https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2020-11-30T20:34:18+01:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.mta.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3336 Vidékről és vidékfejlesztésről Gadócziné Fekete Évára emlékezve ‒ Szerkesztői előszó 2020-11-30T19:38:13+01:00 Judit Timár timar.judit@krtk.hu <p>A Tér és Társadalom jelen tematikus száma G. Fekete Éva vidékkutatónak állít emléket. Az ő talán legfontosabb örökségének az az elhivatottság tekinthető, amivel folyamatos együtt gondolkodásra sarkallta mindazokat, akik ‒ hozzá hasonlóan ‒ a vidék élhetőbbé tételéért, az ott élők jobb körülményeiért munkálkodnak. Ez a tematikus szám egy ilyen közös gondolkodás céljából született. <br> <br> E szerkesztői előszó először magának G. Fekete Évának „ad szót”. Saját munkáiról tíz éve írt áttekintésében négy témát emelt ki: területi elmaradottság és kezelése, közös‐ ségi alapú helyi/kistérségi gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás és esélyegyenlőség. E kér‐ dések kutatásában elért legfontosabb eredményeibe bepillantva képet kaphatunk a rendszerváltást követő két évtized vidékfejlődésének és -fejlesztésének aktuális problé‐ máiról is. A következő fejezet G. Fekete Éva kutatásainak megközelítési módjait mutatja be a hozzá közel álló szerkesztő saját(os) nézőpontjából. Kritikai tértudományiként azonosított szemlélete feminista társadalomelméleteket alkalmazó munkáinak és „népföldrajzi” (<em>peoples geography</em>) tevékenységének felvillantásával érzékeltethető. <br> <br> Végül azok gondolatait vetíti előre az előszó, akik e tematikus szám tanulmányaiban a G. Fekete Évával közös gondolkodásuk eredményeit, illetve az ő vizsgálatainak tanulságait felidézve fejtenek ki olyan vidékkutatási témákat, melyeket Éva is minden bizonnyal a legfontosabbaknak tekintene napjainkban. Így kiemelt helyet kap e vizsgálatokban a helyi tudásra és adottságokra építő (place-based) vidékfejlesztés helyzete és perspektívái Magyarországon, európai összevetésben éppen úgy, mint egy hátrányos helyzetű kistérség Gyerekesély programjában. A szociális és szolidáris gazdaság változása ugyancsak európai összehasonlításban kerül fókuszba, míg a közfoglalkoztatás alakulása egy hátrányos helyzetű megyében végzett megismételt kutatás alapján követhető. Az oktatási rendszer változásai magyarországi kontextusban a foglalkoztatási helyzettel, míg a Székelyföld vonatkozásában a térség társadalmi jellemzőivel összefüggésben kerülnek elemzésre. Az emlékezést egy olyan virtuális vita zárja, amely az elmúlt 20-30 év magyarországi vidékfejlesztésének mérföldköveiről, sikereiről, de sokkal inkább problémáiról ad képet.</p> 2020-11-27T23:10:15+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3298 A vidéki térségek felzárkóztatásának feltételei és eszközei uniós szemszögből – Visszatérés az endogén erőforrásokra alapozott fejlesztési szemlélettől az újraelosztó támogatáspolitikához Magyarországon 2020-11-30T19:36:53+01:00 Edit Somlyódyné Pfeil somlyody.edit@sze.hu <p>G. Fekete Éva széles kutatási spektrumának egyik fontos csomópontját alkotta a települési közösségek együttműködésének, és ahhoz kapcsolódóan az integrált fejlesztésnek a témaköre, amit a kistelepülések és a perifériák fejlődése szempontjából kulcsfontosságúnak tekintett. Ezek a kérdések a jelenben is aktuálisak,már csak azért is, mert a nemzetközi térben a lokalitás és az endogén erőforrásokra építkezés, valamint a szervezetek és szereplők hálózatokba szerveződése felértékelődött. Hazai viszonylatban viszont épp ezzel ellentétes folyamatok játszódtak/játszódnak le. Ennek a két fejlődési iránynak az ütköztetésére, illetve eszközeinek összemérésére vállalkozik a tanulmány elméleti és gyakorlati oldalról, mindenekelőtt az intézményesítést és szabályozást, valamint azok hatásait a fókuszba helyezve. Az elemzés segítségével a szerző rámutat a fejlesztések tervezettségének mellőzöttségére, az integrált szemlélet alkalmazásának hiányára, valamint a helyi kezdeményezés helyébe lépett top-down fejlesztések problematikájára. A tanulmány analitika keretét a hely-alapú fejlesztési szemlélet, valamint a jó kormányzás elvei jelentik. A feldolgozás módszertanát tekintve a tanulmány mind a releváns szakirodalmak összefoglalására, mind pedig a szerző saját kutatásaira támaszkodik.</p> 2020-11-28T09:08:08+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3309 „Csepp a tengerben” - Gyerekesély program az Encsi kistérségben/járásban avagy a helyi adottságokra építő fejlesztések lehetőségei 2020-11-30T19:37:54+01:00 Judit Keller keller.judit@krtk.hu <p>G. Fekete Éva életének és tudományos munkásságának vezérfonala volt a hátrányos helyzetű térségekben élőket sújtó térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek orvoslása. Korát évtizedekkel megelőzve, G. Fekete úgy látta, hogy a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését célzó politikák és programok szükséges eleme a hátrányos helyzetű térségek lakóközösségeinek bevonásával mobilizált helyi tudás felhasználása és az adott közösség valós igényrendszeréből kiinduló fejlesztéspolitikai tervezés. A helyi tudásra és adottságokra építő fejlesztési megközelítés (place-based approach) több mint egy évtizede az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának is alapvető módszertani szemléletévé vált. E hosszú távú stratégiára épülő paradigma célja a társadalmi kirekesztés és a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, egy olyan többszintű kormányzási intézményrendszeren keresztül, amelyben a kihasználatlan helyi kapacitásokat a fejlesztéspolitikai mező magasabb szintjeiről érkező, külső források bevonásával mobilizálják. A szakirodalom szerint ez az intézményrendszer képes biztosítani a társadalom által értéknek tekintett közjavak elosztásának és az elosztás eljárásrendjének méltányosságát, és ezzel megteremteni a térbeli igazságosságot.</p> <p>Az elmúlt évtized tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a helyi adottságokra érzékeny kohéziós politika nem érte el a célját; a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek tovább nőttek az EU régiói között. A helyi adottságokból kiinduló fejlesztési paradigma kritikusai szerint az EU tagállamok alkotmányos berendezkedése, közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszere erősen heterogén, s ebből adódóan a helyi adottságokból kiinduló fejlesztési beavatkozások eltérően, különböző eredményességgel működhetnek az egyes országokban. A tanulmány az Európai Szociális Alap által finanszírozott és a helyi tudásra és erőforrásokra alapozott Gyerekesély program Encsi kistérségi megvalósítását vizsgálja G. Fekete Évának a hátrányos helyzetű kistérségek, valamint az aprófalvak fejlesztésével kapcsolatban kidolgozott megállapításai és tézisei alapján. Az elemzés arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy milyen lehetőségei és korlátai vannak egy helyi adottságokból kiinduló, és a térbeli igazságosságot – azaz a helyben élő gyermekek méltányos jólétét – célként kitűző programnak, G. Fekete Éva szempontrendszere alapján, több mint másfél évtizeddel az európai uniós csatlakozást követően, a mai magyarországi viszonyok között.</p> 2020-11-28T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3301 A szociális gazdaságtól a szolidáris gazdaságig – a helyi gazdaságfejlesztési modell átalakulása 2020-11-30T19:36:39+01:00 Judit Csoba csoba.judit@arts.unideb.hu <p>Az ezredforduló környékén a szociális gazdaságot sokan olyan útkereszteződésnek tekintették, ahol a fejlesztéspolitika és a foglalkoztatáspolitika, a piaci, az állami és civil szektor találkozik, és ennek eredményeként egy gazdasági és társadalmi problémákat hatékonyan kezelni képes, a kapitalista fejlődés alternatívájaként megjelenő, harmadik út jön létre. A kilencvenes évek harmadik út modellhez kötődő várakozásai az ezredforduló környékén azonban tévesnek bizonyultak, s a szociális gazdasághoz kötődő értékek és működési modellek is jelentősen átalakultak. A „harmadik szektor” sok vonatkozásban beilleszkedett a piaci modellbe.</p> <p>Az elmúlt két évtizedben a szociális gazdaság fogalmát a szolidáris gazdaság fogalma váltotta fel főleg Európában és a latin-amerikai országokban. A szolidáris gazdaság kereteinek felvázolásakor a szakértők Polányi gazdasági integrációs sémáinak középpontba állításával a gazdasági tevékenységek tágan értelmezett<em> – </em>a piacot, az újraelosztást és a reciprocitás elvét is magában foglaló – modelljét javasolják, s ezzel együtt megkérdőjelezik a gazdaság kapitalista modelljének általános érvényességét. A szolidáris gazdaság értékrendszerének megfelelően a helyi gazdaság fejlesztése már nem korrektív, vagy kiegészítő eleme a globális gazdaságnak, mint a harmadik szektorba integrálódott szociális gazdaság, hanem ökológiai, esélyegyenlőségi, kulturális aspektusokkal megerősödve lokális rendszerekben építkező, de globális szinten érvényesülő gazdasági, társadalmi ökoszisztéma meghatározó elemévé vált.</p> <p>A tanulmány célja annak elemzése, hogy a szociális gazdaságtól a szolidáris gazdaságig vezető modellváltás milyen gazdasági, társadalmi és politikai közegben zajlott, s milyen alapvető értékek változásával járt. Módszerként az elmúlt három évtized szociális gazdaságra vonatkozó, meghatározó tudományos és politikai diskurzusainak elemzését választottuk. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottunk a szociális gazdasággal kapcsolatos kulcsfogalmak használatának területi különbözőségeire. A nemzetközi trendek tárgyalása során az európai modellt állítottuk fókuszba, s ehhez viszonyítottuk a szociális/szolidáris gazdaság magyarországi fejlődésének sajátosságait.</p> 2020-11-28T09:47:50+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3299 A közfoglalkoztatás jelentősége Borsod-Abaúj-Zemplén megye rurális településein 2020-11-30T19:36:16+01:00 Katalin Lipták Liptak.katalin@uni-miskolc.hu <p>A munkanélküliség kezelése mind a nemzetközi, mind a hazai közgazdasági és szociológiai szakirodalomban régóta kutatott témakör. A magyarországi periférikus térségekben, településeken, aprófalvakban fokozottan fennálló probléma a magas munkanélküliség és a gyenge humánerőforrás-potenciál. A munkanélküliek számára a központi vagy helyi kormányzat közpénzekből biztosít munkalehetőséget. Ennek bevett formája a segélyezés és a valódi munkavégzés között elhelyezkedő közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatás eredetileg a közösség érdekét szolgáló állami, önkormányzati feladatok, fejlesztések költségeinek munkával való megváltását szolgálta, a gyakorlatban egyes településeken ez lett az egyetlen és tartós foglalkoztatási lehetőség. G. Fekete Éva kutatótársaival több kutatásában a közfoglalkoztatást és a vegyes gazdaság irányába való elmozdulási lehetőségeket vizsgálta rurális terekben. E tanulmány célja a 2010. évben végzett közfoglalkoztatási helyzetképpel kapcsolatos kérdőíves felmérés megismétlése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az azóta eltelt változások feltárása, elemzése.</p> 2020-11-28T10:11:19+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3304 Az oktatási rendszer változásainak hatása az elmaradott vidéki térségekben élő fiatalok iskoláztatási és foglalkoztatási esélyeire 2020-11-30T19:35:57+01:00 Gábor Velkey velkeygabor@gmail.com <p>G. Fekete Évával a kétezres évek elején folytattunk egy sok szempontból újszerű közös kutatást „Tartós munkanélküliség és kezelése vidéki térségekben” címmel. Tanulmányom első részében e kutatás tematikáját követve az elmaradott vidéki térségek mai foglalkoztatási helyzetét elemzem, összehasonlítva azt a korábbi vizsgálat során feltárt jellemzőkkel. Munkám második részében pedig azt vizsgálom, hogy az oktatási rendszer elmúlt bő egy évtizedének változásai hogyan hatottak az e térségekben élő fiatalok iskoláztatási és elhelyezkedési esélyeire.</p> <p>Az elemzés időtávját közös tanulmányunk megjelenéséhez igazítottam. Mindkét időszakra jellemző sajátosság ugyanis, hogy a politikailag kényesnek tekinthető témakörök esetében (munkanélküliség, az oktatás minőségi jellemzői, az iskolai szegregáció) a hivatalos adatok „szépítik a valóságot”. Így akkor és ma is csak a hivatalos „adatok mögé nézve”, közvetett információk alapján válik feltárhatóvá a valós helyzet.</p> <p>A foglalkoztatással kapcsolatos elemzéseim hátterét különböző forrásból származó adatok mellett az elmúlt években több projekt keretében és több mintaterületen végzett empirikus kutatásaimra támaszkodnak.</p> <p>Vizsgálataim egyértelműen bizonyították, hogy a javulónak látszó hivatalos adatok ellenére az elmaradott vidéki térségekben élő hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségűek munkaerőpiacról történő végletes kiszorulásának veszélye 2002-höz képest napjainkra csak minimális mértékben oldódott. A hosszan tartó munkanélküliség, illetve az egyetlen legális jövedelmet jelentő időszakos közfoglalkoztatás továbbra is fenntartja az egyént, családot és közösségeket romboló függőségeket, perspektívátlanságot. E kilátástalan helyzetből történő kilépésre szinte az egyetlen valódi esélyt a tanulás, tudás biztosíthatja, így az oktatási rendszer által nyújtott szolgáltatások elérhetőségének és színvonalának kiemelkedő a jelentősége.</p> <p>Elemzéseim bemutatják, hogy az elmúlt évek változásainak eredményeként Magyarországon a tanulói összetétel és az eredményesség szempontjából is egy nagyon erősen differenciálódó, markáns egyenlőtlenségeket rejtő általános iskolai intézményhálózat jött létre. Az egyenlőtlenségek térbeli szerkezete pedig szorosan követi a településhálózati jellemzőket, illetve a hátrányos helyzetű lakosság ezzel szoros összhangban lévő térbeli elhelyezkedését. A középiskolai képzés bő két évtizede zajló térbeli koncentrációs folyamatának egyértelmű nyertesei a nagyobb városok, fontosabb centrumtelepülések, tradicionális iskolavárosok jó továbbtanulási eséllyel kecsegtető gimnáziumai, és a szintén e városokban lévő, infrastruktúrát, szakember-ellátottságot, eszközparkot és gazdasági kapcsolatokat tekintve is kedvező helyzetű szakképzések. Mindez a kollégiumi beilleszkedésre kevésbé alkalmas, a hosszú ingázást kevésbé vállaló, a magasabb színvonalú szolgáltatás iránt kevésbé érzékeny, többnyire hátrányos helyzetű családok gyermekeit érinti a legsúlyosabban. Így a kisvárosok lényegesen kisebb elhelyezkedési esélyt biztosító, leszakadó szakképzésébe visszaszorulók továbbviszik a családjukban immár évtizedek óta jellemzővé váló kilátástalanságot, perspektívátlanságot. Az állam által nyújtott középfokú oktatási szolgáltatások az esélyteremtés, esélykiegyenlítés helyett a területitársadalmi egyenlőtlenségeket (előnyöket és hátrányokat) újratermelő intézményrendszerként írhatók le.</p> 2020-11-28T10:20:02+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3307 Iskolai oktatás egy vidéki társadalom szemszögéből 2020-11-30T19:35:43+01:00 Zoltán Biró A. birozoltan@uni.sapientia.ro Julianna Bodó bodojulianna@uni.sapientia.ro <p>A tanulmány a KAM –Regionális és Antropológiai Kutatások Központja keretében több időpontban is végzett, elsősorban a családi háztartásokra irányuló kérdőíves, interjús adatfelvételek, esetelemzések anyagai alapján mutatja be a székelyföldi, alapvetően vidéki jellegű társadalomnak az iskolai oktatás három fontos szereplőjéhez (az iskola mint intézmény; a pedagógus mint személy; a tanulási tevékenység és annak társadalmi szerepe) való viszonyulását. A tanulmány fölvázolja azokat a társadalomtörténeti előzményeket, amelyek az 1989-es romániai társadalmi változás után az iskolai oktatáshoz való viszonyulás alakulására hatással voltak, ezt követően bemutatja az iskolai oktatáshoz való viszonyulás 1989 utáni alakulásának és mai helyzetének fontosabb jellemzőit. Az iskolai oktatás kérdéskörével nem kisebbségpolitikai megközelítésben, hanem vidékkutatási témaként foglalkozik.<br><span class="fontstyle0"><br>A szerzők következtése szerint a vizsgált térségben is célszerű nagyobb teret adni a vidékkutatáshoz kapcsolódó olyan elemzéseknek és szakmai értelmezéseknek, amelyek az oktatóintézmények szerepét, illetve az iskolák és társadalom kapcsolatát a térségi társadalom működésének jellemzői felől közelítik meg. Székelyföldön időről időre fölmerül az a kérdés, hogy a térség saját erőforrásaira alapozva (önkormányzatok, közbirtokosságok, vállalkozások) tehet-e valamit saját oktatási intézményeinek érdekében. Az egyik válasz erre a kérdésre az oktatási intézmények társadalmi szerepváltása lehet. A tanulmány ehhez kínál<br>szakmai kiindulópontokat.</span></p> 2020-11-28T10:30:33+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3328 Kérdések, gondolatok, vélemények a vidékfejlesztésről 2020-11-30T19:37:18+01:00 Irén Szörényiné Kukorelli sziren@rkk.hu 2020-11-28T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3325 Vidékfejlesztés Magyarországon: Mérföldkövek egy göröngyös úton 2020-11-30T19:35:20+01:00 László István Kulcsár la.kulcsar@gmail.com 2020-11-28T18:02:17+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3324 A vidékfejlesztés lépcsői a rendszerváltástól napjainkig 2020-11-30T19:37:37+01:00 István Finta finta.istvan@krtk.hu 2020-11-28T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3329 Szubjektív, elfogult töredékek a vidékfejlesztésről 2020-11-30T19:34:55+01:00 Dezső Kovács kovacsd951@gmail.com 2020-11-28T18:20:31+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3306 Önkormányzatok a koronavírus járvány kezelésében 2020-11-30T18:29:19+01:00 Ilona Pálné Kovács palnekovacs.ilona@krtk.hu Katalin Kovács kovacs.katalin@krtk.hu István Finta finta.istvan@krtk.hu 2020-11-28T18:28:45+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3296 Ferenc Viktória, Kovály Katalin (szerk.) (2020): Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után 2020-11-30T20:34:18+01:00 Anita Márku dr.marku.anita2020@gmail.com 2020-11-28T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3317 Beszámoló az 53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemről 2020-11-30T19:34:34+01:00 Réka Horeczki horeczki.reka@krtk.hu 2020-11-28T18:54:54+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3335 A Magyar Regionális Tudományi Társaság programja a 2020–2023 közötti időszakra 2020-11-30T20:24:40+01:00 Szilárd Rácz racz.szilard@krtk.hu Zoltán Gál gal.zoltan@krtk.hu 2020-11-28T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3330 Felhívás 2020-11-30T19:37:00+01:00 Monika Mária Váradi varadi.monika@krtk.hu 2020-11-28T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement##