https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2019-03-17T22:53:11+01:00 Barta Györgyi tet@rkk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3069 Nagyvárosok a magyar területi politikában és területfejlesztésben a rendszerváltozástól napjainkig 2019-03-17T22:53:09+01:00 János Rechnitzer rechnitzer.janos@sze.hu <p>A magyar városfejlődés kérdései egyre több figyelmet kapnak az elmúlt időszakban, miközben a területi politika irányai és intézményi keretei folyamatosan változnak. A dolgozatban azt járjuk körbe, hogy milyen tartalmakat kapcsolhatunk a nagyvárosfogalomhoz a magyar területi politikában és a nagyvárosok helyzete miként változott a rendszerváltozás óta. A nagyvárosok a területi folyamatok alakítói, így nem lényegtelen, hogy e komplex funkciókkal rendelkező központok milyen súllyal és iránnyal jelentkeznek a fejlesztési elképzelésekben. A térbeli folyamatok alakítása nagy időtávot igényel. A dolgozat első része a nagyvárosfogalom rétegeit mutatja be, jellemzi a regionális központ, a nagyváros, a megyeszékhely és a megyei jogú város kategóriáit. A második rész a rendszerváltozás utáni időszak gyakran változó területi politikájában keresi e központok helyét, fejlesztési hangsúlyait, a pályaíveket, azok változását.</p> <p>A rendszerváltozás utáni fejlesztési koncepciókban és területi politikában a nagyvárosok és köreik kiemelt és változatos szerepet kaptak. Megjelentek mint területi (regionális) igazgatási központok (1990–1994), a fejlesztési régiók fő- és alközpontjai (1998–2005), a növekedést generáló pólusok (2005–2008), egy elvetélt igazgatási decentralizációs kísérlet alanyai lettek (2006–2010), a megyéktől független fejlesztések központjaivá váltak (2012–2016), s napjainkra ismét a kiemelt fejlesztések térségi fókuszává váltak (Modern városok program, 2015–). A nagyvárosok számos általános fejlesztési cél mellett egyedi fejlesztési elképzelésekkel is rendelkeztek az elmúlt 30 évben. A központi és a helyi elképzeléseket több város jól összehangolta, így fejlesztésük dinamikus lett, másoknak viszont nem sikerült a harmonizáció, ami nem javította helyzetüket.</p> <p>A Budapesttel szembeni ellenpólusrendszert a városhálózatban sem a rendszerváltozás előtt, sem azután nem lehetett a nagyvárosokból vagy azok hálózatából kialakítani. A főváros nagysága, népességkoncentrációja, intézményrendszere, gazdasági irányító szerepköre, településrendszere, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepe, nemzetközi megítélése egyedi. Mindezt fokozza, hogy a magyar politikai intézményrendszer egyközpontú, felülről, ebből az egy centrumból vezényelt. A területi szintű decentralizáció – bár több kisebb kísérlet ismert – nem valósult meg Magyarországon. A centralizált közigazgatás és nemzeti fejlesztés, a különféle állami funkciók erős központosítása miatt a nagyvárosi kör ugyan számos térségi szervező funkciót alakított ki, ám ezek nem voltak képesek a „fővárosmítoszt” ellensúlyozni.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3066 A Modern városok program jelentősége a hazai városfejlődésben 2019-03-17T22:53:11+01:00 Dávid Fekete fdavid@sze.hu <p>Magyarország kormánya 2015-ben nagyszabású városfejlesztési projektcsomagot indított el Modern városok program címmel. A fejlesztésekről a 23 megyei jogú város polgármesterei külön-külön találkozókon egyeztek meg a kormányfővel 2015 és 2017 között. A program teljes költségvetése mintegy 3400 milliárd forint, az abban szereplő fejlesztések a kormányzati tervek szerint 2022-ig befejeződnek. A programot elemző kutatásban az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk a fejlesztési programot: a program európai és hazai területfejlesztési politikában betöltött szerepe, a központi költségvetésre és az önkormányzati forrásokra gyakorolt hatásai, a gazdaságfejlesztéshez és újraiparosításhoz való hozzájárulása, a program mint új városfejlesztési rezsim.</p> <p>A hazai területfejlesztés elmúlt évszázadában nem találtunk olyan városfejlesztési programot, mely filozófiájában és költségvetési volumenében hasonlítható lenne a Modern városok programhoz. A program előképe elsősorban az 1960-as években megjelenő, de napjainkban is gyakran alkalmazott francia etatista-dirigista megközelítés, hiszen jelentős hasonlóságot mutatnak az alkalmazott eszközök és módszerek, így pl. a tervszerződések rendszere, a központi finanszírozás és döntéshozatal. A program újszerű városfejlesztési rezsimként történő értelmezése ugyanakkor nem bizonyított: az ehhez szükséges, széles körű társadalmi bevonás alapján közösen kialakított fejlesztési célkitűzések nem voltak tapasztalhatók. A program fontos fókusza a gazdaságfejlesztés: gyakorlatilag valamennyi város érintett az iparfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos intézkedésekben. Az elmúlt évek megyei jogú városokat érintő kormányzati döntései közül a program meghatározó fejlesztési forrásokat biztosít az érintettek számára, városonként átlagosan kb. 150 milliárd Ft értékben valósulnak meg fejlesztések.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3067 A Modern városok program újraiparosítási törekvései 2019-03-17T22:53:10+01:00 Gábor Lux lux@rkk.hu <p>A tanulmány célja a 2015-ben indult Modern városok program (MVP) iparfejlesztési elképzeléseinek kritikai elemzése a hazánkban kialakult függő piacgazdasági modell és a tartós gyengeségekkel küzdő fejlesztéspolitikai intézményrendszer tükrében. A gazdasági válság utáni Magyarországon a főáramú fejlesztéspolitikák kudarca, az ország gyenge felzárkózási teljesítménye növekvő érdeklődést eredményezett az alternatív gazdaságfejlesztési receptek iránt. Az új teret nyert developmentalista felfogás visszanyúl az erős állami beavatkozás ideájához, ezt azonban paradox módon olyan környezetben teszi, amelyben a gazdaság jelentős hányada külföldi beruházók kezében van, a hazai fejlesztéspolitika eszköz- és intézményrendszere pedig tartós és öröklődő gyengeségekkel küzd.</p> <p>A kormány és a fejlesztésre kijelölt megyei jogú városok külön megállapodásain nyugvó, uniós forrásokat újraelosztó Modern városok program projektszemléletű, vonásaiban a francia és a lengyel tervszerződésekhez hasonló (de azoknál gyengébb és esetlegesebb) fejlesztési eszközként, az új fejlesztési filozófia megtestesítőjeként jelent meg az állami cselekvésben. A program, bár elsősorban városfejlesztési eszköz, jelentős számban tartalmaz újraiparosításra irányuló vagy azt támogató fejlesztési célokat (77 projekt).</p> <p>A program elképzeléseit jelentős regionális különbségek fémjelzik. Az ország nyugati felében inkább a hagyományos fejlesztési eszközök alkalmazása és néhány tudásintenzív tevékenység letelepítésére irányuló törekvés figyelhető meg; a Dél-Alföldön és környezetében az endogén növekedési modell számára is kedvező komplex iparfejlesztési célok kerültek előtérbe; az ország ipari perifériáin azonban egyáltalán nem került sor igazi áttörést sejtető, előremutató fejlesztési célok megfogalmazására. Feltehető, hogy az MVP nyertesei elsősorban a már iparosodott vagy újraiparosodó térségek lesznek; a területi különbségek mérséklődése helyett a különbségek további növekedésére számíthatunk.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3099 Okos valóság Magyarországon? Okos programok megvalósításának esélyei Miskolcon és a magyar–szlovák határ menti térségben 2019-03-17T22:53:06+01:00 Viktória Józsa viktoria.jozsa@gmail.com Ildikó Kneisz kneisz.ildiko@gmail.com <p>A hazai városok „smart city”-vé alakulásának támogatása a kormányzat kiemelt célja, és ezzel összehangban több hazai város is zászlajára tűzte az okosvárosprogramot. A cél elérése érdekében az elmúlt években számos település kapcsolódott nemzetközi együttműködésekhez, egyrészt a programhoz szükséges hazai forrás hiánya miatt, másrészt a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése és alkalmazása céljából. Elsősorban a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek indítottak ilyen tevékenységeket, de vajon csak a nagyvárosok kiváltsága a „smart”-ság? Kutatásunk egyik célja annak a hipotézisnek az alátámasztása, hogy az „okosság” a vidéki, elmaradott kistelepülések esetében is értelmezhető. Igaz, más megközelítés és módszertan alkalmazásával. Fentiek illusztrálására két nemzetközi kutatási projekt eddigi tapasztalatait vizsgáljuk: az országban egyedülálló Horizont 2020-as projektet, amely egy hazai nagyváros részvételével zajlik; valamint egy alapvetően más koncepcióval megvalósuló projektet, amely a határ menti, hátrányos helyzetű kistelepülések összefogására épül. Az esettanulmányok segítségével igyekszünk választ kapni arra, hogy a smart programok megvalósulásának – különböző típusú települések esetében – milyen realitása van hazánkban. A téma aktualitása a következő (2021–2027) európai uniós programozási időszak tervezésekor kiemelkedő lesz, mivel a megfogalmazott tanulságok, tapasztalatok a szakpolitika számára fontos kiindulási alapot jelenthetnek.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3091 A smart falu koncepciójának főbb összefüggései és kapcsolódása a hazai vidékgazdaság fejlesztési stratégiájához 2019-03-17T22:53:07+01:00 József Káposzta kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Patrícia Honvári honvari.patricia@rkk.hu <p>A smart települések fogalma, értelmezési kérdésköre már több mint tíz éve intenzív viták tárgyát képezi szakmai és kutatói körökben. A smart városok fejlesztései nem vihetők át a smart vidékgazdaságba, de vannak olyan digitális megoldások, melyek jelentősen javíthatják a vidéki lakosság jóllétét. Ennek talán legmeghatározóbb tényezője a lakosság humán tőkéjének fejlesztése. Napjainkban a vidékgazdaság fejlesztésében az agrárfejlesztések mellett egyre több olyan smart megoldás is szerepet kap, amelyek az endogén források fejlesztésével javítják a jólét helyi rendszerét, így segítik a fenntartható fejlődés megvalósulását. Tanulmányunkban áttekintjük a smart városok fejlődésének és a smart vidék fejlesztésének kapcsolódását, a vidékfejlesztési stratégiákkal alkotott rendszert.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3149 Smart city és a blockchain: buzzword vagy paradigmaváltás? 2019-03-17T22:53:04+01:00 Kornél Kalocsai kornel.kalocsai@blockchainhungary.org <p>A McKinsey Global által készített kutatás alapján 2025-re a világ GDP-jének 60%-át a városok adják, 2020-ra pedig az okos városok száma eléri a 600-at. Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése alapján 2022-re a világ GDP-jének több mint 60%-a digitális jövedelem lesz, így újra kell tervezni a meglévő üzleti és közigazgatási modelleket. Ebből az következik, hogy települési szinten is olyan technológiai újításokkal fogunk találkozni 5 éven belül, amelyekről ma még nem is hallottunk, és nagyságrendekkel fog javulni a „városhasználói” élményünk, azaz olyan szolgáltatásokat kaphatunk majd települési szinten, amelyek egyszerűsíteni vagy segíteni fogják a mindennapi városi életünket. A blockchain-technológia ezt a folyamatot fogja nagymértékben támogatni. Jelentős hatással lesz az életünkre, paradigmaváltást hoz a gazdasági életben és a lokális ökoszisztémában is, mivel az értékek és a tőke szabad elérését tudja digitális, biztonságos és hiteles módon biztosítani. Ennek eredménye lehet akár, hogy egy okos város a fejlesztéseihez a tokenizáció által újfajta finanszírozást tud biztosítani. A tanulmányban azt mutatom be, hogy mitől korszakalkotó a blokklánc-technológia, és ez milyen fejlesztési elképzeléseket tud generálni az okos városok számára.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3058 A közösségi gazdaság (sharing economy) definiálásának dilemmái 2019-03-17T22:53:11+01:00 Gábor Dudás dudasgabor5@gmail.com Lajos Boros borosl@geo.u-szeged.hu <p>Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a közösségi gazdaság (sharing economy), amely az internet és az infokommunikációs technológiák által kínált lehetőségek révén megváltoztatja a fogyasztási szokásokat, és a „normál” piaci logikától eltérő működésének köszönhetően számos területen hat a fogyasztási szerkezetre, az árakra, és egyre jelentősebb kihívást jelent a hagyományos piaci szereplők számára – nem egy esetben komoly konfliktusokat generálva a hagyományos és az új piaci szereplők között. Annak ellenére, hogy a közösségi gazdaság jelensége és a hozzá kapcsolt vállalatok és szolgáltatások egyre jobban a hétköznapok részévé válnak, a kutatók és a közvélemény számára homályos a sharing economy konkrét fogalma: vajon mit is jelent ez a meghatározás, és milyen szolgáltatások tartoznak a sharing economy körébe. Számos esetben a közösségi gazdaság fogalmát ernyőfogalomként használják, beleértve minden olyan tevékenységet, amely a technológiai változások következtében alakult ki. Ezek azonban túl tág megfogalmazások, így szükség van pontosabb értelmezésre, amely figyelembe veszi a sharing economy kialakulásához vezető technológiai, társadalmi és gazdasági változásokat is. A tanulmány célja, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján röviden áttekintse a sharing economy fogalmi kérdéseit, és bemutassa, hogy milyen problémák kapcsolhatók a fogalom definiálásához. Emellett megfogalmazzuk saját véleményünket a közösségi gazdaság értelmezéséről.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3082 Közép-Ázsia közlekedése: nagyra törő tervek, kevés fejlődés 2019-03-17T22:53:08+01:00 Péter Bucsky peter.bucsky@gmail.com <p>A Szovjetunió összeomlását követően a közép-ázsiai térségben a határok meghúzása komoly, máig tartó feszültségeket okozott. A rendszerváltás a gazdaságok erőteljes visszaesésével járt, jelentős társadalmi kihatásokkal és a szállítási igények drasztikus csökkenésével. A közép-ázsiai, ma már 70 milliós lakosságú térségben öt állam jött létre 1993-ban. A függetlenséggel új gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat kellett keresni, amelyekhez új közlekedési infrastruktúrára is szükség volt. A kicsi és szétszórt lakossághoz új közlekedési kapcsolatok építése nehéz feladat egy olyan térségben, ahol óriásiak a távolságok és a délkeleti részen jelentősek a természeti akadályok, valamint a közlekedési és logisztikai rendszer nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony színvonalú.</p> <p>Fontos kérdés, hogy mennyire tudott ez a térség a világgazdaságba integrálódni. A térség fejlesztésére több kezdeményezés is született, több esetben a külső partnerek kezdeményezésére és nem a térség országainak együttműködésével. Cikkemben azt vizsgálom, hogy milyen változások történtek a térség közlekedési infrastruktúrájában, tudott-e ez a megváltozott gazdasági helyzethez alkalmazkodni, illetve mely fejlesztési kezdeményezések értek el hosszabb távon is jelentős hatást.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3084 Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében 2019-03-17T22:53:08+01:00 Péter Baji bajipeti.bcs@gmail.com Adrienne Csizmady csizmady.adrienne@tk.mta.hu <p>Az utóbbi évtizedekben a kutatások homlokterébe került az ún. új gazdaság szerepe a városok megújulásában. Ez a jelenség a fejlett gazdaságok posztindusztriális átalakulásához köthető, ahol a korábbi belső városrészek lepusztult ipari zónái számára keresik a megújuláshoz vezető utat. Az egyik ilyen válaszút az új gazdaság különböző szegmenseinek (IKT-szektor, dizájn, új média stb.) vonzása volt a megújítandó területeken, de több nemzetközi kutatás rávilágított arra, hogy a siker nem univerzális és sok esetben nem is meggyőző. Az új gazdaság térnyeréséről Budapestre kevés átfogó kutatás készült, így munkánk ezt a hiányt pótolja. Mivel 2000 óta fővárosunk egyik leglátványosabb átalakulása a modern irodaház-állomány folyamatos bővülése, ezért kutatási kérdéseinkre a budapesti bérirodaházakra vonatkozó saját gyűjtésű adatbázisunk segítségével keressük a választ.</p> <p>Kutatásunk fő kérdése, hogy az új gazdaság térnyerésének mintázataiban milyen különbségek találhatók, és a klaszteresedés mennyiben hozható összefüggésbe a városátalakulás spontán és tervezett folyamataival. Feltáró kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a budapesti bérirodaház-építés célcsoportjának egyharmadába a kreatív szolgáltatásokhoz sorolható tevékenységeket végző cégek tartoznak. Közel egynegyedét pedig a pénzügyi és ingatlanokkal foglalkozó szolgáltatást kínálók adják. Habár az új gazdaság bizonyos szegmenseinek szerepe kiemelkedő az irodaházak bérlői között, a különböző irodapiaci zónákban mégsem találunk jelentős eltéréseket. Vagyis a városközponthoz közeli budai és pesti irodapiaci zónák a belvárosi területekkel együtt osztoznak mind a klasszikus városközponti üzleti negyedet képző, mind az átmeneti zónát megújító új gazdasági ágazatokban. Így a központi üzleti negyed és a kreatív funkció nem válik el élesen a különböző irodapiaci zónák szerint Budapesten.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3073 A hazai felsőoktatási jelentkezési döntések változása. A regionális hatás 2019-03-17T22:53:09+01:00 Gabriella Kuráth kurath.gabriella@pte.hu Norbert Sipos sipos.norbert@ktk.pte.hu <p>A tanulmányban a hazai felsőoktatási jelentkezési döntésekkel foglalkozunk. A cél, hogy megvizsgáljuk a 2005/06 és a 2015/16 közötti évek jelentkezési számainak alakulását a regionális hatások kimutatásával. Eredményeink alapján a hazai intézmények vonzáskörzete átalakult, a csökkenő hallgatói létszámok mellett Budapest, valamint a nagyobb vidéki szellemi központok vonzereje növekedett, csökkentve az érdeklődést a kisebb felsőoktatási intézmények iránt. Így a gyengébb vonzerejű területeknek új lehetőségeket, stratégiákat kell találniuk a megváltozott helyzetben. A tanulmányban foglalkozunk az oktatási intézmények számára kötelező pályakövetési kutatásokkal, amelyek segítséget nyújthatnak munkájukhoz.</p> 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3112 A társadalomkutatás térbelisége. Pénzes J. (szerk.) (2018): Falu, város, periféria: határon innen és túl 2019-03-17T22:53:05+01:00 Tamás Kozma kozmat3@gmail.com 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3109 Sikos T. T., Tiner T. (szerk.) (2016): Tájak, régiók, települések, térben és időben. Tanulmánykötet Beluszky Pál 80. születésnapjára 2019-03-17T22:53:05+01:00 Péter Bajmócy bajmocy@geo.u-szeged.hu 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3125 Jha, G. (2018): Fragile urban governance: Evolution, decline and empowerment of local self-government in India 2019-03-17T22:53:04+01:00 László Varga mlminvest@gmail.com 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3092 REAL CORP konferenciák 2014–2018 2019-03-17T22:53:06+01:00 László Jóna jonal@rkk.hu 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3151 Lektorok, 2018 2019-03-17T22:52:59+01:00 A Szerkesztőség tet@rkk.hu 2019-03-01T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement##