https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2022-08-23T12:04:48+02:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3460 Call for papers 2022-07-25T14:05:52+02:00 Lux Gábor lux.gabor@krtk.hu 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Lux Gábor https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3452 Regional and Border Studies in Central and Eastern Europe 2022-06-15T10:27:53+02:00 Balogh Péter peter.balogh@ttk.elte.hu Rácz Szilárd racz.szilard@krtk.hu 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Balogh Péter, Rácz Szilárd https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3456 Proximity and localization at the heart of regional science 2022-07-05T17:12:30+02:00 Páger Balázs pager.balazs@krtk.hu 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Páger Balázs https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3423 Smart development for peripheral areas. A never-ending story? 2022-03-17T13:00:05+01:00 André Torre andre.torre@wanadoo.fr <p>A növekedés és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében számos európai ország vezetett be regionális és területi fejlesztési politikákat, s az Európai Unió is elindította a kohézió és az okos fejlődés politikáit, amelyek a területi növekedést és a területi különbségek mérséklését célozzák. E politikák megvalósítása felveti azt a kérdést, hogy a periférikus területeknek hol a helye és mi a szerepe a fejlesztésben. Vajon fejletlen, elmaradott régiók maradnak? Vagy képesek arra, hogy bekapcsolódjanak az általános fejlődési folyamatokba? Tanulmányunk az okos fejlődés lehetőségeit tárgyalja Európa periférikus vidéki térségeiben. Az a kérdés, hogy ezek a térségek, minden hátrányuk ellenére, képesek-e válaszolni a fejlődés kihívásaira, s leginkább, hogy képesek-e megfelelni azokos fejlődés feltételeinek. A periférikus térségek fejlődési potenciáljára vonatkozó kérdés megválaszolását a kohéziót és az okos fejlődést célzó európai politikák bemutatásával kezdjük, majd rámutatunk e politikák lokális elfogadottságának korlátaira. Ezt követően bemutatjuk, hogy a területi innovációnak más típusai is léteznek, mint azok, amelyeket a leginkább ismert politikák azonosítanak, s végezetül javaslatot teszünk a periférikus térségek egy sajátos típusa, a vidéki területek fejlesztési stratégiáira.</p> <p>Azt tapasztalhattuk, hogy miközben az e területek fejlesztésének szentelt politikák az elmúlt harminc év alatt megsokasodtak, a periférikus térségek lakói gyakran elégedetlenek a helyzetükkel, és szembenállásukat a szélsőséges pártokra leadott szavazatokkal vagy tüntetésekkel fejezik ki. A burjánzó uniós politikák és az elégedetlenség közötti növekvő távolság egyik legfontosabb oka az, hogy az ilyen térségekből érkező innovációkat és újdonságokat a mindenkori politikák ritkán veszik tekintetbe és ösztönzik. E politikák túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a technológiai dimenzióknak, és leginkább az iparosodott és alacsony népsűrűségű térségekre irányulnak, miközben a periférikus területeken elinduló, ténylegesen létező innovációk elsősorban a szociális, intézményi és szervezeti szférákban jelentkeznek. A végeredmény, hogy számos politika nem találkozik a periférikus vidékek lakóinak igényeivel, szándékaival, tudásával és képességeivel.</p> <p>Annak érdekében, hogy ezeket a problémákat elkerüljük és mérsékeljük a periférikus vidékek fejlődési útjában álló akadályokat, olyan politikákra teszünk javaslatot, amelyek jobban alkalmazhatók e területeken, és komolyan figyelembe veszik innovatív természetüket. Az európai vidéki térségek példája érdekes belátásokat kínál, mert rámutat arra, hogy lehetséges a „hagyományos”, valamint a szociális és intézményi politikák ötvözése, és hogy ezek különböző egyvelege a városkörnyékektől a távoli mezőgazdasági és erdősült területekig könnyen igazítható e régiók sajátosságaihoz. Fontos továbbá hangsúlyozunk, hogy az alkalmazott mérési eszközöknek alkalmazkodniuk kell a különböző területek mindenkori sajátosságaihoz, és nem alapulhatnak egy olyan katalóguson, amely a periférikus vidékek összes típusára ráhúzható. Ezen az áron kerülhetjük el az Európai Unió különböző területei közötti megosztottságot és a szeparatizmus zónáinak megjelenését, vagy akár az európai közösség működésképtelenségét.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 André Torre https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3428 Hungarian Border Research as a reflection of European integration and regional transformation 2022-03-31T10:19:08+02:00 James Scott james.scott@uef.fi <p>A tanulmányom azt veszi górcső alá, hogy a magyarországi határkutatások, a posztszocialista átalakulásra reflektálva, miként mozdultak el a különböző határmegvonási folyamatok (bordering) kontextuális perspektívája felé. A magyar határkutatások, akárcsak a magyar államtérbeli szerveződésének földrajzi megközelítései, hagyományosan a változó történelmi és politikai viszonyokba, valamint a meghatározó, ám időben változó tudományos paradigmákba ágyazódtak. Ez tetten érhető a környezeti determinizmus és az etno-nacionalizmus megjelenésében a múltbeli kutatásokban. Napjainkban a magyarországi kutatásokra a plurális, többszintű és kritikai megközelítés jellemző, amely a politikai és társadalmi szempontból releváns problémák vizsgálatában értelmezési keretként tekint a határkérdésre.</p> <p>Jelen tanulmány azonosítja a magyarországi határkutatások néhány meghatározó áramlatát, amelyek 1) az új határokon átnyúló gazdasági, politikai és társadalmi terekre, 2) az európai integráció magyarországi határpolitikára gyakorolt hatására, valamint 3) a jelenlegi és történelmi határok szimbolikus jelentőségére reflektálnak. Az itt tárgyalt határkoncepciók a történelmi folyamatosságot éppen úgy kifejezik, mint a közelmúlt tapasztalataiból fakadó elméleti megújulást. A magyarországi határkutatások fejlődése, elsősorban 1989 óta, különös jelentőséggel bír, mivel egyfajta „introvertált” perspektívától egy olyan elméleti megközelítés felé mozdult el, amely Magyarországot mint nemzetállamot és egyúttal mint a határok társadalmát (borderlands society) értelmezi korunk európai politikai kontextusában. Jelen tanulmány nem törekszik minden részletre kiterjedő elemzésre, és kétségkívül igen szelektív áttekintést nyújt egy gazdag és multidiszciplináris kutatási területről. A tömörség kedvéért csak néhány meghatározó kutatási irányt tárgyalok, amelyek véleményem szerint jól tükrözik a magyarországi határkutatások jelen folyamatait.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 James Scott https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3435 Growth pole policy’s induced development and spatial inequalities in the metropolitan areas of Romania - a critical assessment 2022-03-31T11:51:10+02:00 Benedek József jozsef.benedek@ubbcluj.ro Cosmina-Daniela Ursu cosmina.ursu@ubbcluj.ro Ştefana Varvari stefana.varvari@ubbcluj.ro <p>A regionális egyenlőtlenségek elmúlt két évtizedben tapasztalható növekedése Európában és különösen Közép- és Kelet-Európában a “növekedési pólus” fogalmának átgondolásáhozés feléledéséhez vezetett olyan akadémiai diszciplínákban, mint a regionális gazdaságtan, gazdaságföldrajz vagy a területfejlesztés. A francia közgazdászok által kidolgozott klasszikus állásponthoz képest az új, fejlesztéspolitika-vezérelt megközelítés szélesebb felfogást tükröz. Míg eredetileg a növekedési pólusokat a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére alkalmazták, a fogalom kortárs használata fontos vitát generált a területi egyenlőtlenségek, gazdasági növekedés és a fejlődési folyamat közötti összefüggésekről.</p> <p>Tanulmányunk kritikai áttekintést nyújt a növekedésipólus-politika és a területi egyenlőtlenségek kérdésköréről Romániában. Írásunk fő célja a hét romániai növekedési pólus metropolisz térségeiben végbement változások vizsgálata három olyan indikátorcsoport használatával, amelyek alkalmasak a növekedésipólus-beruházások térbeli hatásainak mérésére. Az eredmények a metropolisz térségek élesen elkülönülő társadalmi-térbeli dinamikájára, valamint a metropolisz térségeken belüli dekoncentrációs tendenciára mutatnak rá. Ugyanakkor nem találtunk empirikus evidenciát arra, hogy a növekedésipólus-politika alkalmas lenne a területi egyenlőtlenségek csökkentésére. Mindez azt mutatja, hogy a növekvő területi egyenlőtlenségek és a periferizáció okozta kihívások a területfejlesztés rendszerében nem generáltak a folyamatok mérséklésére alkalmas változásokat, ami komolyan megkérdőjelezi a területfejlesztési szakpolitikák innovatív képességét.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Benedek József, Ursu Cosmina-Daniela, Varvari Stefana https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3439 FDI-based regional development in Central and Eastern Europe: A review and an agenda 2022-06-15T23:25:49+02:00 Gál Zoltán galz@ktk.pte.hu Lux Gábor lux@rkk.hu <p>A tanulmány a külföldi működőtőke- (KMT-) alapú regionális fejlődés harminc évét tekinti át a közép- és kelet-európai regionális fejlődésben. A KMT-alapú növekedési útösszehasonlító kritikai vizsgálata során a szerzők amellett érvelnek, hogy az így kialakult „függőpiacgazdasági” (DME) modell modernizációs potenciálja elmaradt a várakozásoktól, miközben más, potenciálisan hasznos növekedési források kiaknázatlanok maradtak. Jelentős korai előnyei után ma egyre inkább a KMT-alapú modell kimerülésével és nem várt mellékhatásaival szembesülünk. A tanulmány a nemzetközi tudományos szakirodalom eredményeire építve mutatja be a modell korlátjait és trade-off hatásait, majd három alternatív növekedési utat vázol fel a következő évtizedekre.</p> <p>Makroszinten elmondható, hogy a közép- és kelet-európai országok hosszú távú felzárkózási rátái alacsonyabbak voltak a vártnál, és a konvergencia üteme tovább lassul. Hasonlóan, a KMT nem segíti elő megfelelő mértékben a hazai tőkefelhalmozást. Mikroszinten és térbeli metszetekben a korlátozott jövedelmi hatások mellett jelentős rizikófaktorokat azonosíthatunk be, miközben a csekély túlcsordulási hatások a KMT általában gyenge területi integrációját jelzik. Felvethető, hogy a DME modell súlyosbíthatja a makrorégióban kialakuló válságokat és külső sokkokat, miközben a kívülről irányított tőkestruktúrák csak korlátozottan képesek javítani a régiók felfedezési, tanulási, és növekedési képességét.</p> <p>A tanulmány szerzői szerint a DME modell nem számolható fel komoly kockázatok nélkül az előrelátható jövőben, de szükség van egy átfogó diverzifikációs stratégiára, amely fokozatosan képes mérsékelni a kockázatokat, és megragadni az alternatív növekedési lehetőségeket. Ennek részeként lehetséges kompromisszumot jelent a KMT mélyebb beágyazása a lokális gazdasági hálózatokba és beszállítói rendszerekbe, az értékteremtési lehetőségek jobb kihasználása az üzleti szolgáltatásokban, valamint a K+F+I tevékenységekben. Ugyanakkor szükség van alternatív növekedési források kiaknázására is. Az iparpolitikák újjáéledése megnyitja az utat a korábban „elképzelhetetlen” állami fejlesztési kezdeményezések előtt is, amelyben új nemzeti bajnok vállalatok kialakulásának elősegítésére is lehetőség nyílik. Végül, de nem utolsósorban, szükséges támogatnia hazai KKV-szektort, beleértve a versenyképes középvállalkozásokat és a lokálisan beágyazott termelési rendszereket a hazai tőkeakkumuláció és értékteremtés megerősítése érdekében. Ezek a lépések együttesen fokozatosan elmozdíthatják a DME modellt egy kiegyensúlyozottabb „utódmodell” irányába, amely képes feloldani a KMT és a hazai tőke közötti érdekellentéteket.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Lux Gábor, Zoltán Gál https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3436 New drivers of industrialization and novel aspects of Hungarian-Chinese bilateral cooperation Chinese foreign investments in Hungary 2022-03-29T11:33:29+02:00 Kuttor Dániel kuttor.daniel@uni-miskolc.hu <p>Az ezredforduló óta eltelt években Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében (Észak-Magyarországon) számos külföldi, részben kelet-ázsiai termelővállalat hajtott végre beruházást. A beruházók hozzájárultak az ipari szerkezet megújításához és a kapacitások bővítéséhez. Az elmúlt évtizedben Miskolcon felértékelődött a kínai befektetések jelentősége és súlya. Bár a kínai érdekek különféle formában jelentek meg a térségben, közös jellemzőjük, hogy a helyi gazdaság meghatározó, exportorientált ágazatait erősítik. A vállalatok (Wanhua-BorsodChem, TenPao, SEG-A, JOYSON,Chervon Auto) a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú csoportját alkotják. Kínát, az ország ipari fejlődését és térhódítását képviselik Európában, valamint erősítik a magas hozzáadott értékű és technológia-intenzív piaci szegmenseket a regionális gazdaságban.</p> <p>A tanulmány két fő részből áll. Az első fejezetekben a kínai gazdaság evolúciójának bemutatására kerül sor, különös tekintettel az iparra és az iparosításra. Ezt a kapcsolódó politikai intézkedések és kezdeményezések ismertetése követi, ebből következően a magyar kormányzati reakció (Új külgazdasági stratégia) leírása is a munka első felének részét alkotja. A repülő lúdraj modell kínálja a szintetizáló tanulmány fogalmi keretét. A legfontosabb kutatási kérdés a kínai gazdaság fejlődésének természetére vonatkozik: eltér-e a fejlődés az exportorientált iparosítás korábbi kelet-ázsiai modelljeitől? A szerző osztja azokat a véleményeket, amelyek a többi ázsiai fejlődési úthoz képest a kínai fejlődést, politikai és piaci sajátosságai okán, egyedülállónak tartják.</p> <p>A cikk második felében a szerző a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében letelepedett kínai vállalatokat mutatja be és értékeli, elemezve a regionális szintű hatásokat, levonva az országos szintű tanulságokat. Az azonosított – pénzügyi és jogi formájukat tekintve sokféle – kínai befektetések a térség jelentős munkaadóinál és termelőinél jelentkeztek. A beruházások ugyan felgyorsították a kiemelt ágazatokban az ipari megújulás folyamatát, ám az érintett feldolgozóipari szegmenseket még kiszolgáltatottabbá és sebezhetőbbé tették a külső, globális tényezőknek.</p> <p>A kínai befektetők Közép-Európa és Kelet-Ázsia különböző régióit kötik össze. Új eredményeket és szempontokat teremtenek a magyar-kínai kétoldalú együttműködés értékeléséhez, emellett mindkét fél számára eredeti, gyakorlati tapasztalatot és tudást szolgáltatnak. A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy dokumentálja a kínai vállalatok BAZ megyei klaszterének létrejöttét, és következtetéseket vonjon le az ázsiai anyavállalatok működési hátteréről, fő tevékenységeiről és történetéről. A kutatás érdemes a folytatásra a vállalkozások fejlesztésének és beágyazódásának támogatása érdekében. Ez a feltáró tevékenység kulcsfontosságú, mert a vállalatok már nem csupán érzékelhetők, de jelentékeny hatást gyakorolnak Magyarország nemzetgazdasági teljesítményére.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Kuttor Dániel https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3424 Strategic coupling on the European periphery: A case study of a small Hungarian town 2022-05-06T15:03:06+02:00 Molnár Ernő molnar.erno@science.unideb.hu Saidi Feyrouz Ahlam saidi.ahlam@science.unideb.hu Szabó Katalin katalinszabo1997@gmail.com <p>A külföldi működőtőkére alapozott kelet-közép-európai gazdaságfejlesztési politikák és a transznacionális vállalatoknak az EU fő piacaihoz közeli, költséghatékony gyártóhelyek keresésére irányuló stratégiái az elmúlt évtizedekben a régió globális/regionális termelési hálózatokba történő integrálódásához, ipari gyártó funkciójának erősödéséhez vezettek. Miközben az újraiparosodás intenzitása nagyban meghatározza a nagyvárosi régiókon kívüli térségek gazdasági növekedését és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeit, többen megkérdőjelezik a duális gazdaság, a függő fejlődés és a közepes jövedelem csapdája irányába mutató modell hosszú távú sikerességét. A globális termelési hálózatokról született, kutatásunk elméleti alapját képező szakirodalom szerint az integráció mikéntjének vizsgálata a kulcs ahhoz, hogy megértsük e gazdasági modell potenciáliseredményeit. Úgy látszik, hogy a folyamat a globális-lokális interakciók minőségétől függ: ezek egyszerre alapulnak a vállalati stratégiákra és a különböző szintekhez kötődő “regionális” adottságokra és szereplőkre.</p> <p>Cikkünk egy periférikus kisváros két transznacionális vállalatának összehasonlító elemzésére fókuszál: a globális-lokális kapcsolatok és azok helyi fejlődésre gyakorolt hatásainak értelmezésére elemzési keretként a stratégiai összekapcsolódás koncepcióját használjuk. Másodlagos és elsődleges forrásokra épülő munkánkban a helyi környezet adottságait és kulcsszereplőit vizsgáljuk, követjük a leányvállalatok fejlődését (feljebb lépési pályáit), illetve elemezzük lokális/regionális társadalmi-gazdasági integrációjuk dimenzióit és mélységét. Esettanulmányunk a tematikus szám céljaihoz azzal járul hozzá, hogy feltárja a stratégiai összekapcsolódás dinamikáját és minőségét, illetve körüljárja a fejlesztéspolitikai szempontból előnyösebb kimenetek elérésének esélyeit korlátozott és zsugorodó helyi humán erőforrásokkal rendelkező periférikus környezetben.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Molnár Ernő, Saidi Feyrouz Ahlam, Szabó Katalin https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3421 Regional economies: Reality, and national TV reporting 2022-03-22T10:39:57+01:00 Jan Suchaček jan.suchacek@mendelu.cz Jaroslav Urminský jaroslav.urminsky@vsb.cz <p>A szakirodalom mindeddig kevés figyelmet szentelt a média által közvetített információk területi mintázatainak. Az országok többségében a területi marketingtevékenységek között, a közönségre gyakorolt kiemelkedő hatásuk miatt, a televíziós híradások játsszák a döntő szerepet. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a cseh NUTS III régiók tényleges gazdasági életének kiválasztott jellemzői milyen pontossággal jelennek meg a televíziós hírekben. Figyelmünket, területi perspektívából, elsődlegesen a 14 csehországi saját önkormányzattal rendelkező régiónak szenteltük. Annak érdekében, hogy Prága torzító hatását csökkentsük, a két azonos központtal rendelkező NUTS III régiót, Prágát és Közép-Csehországot, egységes területként kezeljük, ami természetes földrajzi jellemzőiknek is megfelel. Ebből következően 13 területi egységet elemeztünk. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy az adott témák megjelenése a régiós híradásokban összefügg azzal, hogy rendelkezésre állnak-e a vonatkozó területi statisztikák.</p> <p>Tanulmányunkban a gazdaság néhány kiválasztott területére fókuszálunk: a gazdasági életre, a gazdaságpolitikára, a gazdasági bűnözésre, valamint a kutatás, fejlesztés és oktatás területeire. Ezek a területek mind tényleges (anyagi), mind virtuális (a televíziós híradásokban megjelenő) komponenseik révén hozzájárulnak a centrum-periféria viszonyok értelmezéséhez és értékeléséhez. A médiában megjelenő információk szelektálásában a hozzáférés szabályozása játszik perdöntő szerepet. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a média elfogultságát, vagyis a tömegmédiában dolgozó újságírók, hírtermelők tényleges vagy vélt elfogultságát az események, történetek kiválasztásában és közvetítésük módjában.</p> <p>Kutatási kérdésünk, hogy a vizsgált cseh régiók tényleges gazdasági jellemzői és ezek médiabeli megjelenítése között felfedezhetők-e szignifikáns különbségek. E kérdés megválaszolása érdekében az egyes televíziós híradásokat kvantitatív tartalomelemzéssel osztályoztuk és rendszereztük. Eredményeink rámutatnak a régiók tényleges és virtuális gazdasági jellemzői közötti aránytalanságokra; a lehetséges kiegyensúlyozottságtól való eltérést mind a négy vizsgált gazdasági területen azonosítottuk. Ezen túlmenően, egyetlen eseményről szóló híradás is befolyásolhatja, vagy éppen torzíthatja egy adott régió teljes médiabeli megjelenését. Ebből következik, hogy a virtuális dimenzióban megjelenő centrum-periféria viszonyok a valóságosnál markánsabbak és egyúttal változékonyabbak lehetnek. Másként fogalmazva, a virtuális, médiabeli megjelenítés felerősítheti, ám mérsékelheti is a centrumok és perifériák közötti tényleges, adatokban megragadható viszonyokat.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Jan Suchacek, Jaroslav Urminský https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3429 Differences and similarities in the expansion of suburban built-up areas around the different city regions of three Central European countries 2022-03-16T17:29:19+01:00 Hardi Tamás hardi.tamas@krtk.hu <p>A magyarországi és közép-európai középvárosok körüli szuburbanizációt vizsgálva, a városperemek növekedése egyszerre magyarázható a városokból való kivándorlással és a vidéki területekről induló bevándorlással. Ezek a folyamatok a volt szocialista országokban a 2000-es évek után felerősödtek. A település- és területi tervezés szereplői azonban nem kezeltek számos olyan problémát, amelyek a nyugati országokban már a nyolcvanas-kilencvenes években nyilvánvalóvá váltak. A városok gyors terjeszkedése alacsony szintű tervezési együttműködés mellett, ugyanakkor a gazdasági és pénzügyi fejlődés nyomása alatt zajlott. A területi növekedés mértéke gyakran meghaladja a népességnövekedés ütemét, sőt, népességnövekedés hiányában is zajlik. A közép-európai országokban a migráció fő célpontjai a fővárosok és azok elővárosai, ezért a szuburbanizációs tanulmányok ezekre a területekre koncentrálnak. Tanulmányunk azonban a regionális központokra és agglomerációikra összpontosít, összehasonlítva azokat a fővárosok agglomerációival és a vidéki területekkel. A legmozgalmasabb és legújszerűbb urbanizációs folyamatok a városi agglomerációkban zajlanak. Az ilyen térségekben megfigyelhető jelenségeknek különösen a regionális központokban nincsenek történelmi előzményeik, s így társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt újdonságot jelentenek.</p> <p>A dolgozat három posztszocialista ország – Szlovákia, Magyarország és Románia – urbanizációs, szuburbanizációs és urban sprawl tendenciáira koncentrál, a vizet át nem eresztő felületek nagyságának és a népesség számának változása alapján. Mindegyik ország esetében külön-külön elemezzük a fővárosokat, a regionális központok területeit és a távolabbi vidéki területeket. Tanulmányunk célja, hogy az urbanizáció által különbözőképpen érintett területek népsűrűségének különbségeit, azok változását vizsgálja, s ezeken keresztül tárja fel az urbanizációs jelenségek különbségeit az országok között. Mindhárom, hasonló gazdasági és politikai átalakuláson átesett ország esetében megvizsgáljuk, hogy a 2008-as világgazdasági válságot követő gazdasági növekedés és migrációs boom idején milyen különbségeket okoznak az eltérő történelmi, földrajzi és településhierarchiai adottságok. Nehéz kimutatni, hogy ebben milyen szerepet játszott a gazdasági válság, de annyi biztos, hogy a válság jelentős visszaesést eredményezett, amit a vizsgált országok városaiban, városperemein és vidéki területein a korábbitól eltérő irányú fejlődés követett. Úgy tűnik, hogy a városokba áramlás felgyorsult, ami elsősorban a fővárosi régiókat és a regionális központok agglomerációját érinti. A népességmozgások mellett a beépített területek bővülése is jóval gyorsabb ütemű, különösen a kevésbé sűrűn lakott területeken, ahol ezek dinamikája 2012 és 2018 között kiemelkedő volt. Ennek több negatív következménye is lehet; a városok közelében fekvő területeken olyan nagy népsűrűségű övezetek alakulhatnak ki, amelyek a későbbiekben társadalmi problémák forrásai lehetnek.</p> 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Hardi Tamás https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3459 Changing peripheralities and centralities in Central and Eastern Europe 2022-07-25T13:38:01+02:00 Nagy Erika nagy.erika@krtk.hu Lux Gábor lux.gabor@krtk.hu Timár Judit timar.judit@krtk.hu 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Timár Judit, Nagy Erika, Lux Gábor https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3453 Reed-Danahay, D. (2020): Bourdieu and Social Space. Mobilities, Trajectories, Emplacements (Worlds in Motion 6., Berghahn Books, New York, 161 pp) 2022-06-17T20:20:37+02:00 Jóvér Vanda vanda.jover@hotmail.com 2022-08-23T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2022 Jóvér Vanda