https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2018-11-16T22:28:36+01:00 Barta Györgyi tet@rkk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3048 A magyarországi határkutatás három évtizede. Szakirodalmi áttekintés 2018-11-16T22:28:33+01:00 Márton Pete petemarton@caesar.elte.hu <p>Az 1980-as évek végétől a határok kutatása mind a magyar, mind a nyugati (nyugat-európai és észak-amerikai) területi kutatások jelentős vizsgálati területe lett. Ugyanakkor magyar szempontból számos térségi sajátosság emelhető ki, amely megkülönbözteti az itteni tudományos termést az angolszász dominanciájú nyugati szakirodalomtól.</p> <p>A tanulmány célja annak feltárása, milyen sajátosságok jellemezték a határkutatások magyar nyelvű szakirodalmát a 19. század végétől napjainkig, különös tekintettel a rendszerváltozás utáni időszakra. Ennek keretében bemutatom, hogyan vált az országhatár a társadalomföldrajz, illetve más rokon diszciplínák számára releváns kutatási problémává. A határt olyan társadalmi konstrukcióként azonosítom, ahol a külső, földrajzi térbeli közelség a belső, társadalmi térben bizonyos mértékű eltávolodottsággal párosul. Ezen alapproblémán túlmenően más, aktuális szempontok is meghatározók voltak a határkutatás egyes korszakaiban. A tanulmány áttekinti a határkutatás kezdetei óta a különböző korszakok főbb kérdéseit, problémáit, összekötve mindezt a tematikai és módszertani hangsúlyokkal.</p> <p>A tanulmány ezután a közelmúlt nemzetközi és magyar tudományos eredményeinek összehasonlíthatóvá tétele érdekében főbb irányzatok szerint csoportosítja a szakirodalmat. Henk van Houtum hármas felosztásának a magyar nyelvű szakirodalomra alkalmazásával, valamint egyéb források feldolgozásával a tanulmány következtetése, hogy a magyar határkutatás alapvetően a nyugatit követi, ám mindezt jelentős időbeli késéssel teszi. Ugyanakkor a legújabb időszakok hazai kutatásai mögül hiányzik a politikai földrajz elméleti háttere, s a vizsgálatok sok esetben nem is a határt kutatják, hanem bizonyos tematikákat a határ mentén. Ezért a jövőben jobban kellene támaszkodni a múlt magyar, valamint napjaink nemzetközi politikai földrajzi tudáskészletére.</p> 2018-08-13T10:46:32+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2903 Vállalkozói hálózatok határok nélkül 2018-11-16T22:28:35+01:00 György Jóna jona.gyorgy@foh.unideb.hu <p>Ebben a tanulmányban magyar, erdélyi, osztrák, lengyel és ukrán régió- és országhatárt átívelő koopetitív hálózatok területi jellemzőit, struktúráit és hatásait mutatom be. A koopetíció egy dinamikus, újszerű vállalatközi kapcsolatrendszer, melyben riválisok egyszerre versenyeznek és kooperálnak egymással. A tanulmány kiindulópontja szerint minden gazdasági hálózatnak van földrajzi kiterjedése, területi struktúrája, ezért a koopetitív hálózatok működése és hatásmechanizmusai területi aspektusból is vizsgálhatók. A hálózati modellben a csúcspontok a vállalkozások telephelyeit, az összekötő élek a vállalkozások közötti kapcsolatokat jelölik. A vizsgált hálózatokban a versenytársak együttműködnek a közös árubeszerzésben és -szállításban, ezért alacsonyabb egységáron vásárolhatják meg termékeiket. Az így realizált megtakarítást munkahelyteremtésre és jövedelemnövekedésre fordítják. Ebben a cikkben öt informálisan működő koopetitív hálózat területi sajátosságait mutatom be primer hálózati adatbázisok feldolgozásával. Az adatfelvétel során a hálózatok minden egyes szereplőjével (összesen 370 vállalkozóval) félig strukturált interjút készítettem, valamint kérdőíveket is kitöltettem velük. A primer hálózati adatbázis kvalitatív részét tartalomelemzéssel és longitudinális input-output szekvenciaelemzéssel, kvantitatív részét térhálózati elemzéssel és térökonometriai eljárásokkal dolgoztam fel. Az eredmények szerint a koopetitív hálózatok jelentős mértékben hozzájárulnak a lokális gazdasági fejlődés és növekedés dinamikájához, hiszen 257 új munkahely létrehozását, valamint infláción felüli jövedelemnövekedést (évente átlagosan 4-6%) lehetett finanszírozni a koopetitív megtakarításokból. Ugyanakkor a vizsgált koopetitív hálózatokban alacsony szintű bizalom mérhető. Mindegyik hálózat kerékagy és küllő struktúrájú, vagyis az integratív funkciót betöltő személyhez kapcsolódnak a szereplők, a cégek közötti közvetlen kapcsolat rendkívül ritka.</p> 2018-08-13T10:44:13+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3060 Regionális munkaerőpiaci problémák – a külföldi munkavállalás súlyosbítja-e az északkeleti régiók helyzetét Magyarországon? 2018-11-16T22:28:32+01:00 Julianna Csugány csugany.julianna@uni-eszterhazy.hu Anita Kozák kozak.anita@uni-eszterhazy.hu <p>Az elmúlt években a kedvezőnek ítélhető magyar munkaerőpiaci tendenciákkal párhuzamosan megnőtt a külföldön munkát vállalók száma. A munkaerő-mobilitás intenzitása magyarázható az alacsony hazai bérszinttel, de általánosságban megfogalmazható, hogy a magyar munkaerőpiacon hiányzik a munkakereslet és munkakínálat összhangja, mely a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenlétét idézi elő, különösen a kevésbé fejlett régiókban. Hazánkban a munkaerőpiaci indikátorokban is kirajzolódnak regionális különbségek, a gazdaságilag fejletlenebb térségekből intenzívebb az elvándorlás és súlyosabbak a munkaerőpiaci problémák is. Az ország két legkevésbé fejlett régiója, Észak-Magyarország és Észak-Alföld továbbra is küzd a munkanélküliséggel, gondot jelent az alacsony gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás átlagosnál alacsonyabb szintje. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosbodó problémaként jelentkezik a munkaerőhiány, mely egyrészt a munkáltatók által elvárt és a munkavállalók által kínált képzettség- és készségbeli eltérések, valamint a térségből való elvándorlás eredményeként alakult ki. Jelen tanulmányban áttekintést nyújtunk a magyar munkaerőpiac regionális differenciáltságáról, majd az északi és keleti térségekben tapasztalható egyre intenzívebb elvándorlást ösztönző gazdasági tényezők bemutatására helyezzük a hangsúlyt. 2017 végén empirikus vizsgálatot végeztünk, amelynek keretében a két legelmaradottabb hazai régió munkavállalóinak mobilitási hajlandóságát és annak motivációit mértük fel. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy mennyire vonzó a külföldi munkavállalás a kevésbé fejlett területeken, s milyen összefüggések mutathatók ki a határon túli munkavégzési hajlandóság és a válaszadók szociodemográfiai jellemzői között.</p> 2018-08-13T10:48:15+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3046 Szuburbanizáció a határon át: társadalmi, etnikai és arculati változások Rajkán 2018-11-16T22:28:36+01:00 Dániel Balizs balizs.daniel@urb.bme.hu Péter Bajmócy bajmocypeter@hotmail.com <p>A Magyarország északnyugati peremén található Rajka földrajzi helyzete speciális, mivel alig húsz kilométerre található a szlovák fővárostól, Pozsonytól. A település mintapéldája a határon átívelő szuburbanizációnak, melynek folyamán az urbánus népesség célterülete nem csupán a nem túl távoli vidéki térség, hanem – ingatlanpiaci, elérhetőségi stb. okokból – annak a szomszédos országban fekvő része. Rajkán az egy évtizede tartó folyamat révén napjainkban 2000 „őshonos” és 3000 bevándorló él. Utóbbiak magyar állampolgárságot nem igényelnek, és döntő részben a község társadalmi életéből sem veszik ki részüket. A két közösség között – életmódbeli különbségeik következtében – alig van kapcsolat, annak ellenére, hogy a betelepülők egy része magyar anyanyelvű. Új lakónegyedek és felújított ingatlanok révén Rajka építészeti arculata fokozatosan átformálódik. A régi lakóházak felújítása és átalakítása a község régi településrészén jellemző, ahol gyorsan nő a pozsonyi hátterűek lélekszáma. Míg az új építésű utcákban csaknem kizárólag betelepülők élnek, Rajka régebbi utcáiban élő népesség vegyes. A tanulmány bemutatja a társadalmi változásokat, az új lakosok etnikai és származási hátterét, valamint a településarculat átformálódásának leginkább szembetűnő elemeit.</p> 2018-08-13T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3045 A menekülttábor: politikai megoldás és/vagy társadalmi probléma? 2018-11-16T22:28:34+01:00 Bernadett Lehoczki bernadett.lehoczki@uni-corvinus.hu Beáta Paragi beata.paragi@uni-corvinus.hu <p>A nemzetközi menekültügyi rezsim alapja, hogy a menekült a legkedvezményezettebb külföldi. Jogai és kötelezettségei jó esetben közelítenek az állampolgáréhoz, legalábbis azon országokban, amelyek részesei az ENSZ 1951-es menekültek helyzetére vonatkozó egyezményének. Az otthonukat elhagyni kényszerülők – sokszor alternatív megoldás hiányában – világszerte menekülttáborokban élnek. E táborok társadalmi szerepe azonban nem mentes az ellentmondásoktól. Kiindulópontként fontos hangsúlyozni, hogy a menekültek elhelyezése, ellátása minden körülmények között komplex társadalmi, politikai, gazdasági, infrastrukturális, igazgatási-adminisztrációs kihívást jelent a befogadó ország számára. A 2015 óta kibontakozó menekültválság egyik fő gócpontja a Közel-Kelet, amelynek országai eltérő válaszokat adtak a szíriai háború okozta menekültáradat kezelésére; Jordánia az egyetlen ország a térségben, amelyben olyan UNHCR-fenntartású menekülttáborokat hoztak létre a szíriai háború kitörését követően (2012–2013 folyamán), amelyben százezres nagyságrendben fordultak meg menekültek. Jelen tanulmány célja egyrészt annak bemutatása, hogy a nemzetközi közösség milyen megfontolásokból hoz létre menekülttáborokat, másrészt annak áttekintése, hogy ezek a terek mint a megoldás részei mennyiben egészítik ki a helyi, informális intézményeket-szokásokat „menekültprobléma” esetén.</p> 2018-08-13T10:44:59+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3064 Quo vadis regionalizmus? Egy eszme- és értékrendszer tovább élése a szakemberek közvetítésével 2018-11-16T22:28:35+01:00 Viktória Józsa viktoria.jozsa@gmail.com <p>Hová tartasz, regionalizmus? A kérdés aktualitását a kutatás évében (2017) nemzetközi szinten a Római szerződés és az általa létrehozott Európai Szociális Alap 50. évfordulója adta, hazai viszonylatban pedig a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény hatálybalépése óta eltelt mintegy 20 év. Mindeközben 2016-tól a regionális intézményrendszer szinte teljes mértékben megszűnt Magyarországon.</p> <p>A kutatás célja a történtek feldolgozása, a regionális intézményrendszer kialakulása, tündöklése, majd bukása (?) során létrejött szakmai közösség továbbélésének segítése volt. A tanulmány alapjául szolgáló kérdőíves felmérést a korábbi Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ-k) munkatársainak körében végeztem el. A kutatás vizsgálta, hogy az európai uniós eszme- és értékrendszer tovább él-e a szakemberek közvetítésével; a regionális (kohéziós) politika alapelvei – a koncentráció, a partnerség, az addicionalitás, a szubszidiaritás –, az elsajátított gondolkodásmód, a stratégiai programozási gyakorlat, logika beépültek-e a szakemberek gondolkodásába, alkalmazzák-e azokat jelenlegi munkahelyükön mindennapi gyakorlatukban. Egyáltalán, mi történt a megszűnt vagy átalakult RFÜ-k munkatársaival?</p> <p>A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az RFÜ-k korábbi személyi állománya magasan képzett, motivált szakemberekből állt, akiknek meghatározó része jelenleg is ugyanabban a régióban, de többféle szervezetnél tevékenykedik a területfejlesztésen belül. Az újbóli elhelyezkedés viszonylag zökkenőmentesen zajlott, ám a szakemberek továbbra is nosztalgiával gondolnak vissza az RFÜ-s munkavégzésre. Egyértelmű és erős igényük van a szakmai kapcsolatok ápolására. A tanulmány hidat képez múlt és jövő között. Ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a szakmai közösség újra tudja pozicionálni önmagát, és szakértelmével, tapasztalatával segíteni tudja hazánk felkészülését a 2020 utáni programozási időszakra.</p> 2018-08-13T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3032 Belső udvarok mint közösségi terek 2018-11-16T22:28:34+01:00 László Jóna jonal@rkk.hu <p>A tanulmány azt vizsgálja Győr példáján, hogy a belső udvarok használhatóak- e mint közterek. A világ népességének ugyanis egyre nagyobb része költözik a városokba, így a közterek szerepe a jövőben sokkal jelentősebb lesz. Bővítésük ugyanakkor kötött jellegükből adódóan nem könnyű, ami különösen igaz a történeti belvárosokra. Így az egyik lehetséges megoldás a belső udvaros épületek megnyitása a gyalogosok számára, melyek közterületként funkcionálhatnak a városi lakosság számára. A tanulmány elején bemutatom a közterek, majd a belső udvarok történetét, valamint szerepét egykor és napjainkban. Ezt követi Győr településmorfológiai elemzése, illetve két belső udvar gyalogosforgalmi vizsgálata. Az empirikus kutatás igazolta, hogy a győri belső udvarok jól működnek közterekként, melyeket nemcsak a turisták, de a helyi lakosok is szívesen felkeresnek. Mindkettő forgalmát jelentősen meghatározták az ott található utcabútorok, üzletek és a vendéglátóhelyek típusa. Ahhoz azonban, hogy más hasonló udvarok sikeresek legyenek, további kritériumoknak is meg kell felelniük, melyeket szintén ismertetek a tanulmányban.</p> 2018-08-13T10:44:38+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3054 A telephelyválasztás lehetőségei a szállodaiparban 2018-11-16T22:28:32+01:00 Attila Albert Tóth albert.toth.attila@sze.hu János Rechnitzer rechnitzer.janos@sze.hu <p>A szálláshelyek telepítési helyének megválasztása a kezdetektől fogva tudatos döntések következménye volt, még akkor is, ha sokáig ez spontán módon ment végbe. Később, a szállodaipar fejlődése során létrejöttek azok a legfontosabb szállodatípusok, amelyek már nagymértékben meg is határozták a telepítési helyüket.</p> <p>A tanulmány bemutatja a telephelyválasztás modelljeit, a monocentrikus, az agglomerációs és az empirikus modellek, valamint a szállodai gyakorlathoz közel álló működési modellek sajátosságait, abból a célból, hogy elemzési módszereket nyújtson új szállodák létesítéséhez. A budapesti esettanulmány felvázolja a fővárosi szállodaipar 2016-ra kialakult térbeli koncentrációját, valamint vizsgálja a 2008 és 2016 között megnyílt új szállodák telephelyválasztását. Az elemzés kerületi bontásban értékeli a közelmúlt legsikeresebb szállodai beruházásait. A telephelyválasztást és a befektetési döntést befolyásoló tényezők értékelése a gyakorlatban is segítséget nyújthat a szállodai beruházások során. Kockázatos döntéseket kell hozni, amelyek később már nehezen vagy egyáltalán nem korrigálhatók. Nem kétséges, hogy a jó telehelyválasztás a szálloda jövőbeni sikerességét alapvetően meghatározza.</p> 2018-08-13T10:47:05+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3097 Erdősi F. (2017): A Közel-Kelet közlekedése 2018-11-16T22:28:30+01:00 Tamás Fleischer fleischer.tamas@krtk.mta.hu 2018-08-13T10:50:34+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3087 Jankó F., Fábián A., Hardi T. (szerk.) (2017): Burgenland 2018-11-16T22:28:30+01:00 Pál Szabó szpkact@caesar.elte.hu 2018-08-13T10:50:50+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3077 Mozgásban lévő világ. Beszámoló a 60. Német Földrajzi Kongresszusról 2018-11-16T22:28:31+01:00 Anett Árvai arvaianett@caesar.elte.hu 2018-08-13T10:49:18+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3086 Fókuszban a megosztáson alapuló gazdaság és platformjai. Beszámoló a pozsonyi share.techsummit konferenciáról 2018-11-16T22:28:31+01:00 Dóra Bálint balintd@rkk.hu Marcell László Tóth toth.marcell@sze.hu 2018-08-13T10:49:53+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3093 Középpontban a körkörös gazdaság. Beszámoló a DTI75 konferenciáról 2018-11-16T22:28:29+01:00 Dóra Bálint balintd@rkk.hu 2018-08-13T10:52:11+02:00 ##submission.copyrightStatement##