https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2021-04-14T20:02:58+02:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3249 Innovációs periféria a rurális periféria? 2021-04-14T20:02:54+02:00 Dániel Oláh olh.daniel@gmail.com Levente B. Alpek alpeklevente@gamma.ttk.pte.hu <p>Az innovációk termelésének főáramú elméletéből következtethetünk arra, hogy az innovációk létrejöttének színterei meghatározó mértékben a városi központok és agglomerációk. Kutatásunk célja a tudományos megközelítések plurálisabbá tétele a térbeli innovációtermelésről. A szakirodalom szintetizáló áttekintésével választ adunk arra a kutatási kérdésre, hogy az innováció milyen mértékben köthető a központi urbánus és a vidéki periférikus területekhez. A dolgozat következtetése az, hogy az innováció folyamatával kapcsolatban a kutatások túlnyomó többsége a központokat vizsgálja, pedig az megtalálható a perifériákon is. A perifériák innovációs tevékenysége azonban sok esetben lassú, rejtett és a helyi hagyományokra és adottságokra épül. Az innováció így a központokban sűrűsödhet, de a perifériákon is jelen lehet. A perifériákon viszont kevésbé észlelhető, mert az innovációs folyamat végső szakaszai a városokhoz kapcsolódhatnak. Emiatt további kifejtést és vizsgálatokat igényel a szakirodalmi álláspont, mely szerint innovációk a központokban jönnek létre. A periféria innovációs folyamatai alig kutatott területnek számítanak. A szakirodalmi álláspontokat széles körben integrálni képes elméleti alapvetés lehet, hogy az innovációkat hálózatok, különösen azok sűrűsödési pontjai hozzák létre.</p> 2021-02-22T16:47:02+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3300 Az örök falu – hanyatlás és fentmaradás. A községi népesség számának a változása 2021-04-14T20:02:56+02:00 Karolina Balogh balogh.karolina@tk.hu Imre Kovách kovach.imre@tk.hu <p>A tanulmány célja a községi népességszám változásának elemzése a rendszerváltozástól 2016-ig terjedő időszakban. A kutatás céljának megvalósításához új települési szintű adatbázisba rendeztük a KSH és a TEIR adatait. Az elemzés a községi népesség abszolút számának alakulását, valamint a változatlan közigazgatási besorolású községek adatait is magában foglalja, valamint röviden bemutatja a városi státuszt elnyerő települések népességének változását is. Tanulmányunk a települések, és ezek közül a falvak népességváltozásának hosszú időtartamú trendjeiről szól, és bemutatja az 1995 és 2016 között mindvégig községi státuszú települések vándorlási és demográfiai folyamatait, a népességdinamikai változásokat, a települések fejlettségi dimenzióinak és a népességszám változásának összefüggéseit. A tanulmány alapjául szolgáló elemzések rámutatnak az abszolút községi népességszám nagymértékű csökkenésére, ugyanakkor a községi besorolású települések népességének nagyfokú stabilitására is. Tanulmányunk elemzi a népesség szerinti faluosztályok között végbemenő erőteljes vándorlási folyamatokat, valamint a vándorlás hátterében álló legfontosabb motiváló erőket is. A falvak legnagyobb népességvesztése a 152 várossá nyilvánítás következménye. A folyamatosan községi besorolású falvak népességének a csökkenése csak három százalék körüli, ugyanakkor a „község” kategóriához tartozó települések között jelentős vándorlás történt. A kisfalvak lakossága gyorsuló ütemben csökken, a nagyobb falvakba vándorol, és ez a folyamat mind a nagyobb községek, mind az aprófalvak társadalmának szerkezetét és életesélyeit átalakítja.</p> 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3277 Az élelmiszertermelés relokalizációjának térbeli különbségei és változásuk Magyarországon a XXI. század elején 2021-04-14T20:02:57+02:00 Renáta Inzsöl inzsol.renata.orsolya@phd.uni-sopron.hu <p>A helyi élelmiszertermelés felértékelődése jellemző az Európai Unióban, illetve Magyarországon egyaránt. A fejlesztési források területileg leghatékonyabb elosztásához a szakpolitikai döntéshozatal számára elengedhetetlen egy olyan eszköz, mely az élelmiszer előállítás térbeli adottságait és fejlődési lehetőségeit is figyelembe veszi. A 2014-2020-as programozási időszak kezdetén nemzetközi minta alapján a hazai viszonyokra adaptált, és meghatározott élelmiszer-relokalizációs index épp ezt a célt szolgálta. Az időszak végéhez közeledve aktuális a változások vizsgálata. Az elmúlt 5 évre vonatkozóan a tanulmány értékeli a hazai élelmiszer-relokalizációs termelői index változását, mely alkalmas a termelői adottságok és a fejlődési potenciál megyénkénti elemzésére. Mivel a korábbi indexben használt indikátorok nem mindegyike releváns, illetve a súlypontok áthelyeződtek, így a korábbi index módosított összetétellel is kiszámításra került. Az eredmények azt mutatják, hogy a korábbi, 2014-es kutatáshoz hasonlóan a hagyományosan mezőgazdasági jellegű megyék esetében hasznosulhatnak leggyorsabban a hazai és EU-s támogatások. Míg az egyéni gazdaságok száma rohamosan csökkent, a 2000-es évek elejétől az ötödére esett vissza, addig a kistermelői aktivitási szint – amely több tényezővel is jellemezhető, mint az online jelenlét, a védjegyek vagy a termelői piacok száma - 8 megyében nőtt 2014-ről 2019-re. Az elmúlt öt évben ugyan jelentős fejlődés ment végbe a helyi élelmiszertermelésben és értékesítésben, de a lehetőségek még korántsem kiaknázottak teljes mértékben.</p> 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3291 Fenntarthatóság és klímaadaptáció a városfejlesztésben – lock-in elemzés Budapest XVII. kerületének példáján keresztül 2021-04-14T20:02:57+02:00 Attila Buzási buzasi.attila@gtk.bme.hu Anna Csizovszky cs.anna46@gmail.com <p>A klímaváltozás hatásai jelentősen befolyásolják a törekvést a fenntarthatóság irányába. A városkutatási témák között az utóbbi években a fenntartható fejlődés fogalma és célrendszere mellett előtérbe került a klímaadaptáció, azaz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdésköre is. A szakpolitikai és tudományos relevancia ellenére a két fogalom viszonya, egymásra gyakorolt hatása – különösen gyakorlati szinten – nem tisztázott és kevésbé kutatott kérdés, az egymással szoros összefüggésben álló fogalmak párhuzamos vizsgálatát kevesen kísérelték meg. A sokasodó extrém időjárási jelenségeket kiváltó okok és a megoldandó problémák – aktív gazdasági tevékenységeik, népsűrűségük, valamint a kapcsolódó környezeti kihívások okán – a városokban koncentrálódnak. A városok tehát a megváltozott éghajlati viszonyokhoz történő alkalmazkodás kritikus tényezői.</p> <p>A tanulmány célja, hogy Budapest XVII. kerületének példáján keresztül feltárja a városi fenntarthatóság, valamint a klímaadaptációs kritériumok egymásra gyakorolt hatását, és meghatározza lehetséges szinergiáikat. A rendelkezésre álló városfejlesztési beavatkozások komplex fenntarthatósági és adaptációs szempontú elemzése rávilágít azokra a tevékenységekre, melyek hosszú távon akár negatív hatásokkal is járhatnak, és ezáltal növelik az ún. lock-in jelenségek, vagyis a kényszerpályák kialakulásának veszélyét. Az elemzés során olyan értékelési keretrendszert alkalmaztunk, melynek segítségével a két terület közvetlen és közvetett hatásainak elemzése egyaránt lehetővé válik.</p> <p>Habár a vizsgálat egy konkrét kerület példáján keresztül valósul meg, az értékelési keretrendszer bármely településre szabadon átalakítható, ezáltal ex-ante végezhető el a tervezett városfejlesztési beavatkozások komplex hatásértékelése. A tanulmány tehát nemzetközi szinten is kevésbé kutatott, gyakorlati szempontból azonban kiemelt jelentőséggel bíró területre fókuszál, valamint szélesíti a hazai városkutatás szakirodalmi bázisát.</p> 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3213 A hazai nagyvárosok sikerességének tényezői a vállalati vélemények tükrében 2021-04-14T20:02:57+02:00 Zoltán Koltai koltai.zoltan@kpvk.pte.hu Csilla Filó csilla.filo@etk.pte.hu <p>A rendszerváltozástól napjainkig élénk érdeklődés mutatkozik a magyar településhálózatban elfoglalt városi pozíciók értelmezése iránt. A kapcsolódó kutatások egy része komplex módon kezeli a mögöttes települési siker fogalmát, az elemzések a sikerességet befolyásoló tényezők szélesebb körét veszik figyelembe. Más kutatások inkább a sikeresség egy-egy kiemelt aspektusára koncentrálnak. Tanulmányunk célja, hogy rétegzett vállalati kérdőíves megkeresések (magyarországi vállalkozások régiók, vállalati méret és szektorok szerinti megoszlása) alapján bemutassa a magyarországi települések telephelyi megítélését, jellemezze az értékelések időbeli változását, és kísérletet tegyen típusképzésekre, egyidejűleg lehetőséget biztosítva a statisztikai adatalapú kutatási eredményekkel történő összevetésre is. A nemzetközi városrangsorok rövid áttekintését követően a magyarországi települési szintű kutatások elmúlt két évtizednyi eredményeiből válogatunk. <br><br>Saját kutatási eredményeink közül bemutatjuk a városok telephelyi vonzerejének megítélését, megvizsgáljuk, hogy a vállalatok hogyan ítélik meg a településeket az országon és saját szűkebb régiójukon belül, valamint időbeni és térbeni összehasonlításokat is végzünk. Kvantitatív vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a statisztikai adatelemzésen alapuló kutatási eredményekkel összhangban, a nagyvárosok, a régió- és megyeközpontok kerültek a vállalati rangsorok élére. Visszaszorulóban van a kedvező működési költségek magyarázó ereje, ezzel szemben felértékelődőben van városaink nemzetközi kapcsolatrendszere, üzleti szolgáltatásaik, a helyben elérhető munkaerő felkészültsége és az előnyös innovációs kultúra. Úgy véljük, hogy kutatási eredményeink érdemi hozzájárulást biztosíthatnak az egyes települések komplex térségi tényezőkínálatának megalapozásához, ami fejlesztéspolitikai aspektusból azért sürgető feladat, mert vidéki nagy- és középvárosaink egyelőre nem részei a globális városrendszernek.</p> 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3208 Idősek városképe – egy városmárka-asszociációs kutatás korcsoportspecifikus eredményei 2021-04-14T20:02:58+02:00 László Kovács kovacs.laszlo@sek.elte.hu Martin Zsarnóczky martin@kodolanyi.hu Krisztina Keller krisztina.keller@uni-corvinus.hu Nikoletta Tóth-Kaszás kaszas.nikoletta@uni-pen.hu <p>A települési kutatások aktuális területét képezik a márkázással kapcsolatos elemzések, melyek a településeket – településmárka címszó alatt – a márkamenedzsment szemszögéből vizsgálják. Bár összefoglaló néven településmárkáról beszélhetünk, ez a legtöbb esetben városok márkázását jelenti. Jelen kutatásban a településmárkából, mint az elmében létrejövő entitásból indulunk ki. Ezzel Aaker (1991) és Keller (1998) mellett Sebastian Zenker városmárkákkal kapcsolatos kutatásai jelentik a vizsgálat kiindulópontját – elsősorban a Zenker és Braun (2017) által megalkotott modell, amely a település márkáját a tudatunkban a településhez kapcsolódó asszociációkként értelmezi.</p> <p>Kutatásunkban egy városmárka és a „fogyasztó” kapcsolatát asszociációs módszerrel vizsgáltuk meg: a lakosoknak a városmárka nevéhez kötődő asszociációit elemeztük. A vizsgálat tárgya Nagykanizsa, a vizsgálat alanya pedig egy konkrét csoport, a Nagykanizsán élő idős generáció.</p> <p>Az asszociációk alapján kirajzolódó aktuális kép megmutatja, hogy milyen jellemzők nehezítik és / vagy könnyítik meg az idősek mindennapjait a városban. Az eredmények alapján jellemezzük az idősek várossal kapcsolatos képét, majd rámutatunk arra, hogy az idős generáció tagjai amellett, hogy a város egy korábbi, általuk ismert képét hívják elő, a következő generációk szükségleteit is szem előtt tartják. A gyűjtött asszociációk alapján Zenker és Braun (2017) településasszociációkkal kapcsolatos modelljét is módosítjuk. A tanulmány végén javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek felhasználásával Nagykanizsa idős lakossága jobban integrálhatóvá válhat a város mindennapjaiba.</p> 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3248 Városi kormányzás történeti perspektívában? – A dualizmuskori Bécs és Budapest példája 2021-04-14T20:02:54+02:00 Bálint Hilbert hilbert.balint@gmail.com <p>A városi kormányzás (urban governance) szemléletmódjának 1970-es években történt meghatározó jellegű fordulópontja óta számos városi esettanulmány látott napvilágot a nemzetközi és hazai geográfia és közigazgatás-tudomány területén. Amellett, hogy a kutatások többsége angolszász (vagy „nyugati”) városokra koncentrál, időben sem igazán tekintenek vissza a modern (polgári) városi kormányzás kialakulásának kezdeteire, csupán a második világháború lezárulta utáni időszakot tekintik a szemléletváltás előzményeként. A 19. századi polgári állami és városi kormányzás jogszabályi alapjainak megteremtése, a demokratizálódási folyamat egy adott város kormányzási rendszerét – államonként eltérő formában – hosszabb időtávra determinálhatta. Az újfajta városi kormányzás kialakulásának és városonként eltérő jellegű megjelenésének megértéséhez szükséges feltárni annak történeti oldalát.</p> <p>A városi kormányzás történeti aspektusának vizsgálatára az Osztrák–Magyar Monarchia két fővárosa egyszerre tűnik kihívásnak, de ugyanakkor kutatási eredmények sokféleségét ígérő kísérletnek is. A Monarchia államjogi és közigazgatási strukturális szempontból is paradoxonnak volt tekinthető, ahol egy egységesnek tekinthető állami térben a két birodalomrész egymástól nagyrészt független közigazgatási szisztémát működtetett. Bécs és Budapest városi kormányzásának vizsgálata ezáltal különösen sokatmondó, amelyeket a tanulmányban a birodalomrészi közigazgatásba ágyazottsága, állami és tartományi felügyelete, valamint belső szervezetrendszerük felépítése és választási rendszere alapján vettem vizsgálat alá. A két főváros kormányzási rendszerének helyenként markáns eltérésből arra következtethetünk, hogy a városi kormányzás történeti perspektívában is igen sokféleképpen jelenhet meg akár egy államon belül is, ami a jelenlegi kutatások számára is hasznos eredményekkel szolgálhat.</p> 2021-02-22T22:11:55+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3346 A Területi Agenda 2030 és az Új Lipcsei Karta – az európai terület- és településfejlesztési politika új dokumentumairól 2021-04-14T20:02:55+02:00 János Brenner brennerjanos@googlemail.com 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3340 Nemnövekedés: a fenntarthatósági átmenet pozitív vízója. Vincent Liegey, Anitra Nelson (2020): Exploring degrowth. A critical guide. 2021-04-14T20:02:56+02:00 Zoltán Bajmócy bajmocyz@eco.u-szeged.hu 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3333 Sikos T. Tamás szerk.: Az élelmiszer-ellátási láncok sérülékenysége 2021-04-14T20:02:48+02:00 Tibor László Buskó Busko.Tibor.Laszlo@uni-nke.hu 2021-02-22T23:07:40+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3350 TÉR - Műhely, Beszélgetések térről, társadalomról, elméletről és kutatói gyakorlatokról 2021-04-14T20:02:54+02:00 Boglárka Barsi barsi.boglarka@krtk.hu 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3348 Lektorok, 2020 2021-04-14T20:02:55+02:00 Boglárka Barsi barsi.boglarka@krtk.hu 2021-02-22T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement##