https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2020-04-02T18:54:46+02:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.mta.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3236 Magyar regionális tudomány: múlt, jelen, jövő: Előszó 2020-04-02T18:54:42+02:00 Attila Varga vargaa@ktk.pte.hu 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3233 A hazai regionális tudományról: eredmények és kihívások 2020-04-02T18:54:42+02:00 Imre Lengyel ilengyel@eco.u-szeged.hu József Nemes Nagy nemesnagy@t-online.hu János Rechnitzer rechnj@sze.hu Attila Varga vargaa@ktk.pte.hu 2020-02-25T15:43:04+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3228 A regionális tudomány és a Regionális Kutatások Intézete 2020-04-02T18:54:45+02:00 Ilona Pálné Kovács palne@rkk.hu 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3227 A hazai regionális tudomány kihívásai nemzetközi tükörben 2020-04-02T18:54:45+02:00 Attila Korompai attila.korompai@uni-corvinus.hu 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3231 Hogyan tovább? Adalékok a regionális tudomány hazai jövőképéhez 2020-04-02T18:54:44+02:00 György Kocziszky regkagye@uni-miskolc.hu 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3226 Gondolatok a magyar regionális tudomány margóján 2020-04-02T18:54:41+02:00 Attila Fábián fabian.attila@uni-sopron.hu <p>-</p> 2020-02-25T19:28:02+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3235 A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban 2020-04-02T18:54:41+02:00 József Káposzta kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu 2020-02-25T19:43:53+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3232 Generációváltás és nemzetközi teljesítmény a hazai regionális tudományban 2020-04-02T18:54:43+02:00 Balázs Lengyel lengyel.balazs@krtk.mta.hu 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3230 Új kihívások és kutatási irányok az intézményi bizonytalanság korában 2020-04-02T18:54:40+02:00 Gábor Lux lux.gabor@krtk.mta.hu 2020-02-25T19:59:03+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3234 Megjegyzések a magyar regionális tudomány aktuális kihívásaihoz 2020-04-02T18:54:43+02:00 Szilárd Rácz szracz@rkk.hu 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3182 Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után 2020-04-02T18:54:46+02:00 Bálint Koós koos.balint@krtk.mta.hu <p>A csökkenő népességű ­– zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.</p> 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3207 Hazai tulajdonú középvállalatok a magyar feldolgozóiparban 2020-04-02T18:54:46+02:00 Gábor Lux lux@rkk.hu Balázs Páger pagerb@rkk.hu Szilárd Kovács kovacs.szilard@ejf.hu <p>Tanulmányunk a magyar feldolgozóipar kiválasztott részét, a hazai tulajdonú középvállalkozások csoportját vizsgálja. A feldolgozóipar erős dualitása, a válság óta tovább növekvő külföldi működőtőke (KMT)-függősége indokolttá teszi a növekedési alternatívák feltárását. Tanulmányunkban a német középvállalati szektor (Mittelstand) nemzetközi szakirodalomban bevett, részben általánosítható koncepciója alapján tekintjük át a magyar középvállalkozások vállalatdemográfiai jellemzőit, növekedését, környezeti beágyazottságát és fejlődési kihívásait. Kutatásunkat országos adatbázisra támaszkodó kvantitatív felmérésre, valamint elsősorban vállalati interjúkon alapuló kvalitatív vizsgálatokra alapoztuk. Megállapításaink szerint a középvállalati szektort hosszas zsugorodás és a válság okozta sokk után a konszolidáció és lassú növekedés jellemzi, s egyes fejlődési jegyei alapján felállítható a párhuzam hosszabb múltú német megfelelőjével. Bár a középvállalatok nem képesek a külföldi tőke helyettesítésére, a jövőben növekvő szerepet játszhatnak a minőségi termelési tényezőkön alapuló növekedés megalapozásában. A jelenleg működő középvállalkozások mellett beazonosítható a kisvállalkozások közötti „potenciális középvállalkozások” köre is, amelyek megfelelő körülmények között maguk is középvállalatokká növekedhetnek. A hazai tőkeakkumulációt elősegítő, erősödő stratégiai orientációval rendelkező, kedvező lokális és regionális beágyazódást mutató, népességarányos elhelyezkedésű (a KMT-alapú iparnál kevésbé koncentrált) középvállalkozói réteg megerősítése a hazai gazdaságpolitika érdeke is.</p> 2020-02-25T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3158 Újraéledő francia iparpolitika – új dilemmák, kihívások és eszközök 2020-04-02T18:54:39+02:00 Ildikó Egyed egyed@rkk.hu Péter Póla pola@rkk.hu <p>Franciaországban – ahol gyakran a német Mittelstand vállalatokat tekintik nemcsak példának, de versenytársnak is – a nagyvállalati fejlesztési modell megrekedése után ismételten napirenden az újraiparosítás. Ezúttal a figyelem fókuszában a középvállalatok, azoknak is egy speciális köre, az ETI-k, valamint a startup cégek kerültek. A dezindusztrializáció negatív hatásai, amit a 2008-as válság tovább súlyosbított, sok vitát generáltak részben a beavatkozás szükségességével, részben annak mikéntjével kapcsolatban. A decentralizált Németországhoz való felzárkózás, az ipari versenyképesség bázisát jelentő Mittelstand-modell sikeresebb alkalmazása komoly kihívás a centralizáltabb berendezkedésű Franciaországban. Az elemzések kimutatták, hogy az ipar relatív elmaradásának hátterében leginkább a gyengébb innovációs teljesítmény jelenik meg. Ezért az állami intézmények és támogatási rendszerek erőteljesen fókuszálnak az innovációs teljesítmény javítására. Bár a vita nem dőlt el, egyre inkább az iparpolitika szükségessége mellett érvelők kerülnek többségbe, úgy tűnik, ismét egy ipart támogató állami politika van kibontakozóban. Annak kapcsán, hogy ez hogyan, milyen eszközökkel történjen, még nagyon nem látszik konszenzus. A francia iparpolitika jelenleg oszcillál a közép- és nagyvállalatokat középpontba állító, valamint a kiemelten a startup vállalkozásokat támogató, ezeket különféle kormányzati eszközökkel támogatni szándékozó nézetek és gyakorlatok között. A két elképzelésben az innováció intenzív támogatása a közös vonás. Egyelőre annak a jelei kevésbé, vagy csak nagyon áttételesen rajzolódnak ki, hogy milyen módon segíti a francia gazdaság- és fejlesztéspolitika és intézményrendszere annak az üzleti környezetnek, infrastruktúrának a fejlesztését, amely ezt az innovációalapú iparpolitikát hatékonyan képes támogatni, illetve hogyan működik a lokális, regionális üzleti infrastruktúra, az oktatási és szakképzési rendszer, amely az innovációt és az ipari teljesítményt közvetetten, de annál eredményesebben tudja ösztönözni.</p> 2020-02-25T21:19:05+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3147 Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában 2020-04-02T18:54:33+02:00 Szabolcs Morvay morvay.szabolcs@sze.hu János Rechnitzer rechnitzer.janos@sze.hu Dávid Fekete fekete.david@sze.hu <p>Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek, hozzájárult-e - ha igen, miként - a városok fejlődéséhez az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés? Tudni kell azonban, hogy a projekt jelentős forrásokat igényel, mely olyan felelősséget ró a városokra, hogy a programsorozat képes legyen hosszú távon előremutató városfejlődési eredményeket produkálni. E tanulmányban a kilenc kelet-közép-európai Európa Kulturális Főváros projektjeivel foglalkozunk, megvizsgálva a városok kulturális vízióit, a projektek kézzel fogható eredményeit, illetve összehasonlításra kerülnek a programok költségvetései, valamint a projektévben városokba látogatók száma. Ez utóbbi indikátort az Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelt sikerességi faktorának tekintjük, hiszen kifejezi, hogy milyen mértékben sikerült megszólítani a kultúra iránt érzékeny európai polgárokat. Az eredményesség értékelése kapcsán ugyanakkor eredendően úgy véljük, hogy a kezdeményezés soha nem lesz sikertelen egy városban sem, hiszen a kultúra virágzásáért tett legkisebb erőfeszítés is nagyrabecsülendő.</p> 2020-02-28T09:04:11+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3071 Városi közösségi kertek Magyarországon 2020-04-02T18:54:38+02:00 Fanni Bársony fanni.barsony@uni-corvinus.hu <p>A városi közösségi kertek („<em>community garden</em>”) külföldön több évtizedes múltra tekintenek vissza, Magyarországon néhány éve terjedtek el. A közjavak (commons) és városi közjavak (urban commons) tudományos irodalma a kerteket az önszerveződő és a megosztás gyakorlatait előtérbe helyező közösségeknek egy új, egyre nagyobb társadalomtudományos érdeklődést kiváltó típusába sorolja. Tanulmányomban elsőként áttekintem, hogyan kapcsolódnak a kortárs közjószágkutatások a közjavakkal kapcsolatos hagyományos elméleti keretekhez és a kertek példáján keresztül megpróbálom igazolni a nemzetközi irodalomban tett megállapításokat.&nbsp; A magyarországi kertekről gyűjtött empirikus tudást a kertekben folytatott terepmunkára és a kertek működtetése kapcsán felmerülő problémákat feltáró csoportos interjúra alapozom. Arra keresem a választ, hogy milyen típusú közjavakként interpretálhatók a városi közösségi kertek, mi jellemzi a közösségeiket az erőforráshoz való viszonyt illetően, pontosan milyen erőforrás áll a közösségi kormányzás fókuszában, és milyen megosztáson alapuló gyakorlatot követnek a kertközösségek. Munkámmal egyik célom betekintést nyújtani a magyarországi kertközösségek működésébe, másik pedig a kertek példáján keresztül reflektálni a városi közjavakról zajló tudományos diskurzusra. A kertek külső, intézményes környezete, valamint a működtetésükkel kapcsolatban felmerülő belső problémák és gyakorlatok jó kiindulópontként szolgálnak a városi közjavakkal kapcsolatos koncepcionális kérdések feltárásához. Terepkutatásom azt igazolja, hogy a városi közjavak esetében nem elég arra koncentrálni, mi a közös erőforrás és mik a hozzáférés feltételei, a közjavakat az őket működtető közösséggel összefüggésben kell vizsgálni, és az erőforrás mibenlétére, a használók és haszonélvezők körére is mint változó kategóriákra érdemes tekinteni. A közjavak nemcsak a jószágok típusaként, hanem társadalmi gyakorlatként is felfoghatók, és a közösségek különbözhetnek abban, mennyire engednek a megosztás gyakorlatainak.</p> 2020-02-26T22:12:08+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3215 Daniel Kiss (2019): Modeling Post-Socialist Urbanization. The Case of Budapest 2020-04-02T18:54:39+02:00 Balázs Szabó szabo.balazs@csfk.mta.hu <p>-</p> 2020-02-26T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3229 Keller M. (2017): Szocialista lakhatás? A lakáskérdés az 1950-es években Magyarországon 2020-04-02T18:54:38+02:00 Máté Tamáska tamaskamate@gmail.com 2020-02-26T22:22:12+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3240 Erőforrások áramlása a regionális gazdaságban a digitalizáció korában – Beszámoló a 7. Közép-európai Regionális Tudományi Konferenciáról 2020-04-02T18:54:37+02:00 Balázs Páger pagerb@rkk.hu Szilárd Rácz szracz@rkk.hu 2020-02-27T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3237 Területi kutatások Közép-Európában – Beszámoló a Magyar Regionális Tudományi Társaság XVII. vándorgyűléséről 2020-04-02T18:54:37+02:00 Zsolt Sándor Kovács skovacs@rkk.hu Szilárd Rácz szracz@rkk.hu 2020-02-27T09:18:25+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3243 A Regionális Kutatás Alapítvány felhívása 2020-04-02T18:54:35+02:00 József Nemes Nagy nemesnagy@t-online.hu 2020-02-27T10:33:51+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3246 Lektorok, 2019 2020-04-02T18:54:36+02:00 Boglárka Barsi barsib@rkk.hu 2020-02-27T10:15:35+01:00 ##submission.copyrightStatement##