https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2020-01-17T18:43:22+01:00 Váradi Monika Mária tet@krtk.mta.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3214 Állam és tértermelés: „új” értelmezési keretek a tértudományokban - Szerkesztői előszó 2020-01-17T18:43:22+01:00 Judit Timár timarj@rkk.hu Erika Nagy nagye@rkk.hu <p>Henri Lefebvre „tértermelésről” szóló elmélete, miközben a Tér és Társadalomban meglehetősen gyorsan visszhangra talált, átfogóbb interpretálására, analitikus keretként történő alkalmazására csak egy évtizede vállalkoznak a magyarországi területi kutatásokban. Ez a tematikus szám e későn indult hazai diskurzus erősítésének szándékával született. Olyan tanulmányokat gyűjt egybe, amelyek szerzői azonos módon gon‐<br>dolkodnak a térről mint társadalmilag termelt folyamatról. Itt közölt írásaik fókuszában egyaránt az állam mint tértermelő szereplő áll. Eredményeik több ponton kapcsolódnak/ kapcsolhatók a térről és az államról, főként ezek viszonyáról szóló nemzetközi vitákhoz, akár azok lefebvre-i gyökeréig visszanyúlva, és a térkutatások egykor megalkotott elméleti kereteinek mai, magyarországi használatának új lehetőségeit felvillantva.<br><br>E bevezető tanulmány első része a lefebvre-i (ill. általában a relacionális) térfelfogásnak azokat a csomópontjait villantja fel, amelyekhez az itt közölt cikkek is kapcsolódnak. Ezek között van a társadalmi tér társadalom által termelt jellegének (valamint ezen összefüggés fordítottjának) elfogadása, a térről való trialektikus gondolkodás, a történelmi materialista megközelítés kérdésfelvetéseit is használó történelmi perspektíva. A tanulmányok fókusza miatt kiemelt szerepet kap maga az a mód, ahogy Lefebvre az<br>államot a tértermeléssel összefüggésben koncepcionalizálja. Ennek az államkoncepciónak a lényegét, majd az ebből kinövő nemzetközi tudományos diskurzusok fontos mozzanatait emeli ki a bevezető további része, és kitér a magyarországi területi kutatások néhány csomópontjára, áramlatára is, amelyekben tetten érhetőek e nemzetközi viták hatásai. Végül, a tematikus szám tanulmányainak azok a lényegi elemei kerülnek kiemelésre, melyek világossá teszik a közös gondolkodás lehetőségeit.</p> 2019-11-23T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3180 A városrehabilitáció korszakai Magyarországon: Az állam szerepe marginális városi terek (újra)termelésében 2020-01-17T18:43:22+01:00 Csaba Jelinek jelinek.csaba@gmail.com <p>A városrehabilitációnak nevezett közpolitikai eszköz az 1970-es évek végi megjelenése óta egyre növekvő súllyal van jelen a hazai városfejlesztés eszköztárában. Bár maga a fogalom az elmúlt öt évtized során nem változott, maga a városrehabilitációs gyakorlat jelentős mértékben átalakult. Jelen cikk ezt az átalakulást vizsgálja négy jelentős korszakon keresztül: az államszocializmus 1970-es évektől kezdődő kései szakaszában; az 1990-es évtizedre és a 2000-es évek elejére jellemző, vállalkozói ethoszra épülő „liberális” korszakban; a 2000-es évek közepétől kialakuló EU-s források által fémjelzett periódusban; illetve a 2010 óta jellemző „autoriter” korszakban. Egy rövid, a városrehabilitáció kialakulását, definícióját, és más fogalmakhoz való viszonyát tisztázó elméleti bevezető részt követően a különböző korszakokban az állam marginális terek (újra)termelésében betöltött változó szerepét két szempontból elemzem. Az első szempont az állami döntéshozatal léptékeinek, illetve az állami intézményeknek a globális folyamatok függvényében történő szerkezetváltozása. A második szempont a városrehabilitáció eszközének változó funkciói a fenti szempont kontextusában. Végezetül a cikk konklúziójában a két szempont viszonyának, azaz az állam városrehabilitáción keresztül zajló tértermelő funkciójának a különböző korszakokon átívelő változásait fogom bemutatni.</p> 2019-11-23T22:47:55+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3204 „Államosított tértermelés” a kiszorítottak perspektívájából egy dzsentrifikálódó városrészben 2020-01-17T18:43:21+01:00 Judit Timár timarj@rkk.hu <p>A tanulmány célja, hogy a jelenlegi magyarországi városrehabilitáció/dzsentrifikáció okozta társadalmi-térbeli kiszorítás tanulmányozásával hozzájáruljon a társadalmi viszonyok, elsősorban az állam és a kiszorításnak kitettek viszonyának megértéséhez. Ehhez a dzsentrifikációt s az ehhez kapcsolódó kiszorítást a Lefebvre-i felfogásban vett tértermelésként értelmezve, azokat a tőke globális újratermelési folyamata, valamint a globális urbanizmus szerves részének tekinti s egy győri esettanulmány segítségével vizsgálja. Az alkalmazott szemléletben a dzsentrifikáció (városrehabilitáció) hatására átalakuló tér sokkal szélesebb értelmezést kap magánál a dzsentrifikálódó városrésznél, részévé válnak a kiszorítottak megélt (konkrét) tereit is. E tértermelés megismerésének érdekében az aktuálisan zajló dzsentrifikáció tanulmányozása mellett fontos szerepet kap egy korábbi termelési módban (az államszocializmusban) kezdődött, szlamosodásként leírható előzmények számbavétele, a kutatott terület korábbi és mai lakói megélt tereinek az önkormányzat elgondolt terével összevetett vizsgálata. A tanulmány a mellett érvel, hogy az ily módon érintett kiszorítottak és az állam viszonya felől szemlélve − a Győrben is érzékelhető új gazdasági, államszervezési kontextusban – a mai Magyarországon egyfajta „államosított tértermelésről” beszélhetünk.</p> 2019-11-23T23:23:44+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3192 Az állam szerepe a városi terek fogyasztás-központú „újratermelésében” 2020-01-17T18:43:18+01:00 Gábor Nagy nagyg@rkk.hu Erika Nagy nagye@rkk.hu <p>A városi terek fogyasztásközpontú átalakítása, a folyamat szereplői és viszonyrendszereik a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek kritikai megközelítésű kutatásának fontos kérdéskörévé vált az utóbbi két évtizedben. A fogyasztás dinamikus társadalmi viszonyrendszerként történő értelmezéséből kiindulva – amellyel egyszerre ragadható meg a fennálló társadalmi struktúrák működése, kulturális logikája, és az egyén (mint fogyasztó) ezekre adott válasza – az állam piaci szabályozó-ellenőrző szerepét, pontosabban ennek és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket „termelő” mechanizmusait mutatjuk be a magyarországi (posztszocialista) átmenet és „perifériás” kapitalizmus kontextusában. Koncepciónkban az állam a piaci szereplők közötti viszonyok alakítója szabályozók és intézményi gyakorlatok révén, amelyek lenyomatai az állam működését formáló társadalmi/hatalmi-térbeli viszonyoknak. Az állam fogyasztáshoz kapcsolódó, egyenlőtlenségeket „termelő” szerepe több térbeli léptékben és dimenzióban is megragadható, tanulmányunkban azonban a városi terekben zajló folyamatokra koncentrálunk. Elemzésünk empirikus része győri esettanulmányra épül, amelynek során kvalitatív módszerekkel próbáltuk feltárni a helyi állam és a többi szereplő viszonyát. A tanulmányban a mellett érvelünk, hogy (i) a fogyasztás szervezeti és térbeli kereteit alakító szabályozás alapvetően a városi gazdaságok/terek fogyasztásközpontú átalakítása irányába hatott, az ebben résztvevők körét a piaci szelekcióra „bízva”; ii) az előbbi folyamatok eredményként kialakult koniktusok egyrészt lassan és inkonzisztens módon formálódó állami szabályozás, és a mögötte húzódó, tőke/állam kapcsolatok metszetében, másrészt a központi állam/lokális állam változó viszonyrendszerében értelmezhetők; (iii) a városi terek fogyasztásközpontú átrendeződésében fölfedezhető a (perifériás kapitalizmusra jellemző) függőségi viszonyok bonyolult rendszere, ami a „sikeresnek” tekintett városok helyi szereplőinek mozgásterét is behatárolja.</p> 2019-11-24T09:33:27+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3202 Az állam szerepe a „közterek hanyatlásában” – történelmi perspektívában 2020-01-17T18:43:17+01:00 Mirjam Cecília Sági mirjam.sagi@gmail.com <p>A tanulmány a kritikai földrajz által meghatározott köztér-militarizáció és az ezáltali köztérhanyatlás jelenségét vizsgálja történeti perspektívában, kiemelve az állam szerepét, Magyarország és elsősorban Budapest kontextusában. A történetiséget azért találtam fontosnak, mert bár az angolszász irodalom által tárgyalt köztér-militarizációs tendenciák jellemzik Budapest utcáit is, a köztér hanyatlásának elmélete azt feltételezi, hogy valaha létezett olya köztér, ami korábban demokratikusabb volt. A nemzetközi irodalom áttekintése során a köztér jelentésével, és a köztér militarizációjával, hanyatlásával foglalkozom. A második fejezet első részében elsősorban magyar kontextusban vizsgálom az állam szerepét a köztér és a magántér vonatkozásában, majd a második és a harmadik alfejezetben a vonatkozó szakirodalom mellett Papp Gábor Zsigmond archív felvételeket tartalmazó összeállításának a Budapest Retro-nak és a Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyveit használom az elemzéshez.</p> 2019-11-24T09:56:19+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3191 A térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelésük az alapfokú oktatás hazai rendszerében 2020-01-17T18:43:16+01:00 Gábor Velkey velkeygabor@gmail.com <p>A tanulmány a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek alakulását és újratermelését az oktatás-tanulás-képzés-nevelés rendszerén keresztül közelíti kiemelt figyelmet fordítva az állam (központi, helyi) szerepére és szerepkörei változásainak következményeire. Megközelítésünk szerint a globális gazdaság térbeli leképeződései, a regionális, nemzeti intézményi keretek, gyakorlatok és a helyi-térségi társadalmi hatások egymással szorosan összefonódva jelennek meg a konkrét szereplők konkrét helyekhez kötődő mindennapi cselekvéseiben. Elemzéseink során ezért tudatosan „alulnézetből” közelítjük a jelenségeket, ahogy azok érzékelhetővé válnak az emberek és közösségeik számára, és ahogy helyben alakítják, befolyásolják tevékenységüket. A tanulmány egy 2014−2018 között három magyarországi településen folytatott empirikus kutatás tapasztalatait foglalja össze, melyben az iskolai szelekció és szegregáció jelenségét igyekeztünk megérteni, feltárva annak legfontosabb okait és következményeit.</p> 2019-11-24T10:15:02+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3179 Újratermelődő „gettók”? A helyi fejlesztés lehetőségei és korlátai egy szélsőségesen marginalizált kistelepülésen 2020-01-17T18:43:20+01:00 Melinda Mihály mihaly.melinda@krtk.mta.hu <p>A szélsőséges társadalmi-térbeli marginalizáció eredményeként a társadalmilag kirekesztett csoportok területileg is koncentrálódnak, vidéki „gettókba” „záródnak” (Mihály 2019a). A szegregátumokban kialakuló, a többségi társadalomtól elzárt párhuzamos intézményrendszer (pl. szegregált iskola, óvoda, illegális bolt, közmunka) tovább nehezíti a helyiek számára a marginalizált helyzetből, terekből való kitörést. Ha a (társadalmi) teret a cselekvés forrásának is tekintjük (Lefebvre 1991 [1974]), akkor a „gettósodó” kistelepülések lakóit is képesnek kell tekintenünk arra, hogy tevőlegesen alakítsák a helyzetüket (Mihály 2019a). A szélsőségesen marginalizált teret Henri Lefebvre és Edward Soja után „az ellenállás terének” is tekintem. A helyi szereplők cselekvőképességét elméletileg az autonómia egyéni, kollektív és szervezeti értelmezéseivel igyekszem megragadni empirikusan pedig etnografikus módszerekkel. Az esettanulmányomul szolgáló gettósodó településen létrejött civil kezdeményezés megmutatta, hogy a strukturális elnyomás ellenére a szélsőségesen marginalizált csoportoknak is van cselekvő ereje. Azonban éppen a strukturális elnyomás az, ami miatt szüksége van a „gettósodó” falvakba záródott lakosságnak a külső segítségre. Egy fejlesztő szervezet több módon is hozzájárulhat a helyiek autonómiájának növeléséhez: &nbsp;tudatosan reflektálva a hatalmi egyenlőtlenségekre és bevonva a marginalizált csoportokat is a döntéshozatalba, illetve reflektálva a nemi alapú és rasszizált strukturális elnyomásra. Annak ellenére, hogy az Egyenlőség Alapítvány ígéretesen segíti a szélsőségesen marginalizált vidéki térbe ragadt tarnóti lakosságot az ellenállásra, maga a kezdeményezés éppen abból adódóan, hogy civil kezdeményezés súlyos egzisztenciális kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. A civilellenes kormányzati intézkedések kontextusában az ígéretes eredményeket elért Egyenlőség Alapítvány a túlélésért küzd.</p> 2019-11-24T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3169 Tájváltozások társadalmi hátterének vizsgálata alföldi példákon 2020-01-17T18:43:21+01:00 András Donát Kovács kovacsa@rkk.hu Jenő Zsolt Farkas farkasj@rkk.hu <p>Társadalmi életünk összetett mechanizmusok révén jelentős hatást gyakorol a tájakra. Úgy véljük, hogy ezen összetett földrajzi területi egységek állapotában az állami elképzelések, fejlesztési irányelvek, az intézményesült struktúrák, valamint a közösségi és egyéni érdekek és cselekvések is egyaránt megnyilvánulnak. Feltevésünk szerint a kultúrtájakban nyomon követhető események jól tükrözik az adott társadalom környezethez való viszonyát, így a tájak használatával összefüggő folyamatok, avagy a „tájtermelés” az „új környezeti paradigma” egyfajta indikátorának tekinthető. E folyamatok alaposabb megértéséhez − kritikai, strukturalista megközelítésekre, kvalitatív és kvantitatív, térinformatikai elemzésekre támaszkodva − a földhasználati módokban bekövetkezett változásokat és az ezek mögött rejlő társadalmi hajtóerőket vizsgáljuk meg. Az elmúlt fél évszázadra vonatkozóan megpróbáljuk érzékeltetni, hogy a tájgazdálkodásban jelentős szerepet játszó természetvédelem és a mezőgazdaság miként alakította a hazai, alföldi térségek jellegét, ehhez kapcsolódóan pedig melyek voltak az egyes korszakok meghatározó mozzanatai. Továbbá feltárjuk, hogy hogyan értékelik az említett ágazatok szereplői az ökológiai szempontokat és az agrárium jelentőségét, valamint az ezeket befolyásoló beavatkozásokat. Duna‒Tisza közi mintaterületeinken − a természetvédelem által eltérő mértékben érintett kunsági, illetve bácskai példákon – bemutatjuk azt is, hogy milyen konfliktusok keletkeznek és milyen dilemmák feloldása lesz szükséges a természetközeli állapotok megőrzése és az ezzel gyakran ellentétesen ható mezőgazdálkodás között. Végül az eredmények alapján megállapítjuk, hogy az új paradigma megerősödését eltérő társadalmi érdekek akadályozzák. A környezettudatos elvek ugyan megjelentek, de a tájgazdálkodásban átfogó előrelépés, illetve a tájak állapotában javulás, az elmúlt évtizedekben összességében nem történt.</p> 2019-11-24T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3170 Munkanélküliség és az állam tértermelése Magyarországon két válságidőszakban 2020-01-17T18:43:16+01:00 Márton Czirfusz czirfusz@rkk.hu <p>A tanulmány az 1929–33-as és a 2008-as gazdasági válság során vizsgálja az állam munkahelyteremtő politikáit Magyarországon. A materialista államelméletek alapján az államot olyan gazdasági szereplőnek fogom fel, amely biztosítja a tőkefelhalmozást és a társadalmi újratermelés feltételeit. Ennek révén az állam tereket és léptékeket is termel, a tér- és léptéktermelésben pedig a válságidőszakok fordulópontot jelentenek. Mindkét válságidőszakban közös, hogy az állam aktívan igyekezett helyreállítani a tőkefelhalmozás folyamatát a gazdasági életbe való közvetlen beavatkozással, többek között a munkanélküliséget csökkentő közberuházások és a közfoglalkoztatási program segítségével. Szintén közös pont, hogy a beavatkozásoknak költségvetési korlátai voltak. Különbség, hogy az 1930-as évek közvetlen munkahelyteremtő programjai inkább a városi terekre összpontosultak, míg a 2008 utáni válság során az állam a vidéki térségekben a közfoglalkoztatási program átszervezésével igyekezett a munkanélkülieket helyben tartani és számukra a társadalmi újratermelés minimumfeltételeit biztosítani. Az állam léptéktermelésében azonosság a két válságidőszak során, hogy a központi állam szoros pénzügyi kontrollt gyakorolt a megyei és települési szint felett: a központi állam egyedi elbírálás alapján, a központi költségvetésből nanszírozott különböző beruházásokat vagy munkahelyeket teremtő programokat. A központi állam feletti lépték a programok lehetséges nanszírozásában játszott szerepet: a külföldi kölcsönökkel újabb beruházásokat lehetett beindítani az 1930-as években, míg 2008-at követően részben az európai uniós források szolgálták a munkahelyek megőrzését.</p> 2019-11-24T16:46:37+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3198 Głodkowska, J. – Gasik, J. M. – Pągowska, M. (eds.) (2017): Studies on Disability. International Theoretical, Empirical and Didactics Experiences 2020-01-17T18:43:19+01:00 Szabolcs Fabula Fabula.Szabolcs@geo.u-szeged.hu 2019-11-24T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3200 Szirmai V. (2019): Városok és városlakók (A befogadó és a kirekesztő városok) 2020-01-17T18:43:18+01:00 Laura Bertalan bertalan.laura@uni-sopron.hu 2019-11-24T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3186 Egészségegyenlőtlenségek Magyarországon – Beszámoló a Társadalmi egyenlőtlenségeket kutató horizontális műhely szakmai találkozójáról 2020-01-17T18:43:19+01:00 Annamária Uzzoli annamaria.uzzoli@gmail.com 2019-11-24T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3211 Felhívás 2020-01-17T18:43:13+01:00 Szerkesztőség A tet@krtk.mta.hu 2019-11-24T17:27:41+01:00 ##submission.copyrightStatement##