https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2021-09-16T17:43:40+02:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3341 A SARS-COV-2 vírus magyarországi terjedésének ágens alapú modellezése – az első járványhullám tapasztalatai 2021-09-14T13:08:39+02:00 József Lennert lennert.jozsef@krtk.hu <p>A SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 pandémia az eddigi egyik legnagyobb kihívás, amivel az emberiség a XXI. században szembe kellett, hogy nézzen. Jelen tanulmányban bemutatott kutatás az új típusú koronavírus-fertőzés első magyarországi hullámának tér- és időbeli lefutását modellezi, remélve, hogy hozzájárul a vírus terjedésének feltérképezéséhez. A modellezéshez ágens alapú módszertant használtam, az ágensek a magyar lakónépesség tagjait testesítik meg. A program a futtatás során 6, fertőzés átadására alkalmas társas érintkezési módot különböztet meg A népességet koruk és gazdasági aktivitásuk alapján 8 aktivitási csoportba osztottam. Az egyes aktivitási csoportok eltérő mértékben vesznek részt a definiált társas érintkezési formákban. A fertőzésterjedés vizsgálatához 12 forgatókönyvet alakítottam ki, amelyek eltérhetnek aszerint, hogy mekkora a feltételezett alap reprodukciós ráta, a külföldi forrásból származó fertőzések az ország mely részén jelennek meg, hogy életbe lépnek-e a modellfuttatás során fertőzést korlátozó szabályok, és ha igen, a fertőzés kezdetétől számítva milyen késéssel.</p> <p>A korlátozásokat nem tartalmazó forgatókönyvek az elvárható exponenciális görbét rajzolják ki, 6 napos duplázódással. A kapott eredmények a munkahelyen történő fertőzések elsődleges szerepét mutatják a fertőzés továbbterjesztésében, ezt követi az iskolai, illetve a háztartáson belüli fertőzésátadás. A modellezés területi eredményeinek kiértékelése alapján a fertőzés elsősorban a nagy földrajzi távokat is áthidalni képes hierarchikus diffúzióval, másrészt az ingázási kapcsolatokon keresztül terjed a települések között. A bevezetett korlátozások elsősorban a hierarchikus diffúziós terjedést gátolták meg, és megnövelték a háztartáson belüli fertőzésátadás relatív jelentőségét. A kapott eredmények alapján a korlátozások elégségesnek bizonyultak az exponenciális növekedés megtörésére mind az alacsonyabb, mint a magasabb alap reprodukciós rátát tartalmazó forgatókönyvekben. A kapott eredményeket a hivatalos fertőzésszámokkal és a H-UNCOVER országosan reprezentatív felmérés tapasztalataival is összevetettem.</p> 2021-09-01T10:00:53+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3344 A magyar megyék szerepe és pozíciója a kutatási együttműködési hálózatokban 2021-09-14T13:18:32+02:00 Erik Braun braun.erik@ktk.pte.hu Zita Iloskics iloskics.zita@krtk.hu Tamás Sebestyén sebestyent@ktk.pte.hu <p>A tanulmányban a magyar megyék (NUTS 3 szintű régiók) kutatási együttműködési kapcsolatait vizsgáljuk az Európai Unió által finanszírozott három keretprogram projektjeiben történő részvételük alapján. A régiók közötti együttműködési kapcsolatokat többrétegű (multi-layer) hálózat segítségével térképezzük fel az egyes intézménytípusok (vállalatok, felsőoktatási intézmények, kormányzati intézmények, kutatóintézetek) közötti sajátosságok feltárása érdekében. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a magyar megyék hány együttműködési kapcsolatot alakítottak ki a különböző dimenziók mentén, valamint milyen arányban létesítettek kapcsolatot a vizsgált európai régiókkal. A vizsgálatok során továbbá bemutatjuk, hogy a projektek alapján kialakult együttműködési hálózatban a különböző intézménytípusok szerepe jelentősen eltérő az egyes megyékben az információáramlás szempontjából. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy az együttműködési kapcsolatok száma Budapesten kiemelkedően magas, azonban az intézmények koncentrált jelenlétének is köszönhető a régióban. A különböző intézménytípusok közötti kapcsolatok vizsgálata rávilágít a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek tudományos együttműködések során betöltött fontos szerepére (Baranya megye és Hajdú-Bihar megye, illetve Győr-Moson-Sopron megye és Csongrád-Csanád megye). Végül az elemzésben rávilágítunk arra, hogy néhány régió (Heves megye, Nógrád megye, Tolna megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kevésbé alakított ki együttműködési kapcsolatokat.</p> 2021-09-01T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3339 Az adat és a kormányzás jelentősége az okos város stratégiai alapú értékteremtési folyamatában – Magyar nagyvárosok összehasonlítása egy szintetizáló ökoszisztéma modell keretében 2021-09-14T13:06:51+02:00 Áron Gyimesi gyimesi.aron@yahoo.com Edit Somlyódyné Pfeil somlyody@sze.hu <p>Álláspontunk szerint az okos város az embert helyezi a középpontba, a technológia csupán a lehetőséget biztosítja arra, hogy a városok élhetőbbek, innovatívabbak legyenek, hatékonyabban működjenek, és jobban megállják a helyüket a polgárokért vívott versenyben. A városok digitális átalakulása azonban tudatos stratégia mentén, a kijelölt prioritások betartásával, kizárólag akkurátus megvalósítással lehet sikeres. Tanulmányunkban sorra vesszük az okos várossá válás tekintetében meghatározó tényezőket. Elemezzük az okos várossá válás lehetséges fókuszpontjait, illetve megrajzoljuk azokat az összefüggéseket, amelyek valóban komplex kihívássá teszik az átalakulás folyamatát. Értékeljük a mért adat kiemelt helyét az okosváros-koncepcióban, és azonosítjuk az e-government fogalmát, valamint az okos kormányzás városvezetési módszertanát, mint az okos várossá válás értékteremtő irányítási metódusát. Úgy véljük, hogy ez a két tényező kiemelt fontosságú: ezek tartják fent a kapcsolatot az okos város megannyi koncepcionális alkotóeleme között, amelyeket egy, a céljai szerint szintetizáló, az elméleti és a pragmatikus okos város stratégiai modelleket egyesítő új ökoszisztéma modell keretei között jelenítünk meg. A modell alapgondolata szerint az okos várost egyfajta platformként képzeljük el, amelynek dinamikusan áramoltatnia kell az információkat és a feladatokat, átlépve a város hagyományos ágazatai között; egyszerre kielégítve a speciális ügykezelési szempontokat és a komplexebb kormányzásra vonatkozó igényeket. A modell integrálja, dinamizálja és fejlődésre sarkallja az okos város külső és belső szereplőit, strukturális és koncepcionális elemeit, valamint operatív testületeit és technológiai megoldásait.</p> <p>A modellt egy olyan kutatás eredményeként jelenítjük meg, amely során öt magyarországi nagyváros okos város stratégiai dokumentumainak szemantikai elemzését valósítottuk meg. A stratégiai dokumentumok elemzése során elsődlegesen arra a kérdésre kerestük a választ, vajon a szakirodalom által rendszerezett okosváros-jellemzők, struktúrák megjelennek-e ezekben a dokumentumokban. Kerestük továbbá az elméleti munkákban dominánsan megjelenő ágazati megközelítéssel szakító modellünk visszaigazolását. A tanulmányunk törekvése, hogy egyensúlyt találjon az okosváros-paradigma komplex rendszerében, miközben rávilágít azokra a dinamikus elemi és absztrakt tényezőkre, amelyek annak motorjául szolgálnak.</p> 2021-09-01T10:37:16+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3342 Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi hatásai – négy magyarországi egyetem vizsgálatával 2021-09-14T13:02:44+02:00 Adrienn Reisinger radrienn@sze.hu Zsolt Dános danos.zsolt@gmail.com <p>Az elmúlt években a hazai felsőoktatási intézményekben is megjelent az egyetemi társadalmi felelősségvállalás jelensége. Mind a nemzetközi, mind a hazai elméleti irodalom egyre bővül, a gyakorlati kutatások azonban több hiányterületet képeztek a téma eddigi kutatástörténetében. Ezek egyikéhez, az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi hatásaihoz kísérel meg hozzátenni a bemutatott kutatás. Ennek érdekében a tanulmány célul tűzte ki, hogy négy magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Miskolci Egyetem azonosított tevékenységein keresztül hozzájáruljon az egyes intézmények és általában az egyetemi társadalmi felelősségvállalásának területi hatású megismeréséhez. A tanulmány kísérletet tesz arra is, hogy keretet hozzon létre a téma területi hatásai tekintetében, majd azokat gyakorlati példákkal igazolja négy magyar egyetemen. A kutatás egyedinek tekinthető nemcsak a hazai, de a nemzetközi szakirodalomban is, mivel hasonló jellegű elemzés a szerzők számára eddig nem ismert a témában. A kutatás fontos eredménye, hogy az azonosított potenciális területi hatásokat gyakorlati példákkal igazolja, rendszerezi a területi hatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket és azok nyilvánosságát sokszínű tevékenységcsoportok mentén, illetve bemutatja a hatások jelenlétét a hazai felsőoktatás négy egyetemén. Az elemzés ezen kívül adalékokat nyújt az egyes intézmények vonatkozó területi hatásaihoz, illetve hozzájárul a kapcsolódó tevékenységek megismeréséhez és hosszútávú tervezésének kiszámíthatóbbá tételéhez.</p> 2021-09-01T11:35:17+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3337 A területi kormányzás és a területi integráció vizsgálata Baranya megye fejlesztési dokumentumaiban az uniós csatlakozástól napjainkig 2021-09-14T12:58:55+02:00 Zoltán Pámer pamer.zoltan@krtk.hu <p>A magyar területfejlesztési politika origójaként értelmezhető 1996-os területfejlesztési törvény szervesen illeszkedett az európai területi gondolkodást meghatározó folyamatokba. Már az uniós csatlakozásig, de azt követően is számos változáson ment keresztül, követve az európai területi politikai folyamatokat és a magyar közjogi rendszer ciklikusságát. A tanulmány célja bemutatni Baranya – mint az ország leginkább hanyatló fejlődési pályát bejáró megyéje – példáján a megyei területfejlesztési politika korszakait, mindezt a helyalapú (<em>place-based</em>) területfejlesztési politikai megközelítés érvényesülésén keresztül.</p> <p>A tanulmány első része áttekintő jelleggel bemutatja a területi kormányzás és a területi kohézió, mint fogalmak szakirodalmi hétterét, annak jelentőségét az európai integrációs folyamatban, valamint a kohéziós politika szabályozásában, kiemelve a helyalapú szemlélet, illetve a területi integrációs eszközök előtérbe kerülését. A dolgozat második felében összehasonlító elemzésnek vetem alá Baranya megye releváns fejlesztési dokumentumait 2003-tól napjainkig Fabrizio Barca vezette kutatócsoport által kidolgozott jelentésben alkalmazott <em>place-based</em> tipológia alapján. Az alkalmazott kvalitatív elemzés három dimenziója a tervezési folyamatra jellemző dialógus és részvétel; a területi diverzitás és tudás jelenléte a dokumentumokban; illetve a valóságos kapacitással rendelkező területi intézmények megléte. <span class="fontstyle0">A módszer segítségével kimutathatók a három jól behatárolható korszak hasonlóságai és különbségei, az egyes kritériumok esetében érzékelhető tendenciák, melyek javaslatok megfogalmazására is lehetőséget adnak.</span> </p> 2021-09-01T12:03:15+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3278 Digitális ökoszisztéma – A megosztáson alapuló gazdaság definíciójának egy lehetséges megközelítése 2021-09-14T12:53:53+02:00 Dóra Bálint balint.dora@krtk.hu <p>Jelen tanulmány az információs kor egyik recens jelenségét, a megosztáson alapuló gazdaság vizsgálatát helyezi középpontjába, mely ernyő-jellege miatt nem rendelkezik egységes definícióval (Dudás, Boros 2019). Az írásban a szakirodalom alapján négy olyan alappillért azonosítok, mely a jelenség szűkebb értelmezéséhez szolgáltathat alapot. Ezek a magánszemélyek közvetlen összekapcsolása (1), a kihasználatlan kapacitások megosztása (2), az átmeneti, ideiglenes hozzáférés (3), valamint a digitalizáció által az online platform, mint szervezőerő (4). Az alappillérek kijelölése természetesen olyan kérdéseket és dilemmákat is felvet a fogalommal kapcsolatban, melyet az írásban bemutatok. A tanulmány konklúziója, hogy egy olyan komplex ökoszisztéma, mint a megosztáson alapuló gazdaság, bár természetszerűleg nem rendelkezhet egységes, konszenzuális definícióval, ám mégis szükséges törekedni egy keretrendszer kialakítására, annak okán, hogy a témában születő publikációkat értelmezni lehessen.</p> <p>A tanulmány három nagy egységből épül fel, melynek első felében röviden bemutatom a megosztáson alapuló gazdaság hátterét társadalomföldrajzos perspektívából. Ez két nagyobb alegységre oszlik, az információrobbanás és a területiség kapcsolatára, valamint a tér új dimenzióinak (online, digitális terek) rövid áttekintésére. Ezt követően a megosztáson alapuló gazdaság kialakulásában szerepet játszó tényezőket és elterjedését tekintem át végül pedig a harmadik részben definícióinak bemutatását követően a négy alappillér azonosítása és elemzése következik.</p> <p>&nbsp;</p> 2021-09-01T12:21:45+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3361 Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben? 2021-09-14T12:50:13+02:00 Tamás Sikos T. sikos.t.tamas@uni-miskolc.hu Dóra Szendi regszdor@uni-miskolc.hu <p>A tanulmány keretei között az Abaúji térség kutatása kapcsán arra szeretnénk választ kapni, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben, ahol alacsony szintű a gazdasági és természettudományi innováció segíthet-e és lehet-e a változások motorja a társadalmi innováció. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először áttekintjük a téma szakirodalmát és azokat a „smart modell”-eket, melyek támogatást adhatnak vagy szóba jöhetnek a fejlesztések során. Ennek során különbséget teszünk a falvak és nagyobb városok esetében alkalmazható modellek között. A modellek és a terepi kutatások alapján megfogalmazunk egy lehetséges okos régió modellt, valamint elkészítjük a vizsgált térség hálózat elemzési modelljét Gephi módszerrel, mely a kiskereskedelemi üzletek térbeli elérhetőségéről (valamint a civil szervezetek számáról) ad képet. A hálózatok fejlődése és rendszerbe szerveződése további új lehetőségeket nyit meg előttünk. Fontos kérdés, hogy ebben az új helyzetben a városok okosodása hogyan hat ki a régió és falvak okosodására azok fejlődésére, vajon a városok okosodásának multiplikatív hatása érezhetően javítja-e a környező településeken élők életminőségét. A város-vidék relációs kapcsolat változása a&nbsp;városlakók számára egy élhetőbb várost, míg a községek lakói számára pedig egy minőségibb élet kialakulásának feltételeit teremti meg, ezen kérdéskört kívánjuk áttekinteni tanulmányunk keretei között.</p> 2021-09-01T13:26:41+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3352 Regionális bérjövedelem-különbségek a gazdaságtudományi területen végzett frissdiplomások esetében 2021-09-14T13:12:07+02:00 Dorottya Anna Szabó szabodotti@gmail.com <p><span class="fontstyle0">A munkabér nagysága meghatározza az egyén életszínvonalát, ennek révén befolyásolja boldogságát, jóllétét, amely a társadalom egészét tekintve szoros kapcsolatban áll a gazdaság fejlettségével is. A munkajövedelem erősen függ az egyes személyek humán tőkéjének (felhalmozott tudás és képességek) nagyságától, azonban számos egyéb tényező is befolyásolja, mint például a nem, a beosztás vagy a munkahely regionális elhelyezkedése. Az alapvető kutatási kérdés az, hogy milyen mértékben határozza meg a frissdiplomás közgazdászok bérezését munkahelyük székhelyének regionális elhelyezkedése. A Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomások 2011-2015-ös felméréseinek szűrt, 12429 adatsorból álló adatbázisát az SPSS program segítségével elemeztem. Az egy utas varianciaanalízis eredményei alapján a Közép-Dunántúl és a Közép-Magyarország régiók fizetés adatai szignifikánsan eltérnek egymástól és a többi régiótól is. Lineáris regressziós modellek létrehozásával kiderült, hogy önmagában a regionális elhelyezkedés 14,4 százalékban magyarázza a bérek alakulását, és hatását leginkább a további munkaerőpiaci tényezők (például beosztás, munkahely mérete) tudják csökkenteni. A munkaerőpiaci, tanulmányi (például tagozat, finanszírozási forma, tanulmányi eredmény, nyelvismeret), és szociodemográfiai (például nem, szülők végzettsége) változókat is tartalmazó modell magyarázó ereje 53% lett, a regionális hatás jelentősége szignifikáns és erős maradt a bérek nagyságának szempontjából. Ezen modell szerint Közép-Magyarország régióját referenciakategóriának véve a további régiókban minden más változó változatlansága mellett 13,0-18,2 százalékkal voltak alacsonyabbak a nettó bérek.</span></p> 2021-09-01T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3355 A háztartási napelem telepítéseket meghatározó tényezők nemzetközi és hazai vizsgálata 2021-09-16T17:43:40+02:00 János Péter Horváth titkarsag@mekh.hu Tamás Tóth Dr. totht@mekh.hu Szabina Éva Somossy somossye@mekh.hu <p>Tanulmányunk azt kívánja megvizsgálni, hogy a lakosság, azaz a háztartások körében milyen tényezők befolyásolják a zöld beruházásokat, ezen belül pedig a napelem-telepítést. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom vizsgálata során kiderült, hogy a hagyományos értelemben vett közgazdasági racionalitáson túl egyéb társadalmi (pl. nettó jövedelem, iskolázottság szintje, életkor), lakhatási (pl. családi ház, vidék), illetve attitűd jellegű tényezők (pl. környezettudatos szemlélet, imitációs hatás, presztízs) is hatnak az egyének beruházási döntésére.&nbsp; Ezután a lakossági energiafelhasználás szerkezetét mutatjuk be, mely jelentős mértékben behatárolhatja a lakosság napelemes fejlesztéseit. Végül a hazai háztartási méretű napelemek területi elhelyezkedésének aspektusait vizsgáltuk empirikus kutatás révén.</p> <p>Arra az eredményre jutottunk, hogy az egyes településeken elérhető jövedelem szignifikánsan befolyásolja a háztartási méretű napelemes darabszámok és kapacitások nagyságát: a jelentős mértékű telepítések ugyanis a jobb jövedelmi helyzettel bíró balatoni, budapesti, pécsi agglomerációban, valamint a nyugat-dunántúli térségben koncentrálódnak. Emellett azonban látható egy ún. kistelepülési effektus is, hiszen több esetben sorolódik a ranglista elejére egy-egy község. Ez egybecseng a nemzetközi tanulmányok megfigyeléseivel (ld. „peer” vagy imitációs effektusok), hiszen ez a hatás vélhetően egy-egy helyi innovátor vagy napelemes piaci szereplő befolyásának tudható be. További kutatás tárgyát képezheti, hogy a nemzetközi elemzésekben azonosított, közgazdasági racionalitáson túli faktorok miképpen befolyásolják hazánkban a háztartási napelemes telepítést. Ez ugyanis megalapozhatja az ambiciózus kormányzati célok eléréséhez alkalmazandó „puhább” szakpolitikai intézkedések bevezetését is (pl. nudge jellegű eszközök, szemléletformáló kampányok).</p> 2021-09-01T17:05:37+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3320 Aktuális budapesti közlekedésfejlesztési elképzelések multidiszciplináris vizsgálata: a déli HÉV-ek fejlesztésének kérdése 2021-09-14T12:45:17+02:00 Mattias Juhász juhasz.mattias@gmail.com Tamás Fleischer fleischer.tamas@krtk.hu Anonim szerzőtárs nobody@nobody.com <p>A tanulmány többszempontú elemzés alapján arra a következtetésre jut,hogy a Budapest déli részén felgyorsított előkészítés alatt álló HÉV/ÉDRV projekt megvalósítása a jelenleg tervezett formájában nem javasolható. A kiinduló kérdés az, hogy a budapesti közlekedés mai hálózatában indokolt és célszerű-e újabb belvárosi kapcsolatot teremtő metróvonalat építeni. A szerzők a válasz érdekében összevetik és értékelik az említett fejlesztésnek és lehetséges alternatív változatainak a várható forgalmi, területfejlesztési potenciálra gyakorolt, illetve közgazdasági hatásait. A dolgozatban a hazai gyakorlatban rutinszerűen használt eljárások mellett olyan vizsgálati módszereket(pl. költség-haszon elemzés kiterjesztése, területfejlesztési potenciálra gyakorolt hatásbecslése) is bemutatnak, amelyek kísérleti jellegűek, céljuk a közberuházások döntés-előkészítési folyamatának módszertani fejlesztése, a szakmai gyakorlatnak a tudományos eredményekhez történő közelítése. A számítások alapján önmagában egyik jelentős új építéssel járó gyorsvasúti fejlesztéstől sem várható stabil társadalmi megtérülés, ezért megvalósításuk sem javasolt. E megállapítást strukturális (városszerkezeti és közlekedéshálózati) érvek is erősítik, hiszen a projekt hatására hátrányosan, a centralitást erősítve változna a közlekedési rendszer szerkezete. A tanulmány ezért a déli HÉV-fejlesztésekesetében teljes körű felújítást, járműcserét, valamint a H6-H7 vonalak felszíni összekötését javasolja (a 0/B. Boráros változat szerint). Ezen túlmutató beruházás a kapott eredmények alapján indokolatlan és szuboptimális, illetve társadalmi szempontból várhatóan nem hatékony.</p> 2021-09-01T17:36:38+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3362 Erdősi Ferenc (szerk.): A globalizálódott tengerhajózás és a világkereskedelem Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, Pécs, 2021, 467 p. 2021-09-14T12:33:21+02:00 András Trócsányi troand@gamma.ttk.pte.hu 2021-09-02T10:18:58+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3370 Egy tudományos életpálya kacskaringói: Interjú Lengyel Imrével 2021-09-13T13:20:19+02:00 Gábor Bodnár bodnar_gabor@yahoo.com 2021-09-02T10:31:57+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3375 Call for Papers 2021-09-14T12:39:05+02:00 Boglárka Barsi barsi.boglarka@krtk.hu 2021-09-02T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement##