https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2019-05-26T23:07:14+02:00 Barta Györgyi tet@krtk.mta.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3088 A magyar önkormányzatok korlátai a helyi gazdaságfejlesztésben 2019-05-26T23:07:13+02:00 Ilona Pálné Kovács palne@rkk.hu <p>A tanulmány elsősorban elméleti megközelítéssel arra keres választ, hogyan lehetséges a helyi gazdaságfejlesztés neoliberális kormányzási modelljét a hazai önkormányzati keretek között alkalmazni. A helyi gazdaságfejlesztés nemzetközi szervezetek által is támogatott, mainstreamnek tekintett irányítási modellje a decentralizációra, többszereplős kormányzásra, partnerségre épül, ami feltételezi az önkormányzatok erős kompetenciáit és mérlegelési mozgásterét. A tanulmány áttekinti a helyi gazdaságfejlesztés elméleteit, céljait, kormányzási modelljeit, intézményeit, majd szembesíti ezeket a magyar önkormányzatok 2010 előtti és utáni helyzetével. Megállapítja, hogy a magyar önkormányzatok ugyan a rendszerváltás után jelentős önállósághoz jutottak, de folyamatosan vesztettek jelentőségükből és kapacitásaikból, ezért az uniós forrásokkal támogatott helyi fejlesztéspolitika kínálta lehetőségekkel csak korlátozottan tudtak élni. A 2010 utáni kormányzási fordulat nyomán megjelent masszív centralizáció az önkormányzatokat gyökeresen új feltételek közé helyezte. A közszolgáltatási kompetenciák jelentős részének elvesztése, a rendkívüli módon szűkült pénzügyi és mérlegelési mozgástér még kevésbé teszi lehetővé a helyi erőforrásokra, partnerségi együttműködésre épülő, integrált szemléletű helyi gazdaságfejlesztési modell alkalmazását Magyarországon, bármennyire is megfogalmazott elvárás kormányzati szinten a helyi gazdaság versenyképességének növelése.</p> 2019-05-20T11:07:08+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3159 Kapcsolati hálók és bizalom a vidéki Magyarországon. Baranyai kistelepülési polgármesterek társadalmi tőkéje 2019-05-26T23:07:14+02:00 Ákos Bodor bodor@rkk.hu Zoltán Grünhut grunhut@rkk.hu Tamás Ragadics ragadics.tamas@pte.hu <p>A tanulmány baranyai polgármesterek körében végzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be. A vizsgálat célja a kistelepülési vezetők társadalmi tőkéjének felmérése volt, személyes kapcsolatrendszerük, valamint az interperszonális és az intézményekbe vetett bizalmuk feltárásával. A kutatás kiindulópontja az az állítás, hogy az eddigi (lakossági) vizsgálatok eredményei szerint Magyarországon a személyek közötti bizalom − európai összehasonlításban – kiegyenlítetlen mintázatú: az embertársak felé mutatott általános bizalom átlag alatti, miközben a családtagokba, közeli ismerősökbe vetett partikuláris bizalom igen magas szintű. Ezen egyenlőtlenség a társas kapcsolatok kialakítását, ápolását, fenntartását és funkcióját is befolyásolja. Többek között ennek következményeként értelmezhető az informális érintkezési mechanizmusok térnyerése. Kutatásunk azt jelzi, hogy a magyar társadalom általános kapcsolatérzékenysége a kistelepülési polgármesterek körében is jellemző. A polgármesterek többsége viszonylag kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik, miközben az intézményekbe vetett bizalmuk szintje alacsony, a személyközi bizalmuk vonatkozásában pedig egyensúlyhiány figyelhető meg. A kapcsolatok kiterjedtsége kizárólag a partikuláris bizalommal függ össze, vagyis azokra vonatkozik, akik ismerőseikben jobban bíznak. Ez azt jelenti, hogy a kiterjedtebb személyes kapcsolatháló alapja nem az embertársakba vetett bizalom, hanem valamilyen partikuláris kötődés, ami felveti a be- és elzárkózó, klikkszerű együttműködések és az informális érintkezések előnyben részesítésének lehetőségét.</p> 2019-05-20T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3089 A helyi erőforrásokon alapuló helyi fejlesztés lehetőségei az átalakuló hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban 2019-05-26T23:07:12+02:00 Cecília Mezei mezeic@rkk.hu Viktor Varjú varju@rkk.hu <p>A hulladék mint helyierőforrás-fejlesztési lehetőség az erőforrás-tulajdonosok kezében, így a hulladék a helyi szintű, alulról építkező fejlesztések egyik bázisa lehet. A hulladék egyike azon erőforrásoknak, amely térben lokalizálható módon keletkezik vagy ott fejt ki hatásokat, s amely jelenleg még sok kiaknázatlan hasznosítási lehetőséget rejt magában. A helyierőforrás-alapú fejlesztés, valamint a hulladék mint erőforrás koncepcionális kereteinek bemutatását követően a tanulmány menedzsmentoldalról közelíti a hulladék helyi erőforrásként való felhasználását. Ehhez a tanulmány a hulladékmenedzsment nemzetközi áttekintését követően elemzi azt a szabályozási, intézményi környezetet, amely a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatást alakította 1995 után, valamint kitér ennek települési hulladékra kifejtett hatásaira. A legújabb hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kihívásokat Pécs hulladékmenedzsmentjén keresztül elemezzük, a pécsi érintettek körében lefolytatott empirikus vizsgálat első eredményeinek segítségével.</p> <p>A tanulmányban közölt kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a szakpolitika újabb és újabb kihívásokkal szembesül (amely végső soron környezetünk javulásához is hozzájárul). Ez és a technológiai fejlődés pedig azt eredményezi, hogy a keletkező hulladék egyre inkább erőforrásként jelenik meg helyben, miközben a korábbi hulladéklerakók átértékelése további forráslehetőségeket kínál. A helyben rendelkezésre álló erőforrások kiaknázását akadályozza az elmúlt évek centralizációs folyamata azzal, hogy a közszolgáltatás keretében helyben begyűjtött, másodnyersanyagként kezelhető hulladék egyre nagyobb mértéke kerül központosított elosztás alá. Az intézkedés pozitív hatásait a másodnyersanyag-felvásárlók élvezik.</p> 2019-05-20T11:17:21+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3080 A reziliencia lehetséges értelmezése a településföldrajzi kutatásokban 2019-05-26T23:07:12+02:00 Gábor Pirisi pirisig@gamma.ttk.pte.hu <p>A reziliencia koncepciója az elmúlt évtizedekben nagy utat járt be, mind az érintett tudományterületeket, mind pedig a vele összekapcsolt problémákat, kérdéseket tekintve. Az eredeti ökológiai problémafelvetés külső sokkokról és az egyensúly visszaszerzéséről szólt; a társadalomtudományok körében – beleértve a térrel foglalkozókat is – a hatások már nem egyszeri sokkok, hanem folyamatosan újratermelődő kihívások, ahol nem a soha nem létezett egyensúly visszanyerése a cél a komplex társadalmi rendszerek számára, hanem a kihívások és az adott válaszok révén történő fejlődés.</p> <p>A tanulmány áttekinti a reziliencia fogalmi bővülését és átalakulását, valamint elhelyezi a társadalomföldrajz és a térrel foglalkozó tudományok számára leginkább felhasználható értelmezést ebben a szerteágazó rendszerben. A tanulmány felhívja a figyelmet a koncepció ellentmondásaira is, mindenekelőtt annak újdonságértékére, kritikaiságára és mérhetőségi problémáira. Teszi ezt azért, mert a létező és izgalmas itthoni interpretációk ellenére a fogalom még csak parciális jelentőségű a hazai területi kutatásokban. A tanulmány amellett érvel, hogy minden hibája ellenére a reziliencia fogalma alkalmas lehet arra, hogy segítségével a területi fejlődést újszerű módon értelmezhessük.</p> <p>A tanulmány bemutat egy olyan elméleti modellt, amely elsősorban a hazai településhálózat, kiemelten pedig a (kis)városok vizsgálata számára jelenthet kereteket. A modell szerint a település politikai-önkormányzati, társadalmi és gazdasági szféráját érdemes vizsgálni annak a fényében, hogy ezek mennyire felelnek meg a diverzitás, kohézió és autonómia kritériumainak.</p> 2019-05-20T11:23:01+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3083 „A burdus élet a legszebb a világon.” A „nagy háború” előtti amerikai kivándorlás regionális, gazdasági és szociológiai háttere 2019-05-26T23:07:11+02:00 László Kulcsár la.kulcsar@gmail.com László J. Kulcsár lzk68@psu.edu <p>Az 1867 és 1914 közötti időszakról hagyományosan két ellentétes kép él a magyar köztudatban. Az egyik szerint ez az egyértelmű polgári fejlődés időszaka volt, amikor az ország a Monarchia keretein belül sikeresen kapcsolódott az európai gazdasághoz. A másik alapján a korszak a társadalmi és területi egyenlőtlenségek gyors növekedését eredményezte, amelynek egyik legfontosabb mutatója az Amerikába „kitántorgott” magyarság volt, akik az anyaországban nem találtak lehetőségeket maguknak. A két szemlélet ellentétesnek tűnik, de közelebbről megvizsgálva mégsem az. A tanulmány – összhangba hozva a két ellentétes képet – a történeti szociológia keretében vizsgálja az amerikai kivándorlás dinamikáját és mozgatórugóit, különös hangsúlyt helyezve a vonzó és taszító erőkre, valamint a közbülső akadályok visszatartó erejére az óceán két oldalán. Ennek megfelelően a kivándorlást mint a modernizációs kihívásokra adott választ elemezzük. Továbbá azt érzékeltetjük, hogy a Magyar Korona országainak bizonyos területein, például az Északi- és Keleti-Kárpátok térségében a sikertelen adaptációs kísérletek is hozzájárultak a kivándorlás – Kelet- és Dél-Európában is tapasztalt – tendenciájának lényeges erősödéséhez. Maga az amerikai kivándorlás sok esetben személyes adaptációs kísérletnek is felfogható, amennyiben a személyes és családi anyagi helyzet javulása, illetve a feltételezett megtakarítások növelték vagy növelték volna a modernizáció kihívásaihoz történő alkalmazkodás sikerességét. Az már egy másik kérdés, hogy a kulturális, gazdaságföldrajzi, történeti és politikai események nem kedveztek ennek az átalakulásnak a 20. században. A tanulmányban felhasználjuk a vándorlásszociológia elméleti kereteit éppen úgy, mint a történeti földrajz eredményeit, valamint a kivándorlásra mint országos problémára adott korabeli tudományos és politikai válaszokat.</p> 2019-05-20T11:36:02+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3107 A közép- és kelet-európai országok vallásgyakorlatának regionális vonatkozásai 2019-05-26T23:07:11+02:00 Bernadett Balassa balassa.bernadett@sze.hu <p>Szociológiai kutatások szerint a rendszerváltást követően nem mutatható ki a vallás visszaszorulása Közép- és Kelet-Európában. Néhol ugyan az individuális vallásgyakorlás jellemzővé vált, a vasfüggöny lebomlását követően fellendülő hitélet tapasztalható a régióban. A leírt tendencia irányítja a kutatók figyelmét a vallás mint identitásképző és kultúraalakító tényező felé. A tanulmány rámutat a régió Nyugat-Európától eltérő vallási sajátosságaira és az ahhoz illeszkedő vallásszociológiai elméletekre. A publikáció kiindulópontja egy egyéves kutatás, melyben Közép- és Kelet-Európa vallási és gazdasági összefüggéseit vizsgáltam. A kutatási projekt legfőbb eredményeinek bemutatása után a tanulmány a regionális vonatkozásokra koncentrál, így a térség tizenhárom országát – Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – vallási szempontból csoportosítja. A tanulmány konklúziója, hogy a vallás Közép- és Kelet-Európában a nemzeti és regionális identitás meghatározó aspektusa, aminek közvetlen gazdasági hatásai is kimutathatóak. Az egyes országok vallásgyakorlata a társadalmi és humán tőkébe való befektetésként válik a területi tőke meghatározó komponensévé.</p> 2019-05-20T11:42:02+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3123 A diverzitási indexek alaptípusai és alkalmazási lehetőségei az etnicitáskutatásban 2019-05-26T23:07:10+02:00 Ádám Németh n.adam86@gmail.com <p>A tanulmány a nemzetközi szakirodalom fontosabb diverzitási indexeinek tipizálásával, a köztük levő logikai kapcsolatok feltárásával és a nevezéktan egységesítésével foglalkozik. Az indexek aszerint csoportosíthatók, hogy a diverzitás mely formáját mérik (a fragmentációt vagy a polarizációt), illetve hogy alkalmaznak-e valamilyen súlytényezőt vagy sem. Az elemzés Schaeffer nyomán megoldási javaslattal él az értékrendbeli különbségek – mint kulturális távolságok – integrálására a súlyozott indexek képleteibe. Egy hipotetikus település ezer darab, véletlenszerűen generált etnikai összetételét összevetve az elemzés rávilágít a diverzitási indexek működési elvére és egymáshoz való viszonyára. Bár az indexek közötti korrelációs együtthatók magasak, közepes és magas értékeknél a ponthalmazok szóródása mindenütt nagy. A leglátványosabban ez a súlyozatlan és a súlyozott fragmentációs indexek esetében jelentkezett, hiszen azonos százalékos arányokhoz azonos súlyozatlan értékek, de jelentősen eltérő súlyozott értékek társulhatnak annak függvényében, hogy attitűdben és értékrendben hasonló vagy nagyon különböző csoportok élnek együtt. A diverzitási indexek alkalmazása különösen a dinamikus vizsgálatok esetében elengedhetetlen, hiszen a heterogenizálódás vagy homogenizálódás irányának és sebességének mérésére csak ezek kínálnak egzakt megoldást. Az indexértékek két időpont között különböző mértékben és esetenként különböző irányba is változhatnak, és ennek fontos jelentésmegkülönböztető szerepe lehet a diverzifikálódás hatásainak értékelésekor. Az optimális index kiválasztása a kutatási kontextuson múlik, de számos egyéb körülményt is mérlegelni kell. E tanulmány a választás megkönnyítéséhez igyekszik hozzájárulni azzal, hogy a magyar szakirodalomban elsőként számba veszi a diverzitási indexek alkalmazási lehetőségeit az etnicitáskutatásban.</p> 2019-05-20T11:45:30+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3148 Magyarország és Horvátország határon átnyúló együttműködésének vizsgálata a két ország területi kormányzási rendszerének tükrében 2019-05-26T23:07:10+02:00 Zoltán Pámer pamer@rkk.hu <p>Horvátország 2013-ban vált az Európai Unió tagjává, ami magával hozta az Európai Unió által finanszírozott határon átnyúló együttműködési lehetőségek bővülését, mind az együttműködésbe bevont földrajzi terület, mind az alkalmazott szervezeti megoldások, mind az elérhető források tekintetében. Az Európai Unió által támogatott együttműködés nonprofit jellegű, melyben csak korlátozottan használhatók a korábbi együttműködési struktúrák, azonban a projektfejlesztés és -megvalósítás új típusú készségek és intézményi együttműködési formák kialakítását kívánta meg.</p> <p>A tanulmány célja azt bemutatni, hogy a Magyarország és Horvátország közötti intézményi aszimmetriák milyen mértékben jelennek meg a határon átnyúló együttműködésben a projekteket megvalósító kedvezményezett szervezetek összetétele, valamint a településhálózat különböző szintjeinek vonatkozásában.</p> <p>Az első rész rövid áttekintést nyújt a magyar–horvát határon átnyúló együttműködés kialakulásáról, a két ország területi kormányzási, közigazgatási sajátosságairól, a 2007–2013-as programozási időszakban megvalósult Magyarország–Horvátország IPA határon átnyúló együttműködési program főbb jellemzőiről. Rövid módszertani leírás után a második rész az egyes szervezettípusok aktivitására jellemző különbségeket tárja fel a két ország között, kiemelve a program két tematikus beavatkozási irányát. Végül bemutatja a településhierarchia egyes szintjeinek aktivitását és részesedését az együttműködésben, valamint az egyes szinteken jellemző szervezeti formákat.</p> 2019-05-20T11:48:30+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3171 A külföldi működő tőkére alapozott újraiparosítási modell Achilles-sarka. Józsa V. (2019): A vállalati beágyazódás útjai Magyarországon 2019-05-26T23:07:09+02:00 Ernő Molnár erno.molnar@unideb.hu 2019-05-20T11:52:41+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3160 Bernek Á. (2018): Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban 2019-05-26T23:07:08+02:00 Anita Faust faust.anita@gmail.com 2019-05-20T11:54:25+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3157 Silva, C. N., Buček, J. (eds.) (2017): Local government and urban governance in Europe 2019-05-26T23:07:08+02:00 Ádám Lénárd Timár lenardadamtimar@gmail.com 2019-05-20T11:55:51+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3174 Horváth G. K. (szerk.) (2014): Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. század végéig 2019-05-26T23:07:06+02:00 Ákos Kőrös koros.akos@icloud.com 2019-05-20T11:58:51+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3173 Okos, innovatív vagy mindkettő? Az Innováció Európai Fővárosa (iCapital) versenyek eddigi tapasztalatai 2019-05-26T23:07:13+02:00 Viktória Józsa viktoria.jozsa@gmail.com 2019-05-20T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement##