https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2020-05-26T19:02:32+02:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.mta.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3216 Az ipari körzettől az innovációs körzetig – az innovációs földrajz első évszázada 2020-05-26T19:02:30+02:00 Dániel Oláh olh.daniel@gmail.com Levente B. Alpek alpeklevente@gamma.ttk.pte.hu <p>A regionális reziliencia egyik meghatározó tényezőjét a helyi innovációs potenciál és aktivitás adja, amelynek területi alapú vizsgálata szorosan kapcsolódik a földrajztudományhoz, az innovációföldrajzhoz. Az innovációföldrajz ugyanakkor korunk egyik fiatalabb tudományterülete, amely számos, alapfeltevéseiben is különböző elméletet alkotott az innováció megértésére. Kutatási célunk, hogy feltárjuk és egyes dimenzióiban számszerűsítsük az innováció kérdéskörének elmélettörténeti dinamikáját, rámutatva a paradigmák változásaira, a kétezres évek megközelítéseire, érintve a neoklasszikus elméleti modellek tökéletesen informált és racionális, optimalizáló vállalatait, a helyelméletek megközelítését, az ipari körzetek helyhez kötött elméleteit és a növekedési pólusok által jelölt háború utáni keynesiánus területi tervezési politika megközelítését. Elemzésünk kiterjed továbbá a tanuló régiók, a hálózatok, valamint az innovációs rendszerek kérdéskörére is, amely szempontok szintén kapcsolódnak az innovációs geográfia vizsgálati horizontjához. Ezen megközelítések tanulságai, valamint a földrajz kapcsolódó területeinek történeti és big data alapú elemzése haszonnal szolgálhat a területi tervezésben érintett szakemberek számára.</p> 2020-05-21T11:38:25+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3217 Városi deszegregáció, társadalmilag heterogén lakóközösségek, társadalmi tőke – egy hazai városi szegregátum felszámolásának tapasztalatai 2020-05-26T19:02:31+02:00 Boglárka Méreiné Berki mereine@eco.u-szeged.hu György Málovics gyorgy.malovics@eco.u-szeged.hu <p>A mélyszegény, stigmatizált, szegregált roma közösségek életében a megkötő társadalmi tőke egyrészt a társadalmi mobilitás gátja, másrészt alapvető fontosságú az érintettek jól-léte szempontjából. Keveset tudunk azonban arról, hogy mi a szerepe a társadalmi tőkének a társadalmilag heterogén lakóközösségek létrehozására irányuló deszegregációs folyamatok vonatkozásában, például a hazai roma szegregátumok esetében. Tanulmányunkban e kérdésre keressük a választ, egy deszegregációs folyamat által érintett hazai szegregátum esetének vizsgálatán keresztül, egy részvételi akciókutatási (RAK) folyamatra alapozva, kvalitatív kutatási módszereket alkalmazva. Következtetésünk, hogy a társadalmi tőkének kulcsszerepe van mind a deszegregációs folyamat eredményeképpen létrejövő lakóközösségek heterogenitása, mind az érintettek jól-létének alakulása kapcsán. Sem a heterogén lakóközösségek létrejötte, sem a megnövekedett jól-lét nem automatikus következmény, e célok megvalósulását alapvetően befolyásolják az érintett szegregált közösségek társadalmi tőkéjének jellemzői.</p> 2020-05-21T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3206 Megosztásos gazdaság – a megosztás vagy a fogyasztás tere? 2020-05-26T19:02:30+02:00 Orsolya Lazányi orsolya.lazanyi@uni-corvinus.hu Tamás Veress tamas.veress@netorient.hu Fanni Bársony fanni.barsony@uni-corvinus.hu <p>Tanulmányunk célja a megosztás társadalmi jelentésének körüljárása a gazdaság szubsztantív és formális jelentései és a commoning fogalmának segítségével empirikus esetek alapján. Érvelésünk szerint fontos, hogy megkülönböztessük a kereskedelmi célú megosztás formáit azoktól a szükségletkielégítést célzó gyakorlatoktól, melyek célja és eszköze az emberek egymáshoz való kapcsolódása, egymás segítése, és ahol az egymás iránt érzett felelősség értékként jelenik meg. A megosztáson alapuló gazdaság tehát nem összekeverendő az általában rövid távú bérlés, szolgáltatás igénybevételét lehetővé tévő kereskedelmi, és végső soron profitmaximalizálást célzó platformokkal. A megosztás társadalmi jelentése alapján sokkal inkább a szubsztantív gazdaság dimenziójába esik, szemben a kereskedelmi célú megosztó platformokkal, melyek a formális gazdaság részei. A megosztás a commoning során is központi helyet foglal el, hiszen a résztvevők bizonyos erőforrásokat közösen hoznak létre, tartanak fenn és osztanak meg. A commoning a megosztásnál azonban tágabb jelentéstartalommal bír. Egyrészt a fogalom az erőforrások létrehozásán, fenntartásán túl magába fogalja azokat a társadalmi gyakorlatokat, amelyeket a résztvevők a szabályok kialakítására, monitorozására és az erőforrások felhasználására hoznak létre. Másrészt, a commoning gyakorlatokat mozgalmi szempontból vizsgáló szakirodalomban explicit politikai célként jelenik meg az önszerveződő kezdeményezéseknek a piaci mechanizmustól való függetlenségük ill. az arra való törekvésük. Érvelésünk szerint e jellemzők miatt a commoning elméleti keretén keresztül megvizsgálva jobb megértést kínál, hogy a megosztás milyen céllal van jelen a megosztáson alapuló kezdeményezésekben. Tanulmányunkban három empirikus eset segítségével, amelyekben valamilyen módon jelen van a megosztás arra keressük a választ, hogy az egyes esetek milyen jellemzőkkel bírnak, hogyan jelenik meg a megosztás és mennyiben tekinthetőek a commoning gyakorlatának. Vizsgálatunk rávilágított, hogy az egyes esetekben megfigyelhetünk olyan jellemzőket, amelyek a commoning gyakorlatához teszik hasonlatossá őket, ám színtiszta, a piaci mechanizmustól teljes mértékben független gyakorlat nincs a vizsgált esetek között, a kezdeményezések valamilyen mértékben interakcióbak kerülnek a piaccal.</p> 2020-05-21T13:11:37+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3201 Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok 2020-05-26T19:02:29+02:00 Ádám Szalai szalaiad@sol.cc.u-szeged.hu <p>A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekben alakult ki, főként az urbanizáció, a digitális forradalom és a hatékonyabb és fenntarthatóbb városi szolgáltatások és környezetvédelem iránti társadalmi igényekre adott válaszként. Az infokommunikációs technológiák használata a településfejlesztésben jelentős potenciállal bír, ami okán a smart city koncepció egy új fejlődési paradigmaként is értelmezhető. A tanulmány első részében bemutatom, miképpen magyarázható az okos város koncepció, milyen összetevői vannak, a nemzetközi szakirodalomban hogyan definiálják. Ezt követően kitérek arra, hogy bár a városfejlesztési trendek az okos városok felé mutatnak, a koncepció gyakorlati megvalósításának (megvalósíthatóságának) vizsgálatakor a kritikai városföldrajzi megközelítés számos olyan területet azonosít – mint például a fejlesztések területi- és társadalmi fókusza, közösségi bevonás, adatgazdálkodás – amelyek alapvető fontosságúak a sikeres, befogadó és fenntartható okos városok létrehozásához. E kritikai elemzés a jelenleg uralkodó neoliberális várospolitika ismérveivel veti össze az okos város koncepció egyes elemeit, valamint hiányosságait. A tapasztalatokra építve megfogalmazom, hogy a témában milyen új, eddig feltáratlan kutatási kérdések merülnek fel.</p> 2020-05-21T13:39:19+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3241 A geopolitika elméleti irányzatai: Törökország észak-szíriai kurdokkal való konfliktusán keresztül szemléltetve 2020-05-26T19:02:29+02:00 Zoltán Lechner zoltan.lechner@gmail.com <p>A tanulmány elsődleges célja a geopolitika fogalmának tisztázása, valamint a diszciplínán belül, elsősorban episztemológiai és metodológiai szempontból megkülönböztethető két irányzat – klasszikus és kritikai – bemutatása, a tudományterület fejlődéstörténete szempontjából kiemelkedő gondolkodók elméleteinek ismertetése által. A tanulmány ezt követően a két analitikai megközelítés közötti különbséget Törökország észak-szíriai katonai aktivitása okainak kétirányú elemzésén keresztül szemlélteti. A szerző végkövetkeztetése szerint a nemzetközi kapcsolatok komplexitásának legteljesebb feltérképezése a két irányzat kombinált alkalmazását igényli, ezért a tanulmány befejező része a két megközelítés egy lehetséges szintézisét vázolja fel.</p> 2020-05-21T14:16:26+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3209 A mentés határon átnyúló integrációjában rejlő potenciálok Magyarországon 2020-05-26T19:02:32+02:00 Enikő Hüse-Nyerges hnyerges.eniko@gmail.com Éva Gangl eva.gangl@cesci-net.eu <p>A tanulmány célja, hogy Magyarország határai mentén részletesen feltárja a határon átnyúló szárazföldi mentés területi aspektusait, jogi-adminisztratív hátterét, és javaslatok megfogalmazásával hozzájáruljon egy a jelenleginél hatékonyabban és gazdaságosabban működtethető, magas színvonalú mentési, illetve sürgősségi egészségügyi ellátó hálózat létrehozásához, a határon átnyúló integráció révén. A tanulmány rövid áttekintést ad a mentők határon átnyúló szabad mozgásának indokoltságáról, valamint bemutatja a kapcsolódó európai uniós szakpolitikai folyamatokat. Ezt követően elméleti szinten, az ismert területi optimalizációs módszerek felhasználásával, QGIS OSS route útvonaltervező program segítségével modellezi és elemzi a határon átnyúló mentés és a kórházi sürgősségi ellátás területi vonatkozásait és potenciáljait. A modellezés eredményeként kiderült, hogy a mentőellátás területén jelenleg is találhatók olyan komplementaritások és párhuzamosságok, melyek hosszú távon, a határon átnyúló együttműködés révén lehetőséget kínálnak az ellátás optimalizálására. Ennek következtében a tanulmány második felében a mentés határon átnyúló megszervezésének gyakorlati aspektusai kerülnek áttekintésre, a mentők riasztásától kezdve, a beteg kórházba szállításáig. Az egyes témák elemzése során olyan hatályban lévő jogszabállyal nem szembesültünk, amely egyértelműen tiltaná a mentők határon átnyúló szabad mozgását, azonban az esetek többségében szükségesnek látszik a létező jogszabályi háttér jelentősebb könnyítése, határtípusonként eltérő módon. Az is egyértelművé vált, hogy a jogi dokumentumok módosítása önmagában nem elegendő a határon átnyúló sürgősségi mentés feltételeinek megteremtéséhez, szakpolitikai együttműködés egyaránt szükséges számos területen, mely a döntéshozók mellett a szakmai szervezetek széles körének közreműködését igényli.</p> 2020-05-21T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3225 Andrés, María del Mar del Pozo (comisaria gen., 2019): Madrid, ciudad educadora 1898/1938. Memoria de la Escuela Publica. Ensayos en torno a una exposición. 2020-05-26T19:02:27+02:00 Katalin Kéri keri.katalin@pte.hu 2020-05-22T09:20:33+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3265 A koronavírus-járvány jelenlegi és várható egészségkockázatainak területi különbségei Magyarországon 2020-05-26T19:02:28+02:00 Sándor Zsolt Kovács skovacs@rkk.hu Annamária Uzzoli uzzoli.annamaria@krtk.mta.hu 2020-05-22T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3261 A koronavírus-járvány társadalmi-területi aspektusai Magyarországon 2020-05-26T19:02:27+02:00 Bálint Koós koos.balint@krtk.mta.hu 2020-05-22T10:02:23+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3269 A távmunka széleskörű elterjedésének lehetséges hatása a magyarországi vándormozgalmi mintázatokra 2020-05-26T19:02:26+02:00 József Lennert lennert.jozsef@krtk.mta.hu 2020-05-22T10:25:25+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3266 Az egyéni munkacélú személygépkocsi-közlekedés COVID-19 járvány következtében történő változásának néhány környezeti aspektusa Budapesten 2020-05-26T19:02:26+02:00 Viktor Varjú varju@rkk.hu Orsolya Farkas farkas.orsolya@krtk.mta.hu Zsolt Jenő Farkas farkasj@rkk.hu Csaba Vér ver.csaba@mik.pte.hu 2020-05-22T10:39:10+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3263 Települési önkormányzatokat érintő bevételkiesések a járványhelyzetben 2020-05-26T19:02:25+02:00 Sándor Zsolt Kovács skovacs@rkk.hu 2020-05-22T11:00:29+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3264 Az alapvető pénzügyi szolgáltatások online térbe helyezésének korlátai 2020-05-26T19:02:24+02:00 Sándor Zsolt Kovács skovacs@rkk.hu 2020-05-22T11:15:10+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3260 Államhatár-politikák az Európai Unióban és Magyarországon a globális koronavírus-válság kezdeti időszakában 2020-05-26T19:02:21+02:00 Zoltán Hajdú hajdu@rkk.hu Szilárd Rácz szracz@rkk.hu 2020-05-22T11:34:06+02:00 ##submission.copyrightStatement##