a felsőbb irányítási szintekkel való kapcsolatoknál. Úgy tűnik, hogy az emberek politikai magatartása, az elitről és a hatalomról alkotott véleménye kevésbé függ a térbeli pozíciótól, a település sikerességétől. Lehetséges, hogy a politikai kommunikáció és szocializáció, a helyi hálózatok véleményformáló szerepe fontosabb a megélt személyes, helyi egzisztenciális feltételeknél, a hely periférikus vagy centrum pozíciójánál.</p> Ilona Pálné Kovács Copyright (c) 2021 Ilona Pálné Kovács http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 215 240 10.17649/TET.35.4.3372 Hatékonyság és demokrácia: helyi kormányzási dilemmák a finn periférián https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3368 <p>A tanulmány azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzásban és döntéshozatalban miképp kapcsolhatók össze a hatékonyság és a demokratikus elszámoltathatóság eltérő céljai és feltételei. Először egy rövid elméleti, szakirodalmi áttekintés alapján jellemezzük a helyi szint kormányzás különböző elemeit aszerint, hogy azokat a hatékonyság vagy az elszámoltathatóság céljainak rendelik-e alá. Ezt követően egy periferikus helyzet finn kisváros, Lieksa esettanulmányán keresztül igyekszünk közelebbről megvizsgálni a hatékonyság és elszámoltathatóság lehetséges összefüggéseit.</p> <p>Elnéptelenedéssel és forráshiánnyal küzdve, Lieksa 2015-től jelentősen átalakította kormányzási és menedzsment folyamatait annak érdekében, hogy hatékonyabb eszközöket nyújthasson fejlesztési céljainak megvalósításához, elsősorban a vállalkozói környezet javításához. Az átalakulás meghatározó eleme a 2015-ben elfogadott településfejlesztési stratégia, mely a gazdasági életképesség (helyi „vitalitás") célkitűzése mellett a közösség és az állampolgárok helyi döntéshozatalban való részvételének megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Tanulmányunk a RELOCAL projekt keretében elvégzett szélesebb kör kutatás eredményein, a településen 2018-2019-ben készített interjúk és fókuszcsoportok anyagának feldolgozásán alapszik. Arra keressük a választ, hogy (1) milyen megfontolások vezérel(het)ik a helyi döntéshozókat a település új fejlesztési stratégiájának hatékony kivitelezése és a demokratikus elszámoltathatóság megvalósítása közötti egyensúlyozásban, illetve, (2) hogy mit érhet elcsupán a kormányzási, döntéshozatali folyamatok megújításával egy periferikus helyzet, területi hátrányokkal küzdő kisváros önkormányzata.</p> <p>Az esettanulmány rávilágít arra, hogy az önkormányzás hatékonysága és eredményessége nem választható el annak elszámoltathatóságától és legitimitásától. Megfelelő módon és arányban kombinálva, mechanizmusaik kölcsönösen erősíthetik egymást. A település vezetőinek azonban a különböző helyi érdekcsoportokkal és a település lakóival közös, reflektív tanulási folyamatban kell részt venniük ahhoz, hogy optimális választ találjanak az olyan összetett demográfiai, társadalmi, gazdasági kérdésekre, mint a „zsugorodás" (shrinking), vagy éppen a hatékony kormányzás és a demokratikus elszámoltathatóság közötti egyensúly megteremtése. Azonban, bár innovációk ugyan gyakran kényszerek hatására születnek, külső támogatás hiányában a helyi „öngyógyító" folyamatok eredményei rövid életűnek és sérülékenynek bizonyulhatnak.</p> Sarolta Németh Fritsch Matti Copyright (c) 2021 Sarolta Németh, Fritsch Matti http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 241 259 10.17649/TET.35.4.3368 „Amellett, hogy ez a személyes hitem, beágyazottságom ami megtart, meg visz előre, hiszek abban, hogy van értelme a munkánknak” https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3400 Katalin Kovács Copyright (c) 2021 Katalin Kovács http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 22 32 10.17649/TET.35.4.3400 "Olyan, mintha gúzsba lennének kötve a települési szakemberek" - Interjú Husz Ildikóval https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3394 Judit Keller Tünde Virág Copyright (c) 2021 Judit Keller, Tünde Virág http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 159 165 10.17649/TET.35.4.3394 Igazságos szolgáltatások? A közérdekű szolgáltatások fejlesztésének hatása a társadalmi térbeli viszonyokra https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3369 <p>A társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei.</p> <p>A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő aktorok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között.</p> <p>A társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei.</p> <p>A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő cselekvői csoportok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között.</p> Gergely Tagai Copyright (c) 2021 Gergely Tagai http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 33 59 10.17649/TET.35.4.3369 A területi igazságtalanság megnyilvánulásai és az ezeket újratermelő intézményi gyakorlatok https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3367 <p>A tanulmány a romániai területi egyenlőtlenségeket a neoliberális területi tervezésirendszer által (újra)termelt jelenségként elemzi, és egyfelől az országos területfejlesztési politikák,másfelől a helyi önkormányzatok és a projektalapú akciókat megvalósító civil szereplők intézményi gyakorlatai szempontjából tárgyalja. A dolgozat arra az érvre is támaszkodik, amely szerint az egyenlőtlenség a kapitalizmus szerves jellemzője, azaz a profitszerzés logikája által vezérelt tőkebefektetésből vagy a befektetés hiányából fakad. Nem hagyja továbbá figyelmen kívül, hogy a területi egyenlőtlenségeket a neoliberális állampolitika és a tőkefelhalmozás logikája nem a térbeli igazságtalanság megnyilvánulásaként értelmezi. Az "alulfejlettséget" az "alulfejlett" területek földrajzi és/vagy népességi jellemzőinek "természetes" következményeként kezelő megközelítés nagyban hozzájárul a különböző szinteken létrejövő egyenlőtlenségek fennmaradásához. Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy mindezen transzlokális tényezők miatt, amelyek különböző léptékű területi egyenlőtlenségeket okoznak, az egyenlőtlenségek a leküzdésüket célzó helyi projektalapú akciók elle%nére is (újra)termelődnek.</p> <p>Az elméleti keretek felvázolása után a tanulmány előbb a romániai területi egyenlőtlenségeket ésa nemzeti területfejlesztési politikákat tárgyalja, majd a helyi szint" egyenlőtlenségek néhány megnyilvánulását, valamint a térbeli igazságtalanságok leküzdésére irányuló helyi akciókat mutatja be. A következtetés az empirikus megállapításokat összekapcsolja azzal a fogalmi kerettel, amelyre az elemzés támaszkodik. Összegzi, hogy milyen mechanizmusok révén vesz részt az állam a területi egyenlőtlenségek újratermelésében, és miként járulnak hozzá ehhez a neoliberális kormányzás elvei szerint működő - a meritokrácia, a versenyképesség, illetve a vállalkozói szemléletű kormányzás ideáit képviselő - projektalapú helyi kezdeményezések. A cikk hangsúlyozza, hogy nem csupán a területi egyenlőtlenségek, hanem mindazok a felülről vagy alulról érvényesülő intézményi gyakorlatok is a területi igazságtalanság megnyilvánulásai, amelyek továbbgörgetik a strukturálisan létrehozott hátrányos helyzeteket, miközben deklaráltan azok felszámolására törekednek. Eme állapotok progresszív megváltoztatása azt feltételezné, hogy az állam ne szolgálja többé a területi egyenlőtlenségeket okozó piaci alapú profitorientált fejlesztést, hanem olyan szabályozásokkal ellenőrizze azt, amelyek garantálják, hogy az épített és a természeti környezet fejlesztése a köz érdekeit szolgálja.</p> Enikő Vincze Copyright (c) 2021 Enikő Vincze http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 60 75 10.17649/TET.35.4.3367 A környezeti igazságosság és földrajzi aspektusai Magyarországon https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3373 <p>Az elmúlt évtizedekben a környezeti igazságosság meghatározó gondolati keretté vált a társadalmi- és térbeli igazságosság-kutatásokban, politikai vitákban és aktivizmusban. A normatív gondolkodási keretet biztosító környezeti igazságosság-kutatások az igazságosság elméleten és a térbeli igazságosság alapjain nyugszanak. A kutatások fókuszában a környezeti ártalmak és kockázatok egyenlőtlen térbeli elosztása és azok társadalmi következményei állnak. A környezeti igazságosság-kutatások azokat a gazdasági, társadalmi, egészségügyi és jogi különbségeket vizsgálják, melyekkel az egyének és különböző társadalmi csoportok a környezetükben zajló folyamatok, döntések, hatalmi viszonyok és joggyakorlatok következtében szembesülnek. Mindez nagyon erőteljesen kapcsolódik az egyének, a különböz szereplők szubjektív érzékelési és értékelési folyamataihoz. A környezeti igazságosság-kutatásokban jellemzően a térbeliség biztosítja az értelmezési keretrendszert a környezetben zajló igazságtalan folyamatok megértéséhez, így erősen kapcsolódnak a földrajzhoz, a tértudományokhoz. A környezeti igazságosság nem csupán természeti, hanem egyúttal társadalmi kérdés is, hiszen az embertől független vagy csak részben függ környezeti tényezők (például egy árvíz) alapvetően különböző módon érintik az egyének és csoportok mindennapjait, életét, s ennek eredményeként környezeti igazságtalanságok keletkeznek. Mindez szervesen kapcsolódik az átöröklött hatalmi és az aktuális társadalmi-gazdasági struktúrákhoz, melyek formálják a kialakult igazságtalanságokat.</p> <p>A tanulmány alapjául szolgáló kutatás az igazságosság, a döntéshozatali mechanizmusok és a kockázatok érzékelése szempontjából vizsgálta a környezeti igazságosságok különböző megjelenési formáit. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a marginalizáció és polarizáció folyamatai olyan új térbeli mintákat hoztak létre, amelyek hatnak a környezeti folyamatokra is. A tanulmány az igazságosságelmélethez kapcsolódva, esettanulmányokon keresztül mutatja be a posztszocialista közép-kelet-európai, illetve magyarországi viszonyok között jelentkező környezeti igazságtalanságokat. A tapasztalatok rávilágítanak arra, hogy a környezeti igazságtalanságok felszámolására tett kísérletek gyakran újabb igazságtalanságokat eredményeztek, vagy elmélyítették a már meglévőket, mivel a beavatkozások során nem komplex térbeli, társadalmi és környezeti megközelítéssel kezelték a problémákat. Az igazságtalanságok megoldása, nemre, korra, származásra, identitásra vagy jövedelemre való tekintet nélkül, feltételezi az érintett személyek és csoportok bevonását a környezettel kapcsolatos döntésekbe. Amennyiben ez nem valósul meg, az igazságtalan helyzet fennmarad, és környezeti igazságtalanságokkal érintett válságtérségek jöhetnek létre.</p> Gyula Nagy Copyright (c) 2021 Gyula Nagy http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 76 103 10.17649/TET.35.4.3373 Beavatkozás és ellenállás: intézményi környezet és helyi autonómia a LEADER-ben. Összehasonlító elemzés https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3390 <p>2010-ben, amikor remény mutatkozott arra, hogy a hivatalba lépő konzervatív kormányzat változtatni fog a LEADER Program eljárásrendjén, a hét magyar akciócsoport együttműködésével létrejött NATURAMA Szövetség kiadott egy nyilatkozatot, amelyben összegezte a legfontosabb, változtatásra váró végrehajtási szabályokat. (NATURAMA Szövetség 2010) A szövetség bemutatását követő első fejezet címe: „<em>Decentralizáció és autonómia</em>”, ami jelzi a kívánatosnak tartott változtatás fő irányát, vagyis az akciócsoportok működési és döntési autonómiájának növelését. Jelen tanulmányban két elemzési szempont, az autonómia és a helyi demokrácia mértéke és interakciója szempontjából vesszük górcső alá a LEADER Programot feltárva, hogy ezek mennyiben kapcsolódnak a nemzeti szintű kormányzás változó irányaihoz, a decentralizációhoz vagy az újra-központosításhoz.</p> <p>A tanulmány első része összegezi a vidéktanulmányok és a kormányzás-kutatás elméleti megközelítéseit a helyi demokrácia és autonómia interakciójára, továbbá a LEADER programban való manifesztációjára fókuszálva. A legtöbb szerző úgy tekint a LEADER-re, mint a helyi demokrácia erősítését, a részvételi demokrácia mélyítését eredményező vidékfejlesztési programra. Ugyanakkor az a többségi vélemény körvonalazódik a tanulmányokban, hogy a „LEADER-demokrácia” társadalmi hatóköre viszonylag szűk, a részvétel a vidéki társadalom módosabb csoportjaira szorítkozik, amelyben két mechanizmus játszik szerepet: az egyik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia szűrő hatása, amely meghatározza az érdekeltek körét, a másik az eljárásrendek bonyolultsága.</p> <p>A tanulmány empirikus hátterét egy-egy, két, a decentralizáció (és újra-központosítás) komplex tapasztalatait reprezentáló esettanulmány nyújtja, az egyik egy angol (Northumberland Uplands), a másik egy magyar (Éltető Balaton Felvidékért) akciócsoportról készült 2018-2019-ben a RELOCAL projekt keretében és támogatásával. A LEADER két ciklusát leíró esettanulmányok másodelemzése azt a nem várt eredményt hozta, hogy az angol intézményi környezet és kormányzási hagyomány enged több fölülről kezdeményezett beavatkozást és eredményez korlátozottabb helyi autonómiát, nem pedig a vizsgált ciklusokban az átalakulás számos problémájával küzdő, újra-centralizált magyar igazgatási gyakorlat.&nbsp;</p> Elizabeth Brooks Katalin Kovács Copyright (c) 2021 Katalin Kovács http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 104 131 10.17649/TET.35.4.3390 A szentesi modell és napjaink versenyképességi kihívásai - növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti kockázatok https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3376 <p>Tanulmányunk egy alföldi, zöldségtermesztőket integráló termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) működését kísérő kihívásokat és a szervezet integrációs modelljének változásait elemzi egy empirikus kutatás eredményei alapján. A szóban forgó TÉSZ a szentesi termelőszövetkezetek által alakított integrátori modellből nőtt ki a rendszerváltást követően. A válság ellenére talpon maradó szövetkezet kezdeményezte az önálló termelőket integráló szervezet létrehozását, amely segíti a közös piacra jutást, a termesztési technológia fejlesztését, a termelési volumen növelését, és jogosult uniós támogatási források lehívására.</p> <p>Az élelmiszerkereskedelmi szektor több lépcsőben végbemenő átalakulása a helyi termelőket is arra kényszerítette, hogy egyre nagyobb mértékben integrálódjanak a globális rendszerekbe. Ez a változás átalakította a TÉSZ szervezeti kereteit, belső és külső kapcsolatrendszerét, valamint a termelés és értékesítés folyamatának minden elemét, miközben növekvő társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatokat hordoz. Tanulmányunkban ezekre a sokszor komplex módon jelentkező kockázatokra fókuszálunk, a kihívásokra adott/adható válaszok értelmezéséhez azonban elkerülhetetlen, hogy meg vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek az államszocialista viszonyokban gyökerező és kapitalista feltételek között is eredményes integrációs modellt fenntartják.</p> <p>Elemzésünk elején feltárjuk azokat az adottságokat, helyi gazdasági és társadalmi sajátosságokat, amelyek szerepet játszottak e hosszabb távon is működőképesmodell kialakulásában és fennmaradásában. A folyamatokhoz komplex módon közelítünk, figyelembe vesszük a hely jellegzetességeit, a térségi összefüggéseket, az országos változásokat és a releváns nemzetközi hatásokat is. Munkánk második részében a TÉSZ létrehozásának, felépítésének és működésének alapkonstrukcióját, majd azokat a gyors és mélyreható változásokat tekintjük át, amelyek eredményeként a zöldségkereskedelemben meghatározó tényezővé váltak a multinacionális hálózatok, és amelyre a globalizálódó piacon versenyző gazdasági szereplőknek választ kell(ett)találniuk.</p> <p>Tanulmányunk tehát a globális gazdasági kihívások helyi következményeit tekinti át, kiemelt figyelmet fordítva a társadalmi és térbeli egyenlőtlenségekre és újratermelésükre, illetve azokra a hatásokra, melyek az alapvető javakhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést megváltoztatva erősítik a térbeli és társadalmi igazságtalanságot. Elemzésünkben a különböző földrajzi léptékű, egymással összekapcsolódó hatások helyimegjelenésére helyezzük a hangsúlyt, vagyis a helyi szereplők válaszai alapján értelmezzük a különböző léptékekről leszűrődő igazságtalanságokat.</p> Gábor Velkey Melinda Mihály Izóra Gál Copyright (c) 2021 Gábor Velkey, Melinda Mihály, Izóra Gál http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 132 157 10.17649/TET.35.4.3376 A helyi kormányzás legújabb kihívásai és trendjei https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3385 Balázs Brucker Copyright (c) 2021 Balázs Brucker http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 260 264 10.17649/TET.35.4.3385 Scott J.W. (ed.) (2020): A Research Agenda for Border Studies (Edward Elgar, Cheltenham and Northampton, 208 pp) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3386 Péter Balogh Copyright (c) 2021 Péter Balogh http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 265 269 10.17649/TET.35.4.3386 Tér és társadalom a térbeli igazságosság koncepciójának perspektívájából : Szerkesztői előszó https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3399 <p>A jelen tematikus folyóiratszámban közölt tanulmányok a térbeli és egyben társadalmi igazságosság koncepciója köré szerveződnek. A szerzők és szerkesztők közös célja, hogy ösztönözzék a további hazai kutatásokat, s egyben kapcsolódjanak a nemzetközi tudományos diskurzusok három nagy vonulatához.</p> <p>Ezek közül az első a térbeli igazságosság társadalomelméleti értelmezése, amelynek három markáns irányzata azonosítható. A Rawls nevével fémjelzett liberális megközelítés alapvetően egy elosztáson alapuló igazságosságfelfogást közvetít, míg a Soja nevéhez kapcsolódó kritikai térszemlélet a kapitalista piacgazdaság meghatározó szerepét hangsúlyozza a társadalmi igazságtalanságok kialakulásában. A posztstrukturalista megközelítés, továbblépve a kizárólag a gazdasági rendszerekhez és osztályviszonyokhoz kötött igazságtalanság gondolatán, arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző társadalmi csoportok a társadalmi igazságtalanságokat eltérően élik meg.</p> <p>A nemzetközi viták második nagy vonulatának fókuszában a társadalmi és térbeli igazságosság viszonyának eltérő térfelfogásai állnak, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalmi igazságtalanságot egy olyan relacionális térfelfogásba ágyazva tárgyalják, amelyen keresztül (amely által) a társadalmi viszonyok (újra)termelődnek. Ez a relacionális térfelfogás a térbeli elrendeződéseket az őket létrehozó és újratermelő társadalmi folyamatokkal együtt elemzi. Ezért az e szemléletet követő kutatásokban központi helyet kapnak az olyan, e lapszám tanulmányaiban is elemzett térbeli és társadalmi igazságtalanságok, mint a hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, a súlyosbodó környezeti problémák, vagy a szolgáltatásokhoz, helyi erőforrásokhoz való hozzáférés, a közös eredményekből és javakból való részesedés egyenlőtlenségei.</p> <p>A nemzetközi diskurzusok harmadik áramlata a térbeli igazságosság-koncepció gyakorlati alkalmazhatósága körüli vitákat jeleníti meg. Ezeknek egy része a terület- és településfejlesztésben, míg egy másik a társadalmi mozgalmak világában vizsgálja a fogalom alkalmazhatóságát, a lehetőséget a gyakorlatban való érvényesítésére. Ezek az elemzések különösen tanulságosak lehetnek a kezdeti szakaszban lévő magyarországi térbeli igazságosság-kutatások számára, mert arra törekszenek, hogy az igazságosság koncepció segítségével kritikusan értékeljék a különböző fejlesztési politikákat, programokat, intézményi gyakorlatokat.</p> <p>A lapszámban megjelenő, elsősorban a RELOCAL kutatáshoz kapcsolódó tanulmányok a különböző szereplők horizontális és vertikális kapcsolatainak vizsgálatán keresztül arra fókuszálnak, hogy a helyi szereplőknek, legyenek önkormányzatok, civil vagy egyházi szervezetek, milyen lehetősége és mozgástere van a helyi fejlesztési igények és elképzelések megvalósítására, ehhez milyen erőforrásokat tudnak mobilizálni, illetve hogy ezek hogyan illeszkednek a közpolitika fejlesztési céljaihoz és intézményeihez. Az elemzések többek között rávilágítanak arra, hogy az EU kohéziós politikája csak korlátozottan járul hozzá a térbeli igazságosság nagyobb mértékű megvalósulásához.</p> Tünde Virág Judit Timár Judit Keller Katalin Kovács Copyright (c) 2021 Tünde Virág, Judit Timár, Judit Keller, Katalin Kovács http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2021-12-06 2021-12-06 35 4 3 20 10.17649/TET.35.4.3399