Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT Tér és Társadalom Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont hu-HU Tér és Társadalom 0237-7683 <p><span style="font-weight: 400;">A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a <strong><a href="https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/licensz">FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN</a></strong> részletezett feltételeket.<br /></span></p> A nagy lejtő. A fejlett és fejletlen kisrégiók tanulói teljesítménykülönbségeinek növekedése https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3406 <p>A tanulmány célja. hogy az oktatási/tanulási teljesítmény területi összefüggéseit vizsgála a hazai oktatási rendszerben. A kutatási kérdés az, hogy a járások fejlettsége kapcsolatot mutat-e a közoktatási kompetencia eredményekkel illetve a felsőoktatásba felvetteknek a felvételin elért összpontszámával. A hipotézis azt feltételei, hogy az oktatási/tanulási teljesítmény annál jobb, minél magasabb a járás fejlettsége. Tehát az oktatási/tanulási eredmények lejtenek a fejlett járásoktól a fejletlenebbek felé. </p> <p>Az írás által bemutatott elemzés a kompetenciavizsgálatok eredményeinek területi alakulást vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mind a szövegértés, mind a matematika eredmények járási átlaga szorosan együttjár a járások komplex fejlettségi mutatójával. Az együttjárás jelentős lejtést mutat: a fejlettebb járásokban élő fiatalok eredményei jobbak mint a gyengébb fejlettségű járásokban élőké. Ráadásul a lejtés meredeksége az évfolyamokon felfelé haladva növekszik. Más oldalról az is elég világosan látszik, hogy ez a lejtés az elmúlt fél évtized alatt növekedett. Ez a nagy lejtő a felsőoktatási felvételin elért pontszámok esetében is szembetűnő, és itt is a növekedett a lejtő meredeksége az elmúlt fél évtizedben.</p> <p>A tanulmány azzal zárul, hogy rámutat arra, hogy az eredmények tanulságait fontos lenne az oktatáspolitikának levonni, ezek ugyanis arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszak oktatáspolitikája nem volt képes kezelni az oktatási rendszer területi különbségeit, olyannyira nem, hogy azok növekedtek.</p> Polónyi István Copyright (c) 2022 Polónyi István http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 123 140 10.17649/TET.36.2.3406 A GPS-es navigáció vegyes terei https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3420 <p>A társadalmi élet mediatizációja a mindennapi gyakorlatok sokaságát formálja át, így a gyalogos és a gépkocsis útkeresést is. A mozgások mediatizációjának átfogó, több területet érintő folyamatából a tanulmány a GPS-es navigációs eszközök széleskörű használatára és hatására fókuszál. Amióta terjed a műholdas navigációs rendszerrel ellátott navigációs eszközök használata, azóta növekszik – mind a köznapi beszédben, mind a zsurnalisztikai írásokban, mind a tudományos publikációkban – az aggodalom a rendszeres használat vélt/valós negatív következményeit illetően. A GPS-es navigáció hatásait középpontba állító empirikus kísérleti kutatások arra az eredményre jutottak,hogy a műholdas navigációs eszközök használata rontja a térbeli tájékozódóképességet, a térérzéket, a téri memóriát. Az e kutatásokban széles körben osztott elméleti értelmezés szerint a GPS-es eszközök hatására meglazul, felszínessé válik a térbeli környezethez fűződő viszony.</p> <p>A tanulmány az érzékelés fenomenológiájára és a vegyes terek elméleteire alapozva amellett érvel, hogy a GPS-es navigációt nem elégséges pusztán a fizikai környezethez fűződő viszony meglazulásaként, a téri viszonyokból való kiágyazódásként értelmezni. A tanulmány alternatív elméleti értelmezést javasol, mely arra helyezi a hangsúlyt, hogy a mozgás mediatizálódása egyúttal azt is jelenti, a GPS-es eszközök által a felhasználók aktívan új kapcsolódásokat hoznak létre hibrid terekhez, melyekbe számos szállal aktívan beleszövik magukat.</p> Berger Viktor Copyright (c) 2022 Berger Viktor http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 3 25 10.17649/TET.36.2.3420 A társadalmi terek újragondolásával város és vidékének egységéért. Erdei Ferenc 1945 utáni koncepciójának alakváltozásairól https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3413 <p>A tanulmány Erdei Ferenc 1945 utáni munkásságának tér- és társadalom koncepcióját vizsgálja úgy, hogy az elmélet változásának főbb csomópontjait is nyomon követi. Az értelmezés középpontjában az 1945-ös közigazgatási reformterv és az életművet záró <em>Város és vidéke</em> című szociográfia áll. Az elemzés azt vizsgálja, hogy Erdeinek a korábbi közigazgatás radikális átalakítását célzó felfogása milyen sajátos jegyekkel rendelkezik, és miképp kapcsolódik az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapuló korábbi országrendezési tervéhez. Másfelől azt értelmezi, hogy Erdei koncepciója milyen tér- és társadalomszerkezeti változásokat kíván elérni. A tanulmány kitér arra, hogy a létező szocializmus felülről végrehajtott reformjai milyen mozgásteret kínáltak a város és vidékének organikus kapcsolatát megvalósítani szándékozó elképzelés számára.</p> <p>A tanulmány az alföldi tanyás mezővárosi modell bemutatása után az 1945-ös közigazgatási reformtervet vizsgálja, majd részletesebben foglalkozik ezen elképzelés társadalmi és politikai korlátaival. Emellett a <em>Város és vidéke</em> tér- és társadalomszerkezeti koncepcióját taglalja, s ennek során kitér az elképzelés társadalmi kontextusára is. Az írás Erdei és Bibó 1945-ös közigazgatási reformtervének kritikáját adja. Az elemzés amellett érvel, hogy az 1945-ös reformelképzelés az egész közigazgatás átalakításának sikerét az alföldi tanyás mezővárosi modellhez köti, és ekképpen egy helyi viszonyok között létrejövő társadalomfejlődést kíván ráerőltetni az összes többi, ettől a modelltől jelentősen különböző területre.</p> <p>A tanulmány alapvető előrelépést lát Erdei <em>Város és vidéke</em> című munkájában. A paraszti tér- és társadalomszerkezetből építkező társadalmi reform már nem kizárólagosan az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapul, hanem minden esetben a lokális viszonyokból indul ki. Az írás ezen tér- és társadalomszerkezeti modell erényeit hangsúlyozza, utalva a térszociológiai irodalom belátásaira is.</p> Bognár Bulcsu Copyright (c) 2022 Bognár Bulcsu http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 26 48 10.17649/TET.36.2.3413 A körforgásos gazdaság indikátoralapú mérési lehetőségei az Európai Unió országaiban (angol nyelven) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3374 <p>A fenntartható fejlődés részét képező körforgásos gazdaság teljesen ellentétes a lineárissal. A koncepció lényege egy fenntartható gazdasági rendszer, ahol a gazdasági növekedés során hatékonyabb, racionálisabb az erőforrások felhasználása és újrafelhasználása. Tanulmányunkban a körforgásos gazdaság kompozit indikátorokkal való mérési lehetőségét mutatjuk be az EU 28 tagországára vonatkozóan. Az előállított CCEI mutató értékeit összehasonlítottuk más kutatók hasonló vagy eltérő módon előállított rangsoraival. A kompozit mutatók jóságával és egyszerűségével a hasonló kutatási eredmények, rangsorok kiválóan vizsgálhatók.</p> <p>Tanulmányunk elsődleges célja a kompozit indikátorok létrehozása, összehasonlítása. További célkitűzése az élen járó és sereghajtó országok jellemzése, amelynek alapján következtetések vonhatóak le a rangsorban való elhelyezkedésre, és ezáltal összehasonlíthatóvá válnak. A kutatási cél megvalósítása szekunder adatok segítségével, az Eurostat különböző, a körforgásos gazdaság valamely részterületéhez kapcsolódó adatbázisán alapul a 2018-as évre vonatkozóan.</p> <p>A tanulmányban elsődlegesen a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalmat, majd az EU-t jellemző stratégiát és a releváns mutatószámok készletét tekintjük át. A módszertani fejezetben az elemzés módszertanát, a skálaösszehangoló transzformációt fejtjük ki. A kutatási eredményekben összehasonlítjuk a más szerzők és a magunk által kidolgozott, kompozit indikátorokból létrehozott rangsorokat rangkorreláció segítségével, majd ezt követik a következtetések.</p> <p>A kutatási eredmények arra engedtek következtetni, hogy az összehasonlítás alapját képező rangsor többségében (néhány kivételtől, például Németország, eltekintve) nagymértékű hasonlóságot mutat a kiválasztott rangsorokkal szemben. Összességében megállapítható, hogy a legtöbb esetben Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország vezetik a rangsorokat, és a sereghajtó országok, mint például Málta, Észtország, is hasonlók.</p> Kozma Dorottya Edina Molnár Tamás Molnárné Barna Katalin Copyright (c) 2022 Kozma Dorottya Edina http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 49 69 10.17649/TET.36.2.3374 Koronavírus-válságkezelés beruházás ösztönzéssel: a magyarországi Versenyképesség Növelő Támogatási Program ágazati és területi vonatkozásai https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3382 <p>A koronavírus-válság negatív gazdasági következményeit részben ellensúlyozandó a kormány életre hívta a Versenyképesség Növelő Támogatási Programot (VNT), amely új beruházások létesítése esetén közép- és nagyvállalatok számára kínált vissza nem térítendő támogatást. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi függő, exportvezérelt piacgazdaság alapvető strukturális jellemzője, vagyis a külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája képeződött-e le a kedvezményezettek körében, vagy pedig - a kormány utóbbi években kinyilvánított szándékával egyezően - a hazai tulajdonú vállalkozások éveztek inkább előnyt a támogatások nyújtásánál. Az eredmények szerint a támogatásintenzitás, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó támogatás, ágazatonként semleges maradt, azaz sem a külföldi, sem a hazai tulajdonú vállalkozások nem élveztek előnyt. Ugyanakkor a nagyvállalatok átlagosan nagyobb egy főre jutó támogatást könyvelhettek el, mint a középvállalatok. A program kedvezményzettjei tükrözik a magyar gazdaság duális jellegének ágazati és térszerkezeti vonásait is, ráadásul a megyei szinten összesített támogatások a megyék gazdasági erejével voltak arányosak. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi évek legnagyobb beruházásösztönzési programja erősítette a hazai függő piacgazdaság ágazati és térszerkezeti vonásait.</p> Medve-Bálint Gergő Copyright (c) 2022 Medve-Bálint Gergő http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 70 98 10.17649/TET.36.2.3382 Nekem a Balaton a Riviéra https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3427 <p>Jelen tanulmány a Balaton-felvidéki nyaralókba, második otthonokba történő urbánus középosztályi – a COVID-19 pandémia idején felerősödött – beáramlás társadalmi, gazdasági következményeit, dzsentrifikációs hatásait, illetve a lehetséges válaszokat vizsgálja. A világjárvány egyrészt felerősítette, másrészt új mederbe terelte a vidék átalakulási folyamatait. A vidéki turizmus a járványhelyzet miatt először leállt, azután hihetetlen mértékben felpörgött. Ugyanakkor a pandémia nyomán kiszélesedő távmunka illetve távoktatás alapvetően változtatta meg a vidékhez való viszonyt, sokan ’leköltöztek’ az eddig csak nyaralóként használt ingatlanokba. A Balaton környéki ingatlanárak meredeken emelkednek, a beköltözők mellett megjelentek a befektetők és a „hideg pénz” is, ami egyértelműen dzsentrifikációs átalakulásról tanúskodik.</p> <p>Tanulmányunk félig strukturált interjúk és egy kérdőíves megkérdezés segítségével tárja fel, hogy hogyan alakult a vidéki turizmus a járvány különböző szakaszaiban a Balaton-felvidéken, hogyan változott a nyaralótulajdonosok attitűdje és gyakorlata a vidékre költözéssel kapcsolatban, illetve melyek voltak a változás fő előidéző okai és tényezői és milyen változásokat hozott mindez a társadalmi, gazdasági környezetben, a helyi fejlesztési lehetőségekben. A kutatás eredményei szerint a pandémia felerősítette a korábbi tendenciákat, vagyis a vidéki élettér iránti kereslet növekedését. A jövőbeni szándékok a vidékre költözés tekintetében mérsékeltebbek, ennek hátterében a szolgáltatások kínálata és minősége is szerepet játszik.</p> Nemes Gusztáv Tomay Kyra Sulyok Judit Orbán Éva Copyright (c) 2022 Nemes Gusztáv, Tomay Kyra, Sulyok Judit, Orbán Éva http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 99 122 10.17649/TET.36.2.3427 James W. Scott – a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3441 Rácz Szilárd Copyright (c) 2022 Rácz Szilárd http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 141 143 10.17649/TET.36.2.3441 Csernicskó István, Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán, Márku Anita, Máté Réka, Tóth-Orosz Enikő (2021): A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján (Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Termini Egyesület, Törökbálint, p. 160) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3407 Molnár D. István Copyright (c) 2022 Molnár D. István http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 144 149 10.17649/TET.36.2.3407 Mikhailova, E., Garrard, J. (eds.) (2021): Twin Cities across Five Continents. Interactions and Tensions on Urban Borders (Routledge, New York, p. 350) https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3433 Benczi Melinda Copyright (c) 2022 Benczi Melinda http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 150 153 10.17649/TET.36.2.3433 Egy opus margójára https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3432 Rechnitzer János Copyright (c) 2022 Rechnitzer János http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 154 158 10.17649/TET.36.2.3432 Harminc éves a Comitatus https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3431 Nemes Nagy József Copyright (c) 2022 Nemes Nagy József http://creativecommons.org/licenses/by/4.0 2022-06-02 2022-06-02 36 2 159 162 10.17649/TET.36.2.3431