https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2020-09-22T19:26:09+02:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.mta.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3268 Sinoglobalizáció - Retorika csupán, vagy a jövőt meghatározó valóság? 2020-09-22T19:26:09+02:00 Ferenc Erdősi erdosi@rkk.hu <p>A globalizáció és az amerikanizáció után a 21. század elején kibontakozóban van a Kína által képviselt sajátos „sinoglobalizáció”. A cikk célja, hogy felhívja az olvasó figyelmét az egész emberiség szempontjából több mint releváns jelenségre. A globalizáció sokféle attribútumai közül e rövid írás a gazdasági vonatkozásokra koncentrál. Arra, hogy az új szereplő globalizációhoz való viszonya hogyan változott gazdasági ereje növekedésének, a szabályozók liberalizálódásának, külpolitikája/külgazdasága nyitottá válásának következtében. A globalizációba megkésetten bekapcsolódó, autokrata ideológia által vezérelt országóriás a klasszikus amerikainál gyorsabb tempóval (rengeteg nem kívánatos kísérőjelenség árán) alkalmazkodó félből a globalizáció tudatos alakítójává lépett elő. Önálló globalizációs stratégiája megalkotásához az alapot különleges erősségű anyagi és szellemi koncentrációja biztosítja.</p> <p>Kína külkereskedelmi forgalomban, majd 2019-ig ipari teljesítményben, infokommunikációs csúcstechnológiai kutatási eredményekben felzárkózott az USA-hoz. Ezen túlmenően a gazdasági globalizáció olyan kulcsjellemzői is tetten érhetők a kapcsolatrendszerében, mint a nemzetközi összefonódás, egyesülés és uniformizálódás, vagy a kétirányú tőkemozgás. Kína ambíciói „a világ színpadán” több vonatkozásban is meglepőek. A sinoglobalizációban különleges szerepet kaptak a nagyhatalom által létesített gigantikus közlekedési, távközlési és energetikai infrastrukturális hálózatok. A tengeri és transzkontinentális közlekedésfejlesztések, a Délkelet-Ázsiától Nyugat-Európa partjaiig tartó stratégiai fontosságú kikötőláncon történt (változó erősségű) berendezkedés a világhatalmi státusz felé egyengeti az utat, ahogyan a saját műszaki szabványainak érvényesítése is az általa kiszolgált idegen területeken.</p> <p>A 2020. évi pandémia távlati következményeiről megjelent forgatókönyvek nem sok jót ígérnek Kínának. Meggyőződésünk, hogy Kína a világkatasztrófa által legkevésbé sújtott országok közé tartozik a 2020-as években. Erre biztosítékot látunk gazdasági szerkezetének radikális modernizálásában, exportfüggőségének mérséklődésében, a lakossági fogyasztás korábbi gyors növekedésének folytatódásában és az általa patronált fejlődő országok sokaságából beáramló hatalmas nyereségben.</p> 2020-08-24T15:30:43+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3287 A bizalom kultúrájának próbatétele : A fizikai és lelki egészség továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív anyagi helyzet összefüggései a bizalommal járványidőszakban 2020-09-22T19:26:05+02:00 Zoltán Grünhut grunhut@rkk.hu Ákos Bodor bodor@rkk.hu <p>A tanulmány kiindulópontja az, hogy a koronavírus miatti járvány fokozottan érinthették azokat, akik már a krízisperiódus előtt is fizikai/lelki egészségi problémákkal küzdöttek, társas kapcsolataikat tekintve elszigeteltek voltak, és/vagy az anyagi lehetőségeik tükrében megélhetési nehézségekkel birkóztak. Az ezen élethelyzetetekben lévők okkal tekinthetők veszélyeztetetteknek, különösen egy olyan járványidőszakban, amely az említett nehézségeket fokozza. Evidencia, hogy ezen élethelyzetek megterhelőek az egyének számára, miként az is könnyen belátható: a nevezett problémákkal küzdők társadalmi szintű aránya hatással van az adott ország kilátásaira. Ez az egyéni és társadalmi hatás természetesen értelmezhető közvetlenül, de megragadható úgy is, mint ami befolyásolja az egyén bizalmát, társadalmi szinten a bizalom kultúráját.</p> <p>Kézenfekvő annak a magyarázata, hogy miért a bizalmat kívánja a nevezett problémákkal összefüggésbe hozni a tanulmány: a fizikai és lelki egészség, a társas kapcsolatok, illetve az anyagi boldogulás terén mutatkozó egyéni nehézségek káros hatással vannak a társadalmi együttélés szövetére, holott éppen igényelnék azt, mint a segítő támogatás alapját. Ezen elméleti feltételezést teszi megragadhatóvá a bizalom, egész pontosan Sztompka érvelése a bizalom kultúrájáról, amely koncepciót felhasználva empirikusan is vizsgálható kérdéseket kapunk. A tanulmányban közölt eredmények megerősítik, hogy a nevezett kedvezőtlen élethelyzetek valóban aláássák az egyén bizalmát, miközben az is világosan kiderül: azon társadalmakban, ahol magas az ilyesféle problémáktól érintettek aránya, ott alacsonyabb a bizalom szintje.</p> <p>Noha az elméleti összefüggések igazolására használt adatok még a járvány előtti időszakból valók, ám a tanulmány okfejtése alapján bizonyosan állíthatjuk: ha közben növekedett a veszélyeztetettek száma, e tendencia mindenképpen káros hatással van az egyén bizalmán túl a megfelelő társadalmi működéshez szükséges bizalom kultúrájára is.</p> 2020-08-26T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3257 A határon átnyúló tanulmányi célú ingázás mint az intergenerációs társadalmi mobilitás eszköze 2020-09-22T19:26:07+02:00 Veronika Horváth horvath@demografia.hu <p>A cikk a Nyugat-Dunántúlról Ausztriába irányuló tanulmányi célú ingázást vizsgálja. Első fele a diákok határon átívelő mobilitásának elterjedtségét és főbb jellemzőit mutatja be a 2011. évi Népszámlálás és a 2016. évi Mikrocenzus adatai alapján, majd – gyermeküket osztrák nevelési-oktatási intézménybe járató szülők körében készített interjúk eredményeire támaszkodva – a határátlépéssel járó tanulási célú ingázás okainak, céljainak, illetve előnyeinek és hátrányainak ismertetése következik.</p> <p>A leíró statisztikai elemzés eredményei azt mutatják, hogy Magyarországról a munkavállalási céllal ingázók népes csoportja mellett jelentős számú eltartott gyermek is átjár Ausztriába tanulni. A diákok határátlépéssel járó ingázása az ország más részein is jelentős, ugyanakkor az Ausztriába irányuló oktatási célú mobilitás ezektől lényegesen eltérő jelenség: a szülőkkel készült interjúk rámutatnak arra, hogy az intergenerációs társadalmi mobilitás egyik lehetséges csatornájának tekinthető. A szülők – saját elhatározásukból – már egészen fiatal korban ausztriai óvodába, általános vagy középiskolába íratják gyermeküket, jellemzően a nyelvtanulás és a későbbi munkavállalás reményében. E döntés mögött a szülőknek az a törekvése áll, hogy gyermekeiknek az iskoláztatás révén minél jobb esélyeket kínáljanak az életben való boldogulásra, számukra kedvezőbb lehetőségeket rejtő jövőt biztosítsanak. Az ausztriai taníttatás tehát távlati döntésnek számít. Összességében azonban úgy látszik, hogy a határ közelében élő családoknak csak töredéke dönt az osztrák iskoláztatás mellett. Ez a döntés részben a család anyagi helyzetének és társadalmi kapcsolatainak, részben pedig az ingázással töltött idő, és a tömegközlekedéshez való hozzáférés függvénye. Akik viszont külföldön iskoláztatják gyermeküket, elkötelezettek az iskolai képzés Ausztriában történő befejezése, valamint gyermekük későbbi külföldi munkavállalása mellett.</p> 2020-08-26T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3284 Befejezetlen proletarizáció? A vidéki munkaerő-tartaléksereg Magyarországon a 2008-as válságot követően. 2020-09-22T19:26:05+02:00 András Vigvári vigvari.andras@krtk.mta.hu Cecília Kovai kovai.cecilia@tk.mta.hu <p>A magyarországi munkával kapcsolatos kutatások részletesen foglalkoztak a bérmunkából tartósan kirekesztett társadalmi csoportok munkaerőpiaci helyzetével, azonban jóval kevesebb figyelmet szenteltek a bérmunkán túli munkaformák szerepének vizsgálatára. Tanulmányunkban az általunk munkaerő-tartalékseregnek nevezett népesség megélhetési stratégiáit elemezzük a bérmunka, a közfoglalkoztatás, az alkalmi munka és az informális munka együttes vizsgálatán keresztül. Írásunkban azt állítjuk, hogy munkaerő-tartaléksereg népesség térbeli-társadalmi pozíciója miatt csak időszakosan, konjunkturális időszakokban kapcsolódik a bérmunkapiachoz, megélhetési stratégiája sokkal inkább a különböző munkaformák kombinálásán alapul. Tanulmányunkban hangsúlyozzuk, hogy munkaerő-tartaléksereget jelentő népesség nem az integrálatlanság, hanem sokkal inkább a kapitalista termelésbe való integráltság előnytelen helyzetét mutatja, megélhetési stratégiái, mobilitási aspirációi pedig a különböző munkaformák egymással való viszonyában értelmezhetők.</p> 2020-08-26T09:25:30+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3279 “Cseberből vederbe” – Lakásmobilitás-mintázatok egy marginalizált térben 2020-09-22T19:26:04+02:00 Krisztina Németh nemeth@rkk.hu <p>A tanulmány a marginalizáció és (im)mobilitás összefüggéseit vizsgálja egy sajátos marginalizált térben, a „Babérligetben”, ahová intézményi ellátásban részesülő hajléktalanok, hajléktalanságból kikerülők, a helyi bérlakásszektor alsó szegmenséhez tartozó bérlők és onnan kieső önkényes lakásfoglalók kötődnek. E csoportok lakásmobilitásának mintázatait Porcelli és szerzőtársai mikromobilitás fogalmából kiindulva vizsgálom. Jelen tanulmányban a mikromobilitás fogalma a különféle lakhatási formák,intézmények, illetve marginalizált terek közötti térbeli mozgásokat próbálja megragadni: kisebb léptékű, átmeneti, sokszor láthatatlan (regisztrálatlan) térbeli mozgásokat, intézmények közötti kényszerű mozgatásokat, illetve gyorsan változó lakásviszonyokat jelöl. A fogalom azt próbálja érzékeltetni, hogy az egyének jobbára cirkulálnak, többé-kevésbé kényszerűen mozognak a marginalizált terek, lakhatási formák és intézmények között.</p> <p>Babérliget a Hannam, Sheller és Urry által definiált értelemben vett „térbeli csomópontnak” tekinthető, amely az alacsony szintű városi lakhatást biztosító funkciója miatt már a szocializmus éveiben is szervezte a marginalizált terek közötti mozgásokat. Később ez a funkció a szociális intézmények beköltöztetésével tovább bővült. Ma ebben a térben a hajléktalanszálló jelenléte, valamint a bérlakásokon keresztül az önkormányzat formálja a legerősebben a lakásmobilitási utakat és intézményhasználati stratégiákat.</p> <p>A Babérligethez kötődő mikromobilitások jó része az intézmények által keltett kényszerű mozgás, amelyben nem sok szerep jut a marginalizált helyzetű emberek ágenciájának. Ugyanakkor bizonyos esetekben az egyéni mozgástér bővíthetőnek látszik a térbeli és intézmények közötti mozgásokon, valamint az intézményekhez való stratégiai viszonyuláson keresztül. Összességében azonban az e térhez kötődő mikromobilitások hosszabb távon nem hatékony eszközei a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének. Bár rövid távon a segíthetik a túlélést és középtávon bővíthetik az egyéni mozgásteret, a Babérligethez kötődő empirikus eredmények azt mutatják, hogy az intézmények, a lakhatási formák, illetve marginalizált terek közötti mikromobilitások csak ritkán vezetnek a tartós térbeli-társadalmi elmozduláshoz, azaz a szó klasszikus értelemében vett(lakás)mobilitáshoz.</p> 2020-08-26T10:58:13+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3285 Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben - szakirodalmi kitekintés empirikus kiegészítésekkel 2020-09-22T19:26:04+02:00 Monika Mária Váradi varadi.monika@krtk.mta.hu <p>A tanulmány a mobilitás, immobilitás nemzetközi szakirodalmáról kíván (egy óhatatlanul szelektív, töredékes) áttekintést nyújtani, annak érdekében, hogy keresse a kapcsolódási pontokat a magyarországi vidéken zajló (im)mobilitási folyamatok értelmezése, valamint az új mobilitási paradigma képviselői és az immobilitás kutatói által kínált fogalmi és szemléleti keret között.</p> <p>Az új mobilitási paradigma talán legfontosabb vonása a mobilitás holisztikus megértésének igénye, valamint mobilitás és immobilitás relacionális szemlélete, ami átfordítható empirikus kérdésekké és projektekké a vidékkutatásokban. A magyarországi hátrányos helyzetű vidéki terekben is egyszerre vannak jelen a mobilitás különböző formái, s az emberek életében is egymást feltételezi mobilitás és immobilitás, és e sokszínű folyamatok együttesen formálják, alakítják át a vidék arculatát, a lokális társadalmakat.</p> <p>Az emberek között egyenlőtlenül oszlanak meg mobilitás és immobilitás esélyei és lehetőségei, s ez az egyenlőtlenség szorosan összefügg az (im)mobilitást szabályozó, ellenőrző és korlátozó rezsimek működésével. Tim Cresswell szerint a mobilitás egyidejűleg foglalja magába a fizikai mozgást, a mozgás reprezentációit és gyakorlatait, amelyek együttesen hozzák létre a mobilitás különböző korokban és terekben uralkodó együttállásait, amelyek maguk után vonják a mobilitás politikáit is, amelyek egyben az immobilitás politikái is.</p> <p>Részint a mobilitási fordulatra, a mobilitással szembeni elfogultságra adott reakció ként, részint a migrációkutatás régi adósságát törlesztve fordult a kutatói figyelem az immobilitás felé, különös hangsúllyal a vidéki terekre, amelyet a migráció/mobilitás kutatói gyakran az elmaradottsággal, mozdulatlansággal azonosítanak. A tanulmány Jørgen Carling, Hein de Haas és Kerilyn Schewel aspiráció és képesség modellje alapján mutatja be az (önkéntes, kényszerű, elfogadó) immobilitás (ideál)típusait, és Schewel nyomán az immobilitást tápláló, fenntartó tényezőket is.</p> <p>Az (im)mobilitáshoz kapcsolódó reprezentációk, jelentések, értelmezések különböző perspektívákból igen eltérőek lehetnek, s ezért alapvető kutatói feladat annak feltárása, hogy az (im)mobilitás milyen jelentéseket hordoz az érintettek számára, s ezek miként függenek össze az életkor, társadalmi nem, osztályhelyzet, etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, egészségi állapot mentén tapasztalható egyenlőtlenségekkel.</p> 2020-08-26T11:23:51+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3283 Szociális szövetkezetek periférikus térségekben – a sikeres működés feltételei és akadályai 2020-09-22T19:26:06+02:00 Péter Póla pola@rkk.hu István Finta finta@rkk.hu <p>A periférikus térségek belső erőforrásainak hasznosíthatósága, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklése, a helyi kormányzási eszközök alternatív megoldásainak alkalmazása területén a szociális szövetkezetek, az őket ért számos, sok esetben jogos kritika ellenére is fontos szerepet tölthetnek be. A helyi erőforrásokra alapozó gazdaságfejlesztésben, a szerveződésük jellegéből is eredő sajátos viszony- és érdekrendszerük okán a szociális szövetkezetek kutatói figyelmet érdemelnek. Baranya megye periférikus térségeire koncentráló empirikus vizsgálataink eredményei lehetőséget biztosítottak arra, hogy a nemzetközi és hazai szakirodalom, a releváns uniós dokumentumok és a szabályozási környezet alapján megítélhetők legyenek a szociális szövetkezetek sikeres működésének feltételei és akadályozó tényezői.</p> <p>A vizsgálatok feltárták azokat a területeket, ahol a külső beavatkozás jelentős mértékben hozzájárulhat fenntartható, hatékony működésükhöz. Ilyen területeknek tekinthetők többek között a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, a helyben hiányzó funkciók esetén a területi (például megyei szintű) támogató rendszer működtetése, az együttműködés, hálózatosodás az értékesítés, feldolgozás során, vagy a piaci rések felismeréséhez, lefedéséhez szükséges feltételek megteremtése. A tanulmány igyekezett feltárni azt is, hogy helyi szinten milyen erőforrás-gazdálkodásra, hatékony és innovatív kooperációkra, térségi együttműködést elősegítő tényezőkre, nem utolsó sorban vezetői kompetenciákra és készségekre van szükség ahhoz, hogy a helyi erőforrásokat kreatívan hasznosítva a helyi gazdaságfejlesztéshez a szociális szövetkezetek is érdemben járuljanak hozzá.</p> 2020-08-26T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3247 Felvidéki magyar anyanyelvű egyetemi hallgatók oktatási célú migrációja: motivációs felmérés. 2020-09-22T19:26:03+02:00 Melinda Krankovits kmelinda@math.sze.hu <p>A tanulmány a szlovák-magyar felsőoktatási kapcsolatokat, azon belül a szlovák állampolgárságú, magyar nemzetiségű diákok magyarországi felsőoktatásban való részvételét elemzi, és bemutatja részletesen a határ menti oktatási, képzési kínálatot, különös tekintettel a magyar nyelven oktató határ menti egyetemekre. A tanulmány arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek hatással vannak az oktatás határon átnyúló használatára, kiemelten a felvidéki magyar diákok magyarországi felsőoktatásban való részvételére és az intézmények kapcsolatrendszerére.</p> <p>A tanulmány a Széchenyi István Egyetemen történt kérdőíves adatgyűjtés alapján részletesen elemzi a felvidéki magyar diákok választási preferenciáit. A tanulmány első felében foglalkozom a hazai oktatás külföldi diákokra vonatkozó jogszabályi hátterével, az oktatási célú migráció (ezen belül a fokozatszerzési célú migráció) fogalmával határ menti vonatkozásban, amelynek meghatározó tényezője az anyanyelven történő oktatás választása. A tanulmány kitér a magyar nyelven is oktató szlovákiai egyetemek oktatási kínálatának bemutatására is, amely alternatívája lehet(ne) a szomszédos országok magyar nyelvű képzést nyújtó egyetemeinek. A tanulmány második része tartalmazza a kvantitatív felmérés eredményeit.</p> <p>A kutatás bizonyította, hogy a Széchenyi Egyetem vonzáskörzete − a határon átnyúlva − Szlovákia felé is jelentős, főként a kisvárosi, vidéki települések középosztálybeli, magyar anyanyelvű, magyar iskolába járó diákjai jönnek az egyetemre. Választásaikkal kapcsolódnak a regionális munkaerőpiachoz, győri tartózkodásukkal munkahelyeket teremtenek, és a helyi fogyasztást is növelik, hiszen itt költik el a jövedelmük nagy részét. Kutatásunk nem csak azt igazolta, hogy a Széchenyi István Egyetem beágyazódik a Nyugat- dunántúli régióba, de azt is, hogy végzett hallgatóinak jelentős része e térség munkaerőpiacán akar majd megjelenni.</p> 2020-08-26T14:46:20+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3256 Hajléktalan emberek térbeli mobilitása - térképalapú elemzés a Práter utcai nappali melegedőben felvett kérdőívek alapján 2020-09-22T19:26:08+02:00 Bence Bene 95beneb@gmail.com <p>„Otthon nélkül nem ember az ember.”– <em>Talmud, Jevámot 63a. </em></p> <p>A tanulmány alapjául szolgáló kutatás a Práter utcai melegedőt látogató hajléktalan emberek városhasználatával foglalkozik. Egy kérdőíves adatfelvétel elemzése alapján rekonstruálom, hogy a válaszadók hol töltötték el a napjukat, merre jártak, mivel közlekedtek, mikor, mit csináltak. A nappali melegedőben felvett kérdőívek a hajléktalan társadalom sokrétűségét mutatják, ennek kutatása és feltérképezése a városi társadalmak megértésének és fejlesztésének egyaránt fontos eleme. A kérdőíveket adatalapú, térképalapú és videóalapú elemzéssel dolgoztam fel. A különböző megjelenítési formák újfajta látásmódok kialakításához járulhatnak hozzá és segíthetnek a hajléktalanság komplexitásának megértésében. A válaszadók mobilitásának morfológiáját vizsgálva lokális, globális és „otthona az út” típusú közlekedőket azonosíthatunk. Emellett csoportosíthatjuk a részvevőket életkoruk, lakhatási formájuk, tömegközlekedési szokásaik és a hajléktalan létben eltöltött idejük szerint. Az egyes csoportok eltérően használják a várost, a város kínálta lehetőségeket; morfológiai viselkedésüket vizsgálva megfigyelhetők ismétlődő, hasonló elemek, amelyek mintázatokká állnak össze. A kutatás egyik eredményének a tömegközlekedésben rejlő potenciál felismerését tekintem. A tömegközlekedést használók aránya a megkérdezett hajléktalan emberek között kifejezetten magas, ezért a tömegközlekedési eszközök az ellátórendszert nem használók elérésének és segítésének egyik helyszínévé válhatnának.</p> <p>&nbsp;</p> 2020-08-26T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3190 A magyar határ menti nagyvárosok határon átnyúló kormányzásának vizsgálata az EGTC-kben és INTERREG projektekben betöltött szerepük alapján 2020-09-22T19:25:59+02:00 Dávid Fekete fdavid@sze.hu <p>Napjainkban a nagyvárosok egyre fontosabb szerepet játszanak az európai területi politikában. A nagyvárosok kormányzása már rég nem kizárólagos feladata a helyi önkormányzatnak; a kormányzásban résztvevők köre folyamatosan bővül, továbbá a nagyvárosok térségükkel együtt élnek, s ezek a vonzáskörzetek országhatárokat is átléphetnek.</p> <p>Jelen tanulmány fókuszában a határ menti magyarországi nagyvárosok kormányzási gyakorlatának vizsgálata áll. A tanulmányban azonos szempontok szerint elemzett hat, 100 000 fő feletti nagyváros: Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza. Ezek a városok a határ közelében fekszenek, sok esetben természetes régióközpontként tartja számon őket a határon túli területek lakossága is. A nagyvárosok határon átnyúló kormányzási hatásait két dimenzióban elemezzük. Egyrészt a nagyvárosok formalizált, határon átnyúló területi együttműködési szervezetben való részvételét vizsgáljuk, ennek indikátora valamely európai területi együttműködési csoportosulásban (EGTC) betöltött szerep. A második vizsgálati dimenziót a határon átnyúló projektek megvalósításában való részvétel jelenti, indikátorként a hat nagyváros jelenleg is folyamatban lévő INTERREG projektjei szolgálnak.</p> <p>Noha megfelelő feltételrendszerek alakultak ki, nagyvárosaink többsége mégsem él a lehetőségekkel. A vizsgálat bizonyította, hogy az első indikátorként kiválasztott EGTC tagság mindössze a vizsgált nagyvárosok felében áll fenn, ezek közül valódi aktivitást mindössze két nagyváros (Pécs és Győr) mutat. A projektalapú együttműködéseket vizsgálva pusztán három olyan projekt van, mely határ menti térségben valósul meg, s azok két nagyvároshoz (Győr és Szeged) kötődnek. A határ menti kormányzási struktúrák kiépítésében a vizsgált hat nagyvárosból kettő (Miskolc, Debrecen) semmilyen tevékenységet nem mutat a meghatározott indikátorok alapján, Nyíregyháza esetében a formális keret ugyan létrejött, de valódi aktivitás nem tapasztalható.</p> 2020-08-26T20:47:05+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3258 Városkép és építészetszociológia : Gondolatok Elisabeth Lichtenberger munkásságáról 2020-09-22T19:25:49+02:00 Máté Tamáska tamaskamate@gmail.com <p>Tanulmányomban az osztrák városföldrajz 2017-ben elhunyt, nemzetközileg is elismert kiváló tudósának, Elisabeth Lichtenbergernek néhány építészetszociológiai szempontból releváns alaptézisét mutatom be. Elemzésemben mindenekelőtt arra keresem a választ, miben sajátos Lichtenberger térfelfogása, miért tekinthetjük őt az elmúlt két-három évtizedben német nyelvterületen formálódó építészetszociológiai gondolkodás egyik előfutárának. Ehhez empirikus városkutatásait mutatom be, azokat a gondolatokat, amelyek az építészet társadalminak nevezhető leírását és értelmezését adhatják, mint például a házformák tipológiája, a politikai-társadalmi rendszerek városideálja vagy a változásdinamika.</p> <p>A tanulmány zárásaként öt pontban foglalom össze Lichtenberger munkásságának építészeti tanulságait, melyek: (1) az építészeti (házfelmérési) módszertan alkalmazható a társadalomtudományban; (2) az építészeti és a társadalmi tér együttjárása sajátos mintázatot mutat; (3) a retrospektív eljárás a művészettörténetileg kevésbé értékes, de szociológiailag annál relevánsabb építészeti emlékekre irányíthatja a figyelmet; (4) a városkép örökölt építészeti elemei erősen determinálják a településkép és a társadalom mindenkori alakulását; (5) az idő rétegei a városképekben igen változatos formában és a társadalmi értékrend által meghatározott módon jelennek meg.</p> 2020-08-27T08:47:19+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3239 Hatalmi játszma a falakon - avagy az utcai művészet 'alkímiája' 2020-09-22T19:25:48+02:00 Vanda Jóvér vanda.jover@hotmail.com <p>Az utcai művészet fél évszázadra visszatekintő története során a kezdeti deviáns megbélyegzéstől napjainkra a „kapós” városok elengedhetetlen kellékévé vált. A street art a graffitivel az 1970-es évek New Yorkjából indult útnak, majd lett a világ számos nagyvárosában a tudatos tértermelő gyakorlat hatékony eszköze. E tendenciák eredményeként került az utcai művészet vizsgálata egyes tudományterületek – például városkutatás, kulturális tanulmányok, művészettörténet, szociológia, pszichológia, kriminológia, valamint a kritikai megközelítésű földrajztudomány – területi vizsgálatainak spektrumába. Noha a téma hazánkban egyelőre kevéssé kutatott, a nemzetközi folyóiratok hasábjain számos street arttal foglalkozó tanulmány jelent meg az ezredfordulót követően, s részben már előtte is.</p> <p>Az eltérő nézőpontokból közelítő vizsgálatok zöme az utcai művészetet – mindenekelőtt Henri Lefebvre, Edward Soja és David Harvey munkássága nyomán – a városi tér termelését, észlelését és használatát leíró társadalomelméletek kontextusába illeszti. Az utcai művészetet a („kreatív”) városi ellenállás egy formájának tartó vélekedések teljesség igénye nélküli felsorakoztatását követően célom, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján árnyaltabb képet nyújtsak a kezdetektől kriminalizált graffiti tevékenységéről. Nem vitatom azt az általános vélekedést, miszerint nem minden esetben beszélhetünk átgondolt tiltakozásról. A továbbiakban szemléltetem, hogy miként vált a „jó” street art a tudatos hatalmi térformálás jövedelmező eszközeinek egyikévé, majd kitérek az utcai művészet azon formáira, melyek mindmáig hűek maradtak a tevékenység ellenálláshoz kötődő gyökereihez.</p> 2020-08-27T09:32:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3294 Helyi önkormányzatok online kommunikációja a COVID-19 járvány idején Magyarországon 2020-09-22T19:25:55+02:00 Nóra Baranyai baranyain@rkk.hu Boglárka Barsi barsib@rkk.hu Márta Nárai narai.marta@krtk.mta.hu 2020-08-27T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3289 A COVID-19 járvány hatása a közösségi terek használatára és jövőjére 2020-09-22T19:25:45+02:00 László Jóna jona.laszlo@sze.hu 2020-08-27T09:47:08+02:00 ##submission.copyrightStatement##