https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2018-07-18T22:12:29+02:00 Barta Györgyi tet@rkk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2915 A kulturális globalizáció földrajzi vonásai 2018-07-18T22:12:29+02:00 Tamás Illés tamas.illes92@gmail.com <p>A globalizáció fogalma a tudományos diskurzusnak és a társadalmi közbeszédnek is rendszeresen visszatérő eleme. Jóllehet az ad hoc használattal divatos szakkifejezéssé redukálódott, a globális léptékű folyamatok utóbbi évtizedekben tapasztalt kiterjedése a globalizáció és mögöttes tartalmainak kutatását indokolja. A hétköznapi gyakorlathoz hasonlóan a földrajztudomány globalizációs kutatásaiban korábban a gazdasági és a politikai aspektusok domináltak. Napjaink globalizációs folyamatai (diverzifikálódó kapcsolatok, áruvá válás, a globális folyamatokkal szembeni kitettség, tér-idő sűrűsödés) azonban a kultúrát „láthatóbbá” tették. Ezáltal a globalizáció kulturális dimenzióinak léte és vizsgálata olyannyira elfogadottá vált, hogy a globalizációs folyamatokat egyre többen kulturális tényezőknek tulajdonítják, megkérdőjelezve a gazdasági és politikai szempontok kizárólagos magyarázó erejét. A tanulmány a kulturális globalizáció – hazai szakirodalomban hiányzó – bemutatásával támpontokat nyújt a globális szintű, kulturális kölcsönhatásokról alkotott elméletek értelmezéséhez, majd a kulturális térbeli egyenlőtlenségek változását konceptualizáló három álláspont (konvergencia, differenciálódás, hibridizáció) kritikai elemzésére tesz kísérletet. A hibriditás koncepciójára építő harmadik álláspont – túllépve az utópisztikus és disztópikus jövőképek kettősségén – a kulturális identitások antiesszencialista megközelítésével újrakeretezheti a globális és lokális folyamatok értelmezését. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint a kulturális áramlások, illetve az azok termékeire, képeire és szimbólumaira adott válaszok is egyre összetettebb és összekapcsoltabb kulturális identitásokkal hozhatók összefüggésbe. Mindezek térségek és léptékek szerint differenciált vizsgálata nagy jelentőséggel bír a túláltalánosításokba torkolló globalizációs narratívák elkerüléséhez.</p> 2018-05-29T22:08:46+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3021 Divergens térfelfogások a tértudományokban – hogyan tovább? 2018-07-18T22:12:29+02:00 Krisztina Varró k.varro@uu.nl <p>A magyar tértudományi diskurzusban az utóbbi másfél évtizedben élénk vita bontakozott ki azok között, akik szerint a tér a valóság eleve, az emberi értelemadástól függetlenül jelen levő része, illetve azok között, akik szerint a tér alapvetően társadalmi konstrukció, tehát mindig az ember általi jelentésképzés, az emberi praxis által befolyásolt. Jelen tanulmány célja, hogy az e két nézőpont képviselői között kialakult, látszólag megfeneklett eszmecserét továbblendítse. E célból először áttekinti, hogy a magyar írásokban gyakran előkerülő pozitivizmus, illetve posztmodern címkék hogyan vesztettek jelentőségükből a nyugati térelméleti vitákban mint az elhatárolódás eszközei, s hogyan vált ezzel párhuzamosan egyre elfogadottabbá a térelméleti pluralizmus. Másodszor, a tanulmány a divergens (különösen a realista és a nem realista) térfelfogások közötti dialógus nehézségeire fókuszál, s a diskurzus fogalma körüli félreértések példáján keresztül szemlélteti, hogy ezek hogyan küszöbölhetők ki (részben) nagyobb filozófiai tudatossággal. Számolva a térelméleti címkék tudománypolitikai jelentőségével és a filozófiai alapfeltevések közötti különbségek áthidalhatatlanságával végül úgy érvel, hogy az eddiginél gyümölcsözőbb eszmecseréhez a „sajátunktól” eltérő megközelítésekkel szembeni nagyobb nyitottságra van szükség. Ez elősegíti a mélyebb (ön)reflexiót, valamint annak felismerését, hogy az egyes megközelítések meglátásai hogyan egészíthetik ki egymást.</p> 2018-05-29T22:09:06+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3053 A zsugorodás térbeli anatómiája: élőmunka-igényes iparágak földrajza az ezredforduló utáni Magyarországon 2018-07-18T22:12:28+02:00 Ernő Molnár erno.molnar@unideb.hu <p>E tanulmány vállalati adatszolgáltatásra épülő, továbbá népszámlálási foglalkoztatási adatok alapján a zsugorodó, hazai gazdasági szerkezetben mind marginálisabb szerepet játszó élőmunka-igényes textil- és ruházati ipar, illetve bőrtermék- és lábbeligyártás térbeli dinamikáját vizsgálja, valamint kísérletet tesz jelentős iparági koncentrációik beazonosítására. A kutatás az új regionalizmus néhány elméleti koncepciójára – mindenekelőtt az ipari körzetek és klaszterek megközelítéseire – építkezik. Abból indul ki, hogy a lokalizációs típusú, agglomerációs előnyöket kínáló térbeli koncentrációk az iparági szereplők feljebb lépéséhez és külső feltételekhez való alkalmazkodásához szükséges minőségi telepítő tényezők szélesebb választékát biztosítják és ezáltal formálhatják az iparágak jövőjét. A vizsgálat nem meglepő eredménye az élőmunka-igényes iparágak területileg differenciált leépülése, a kritikus tömegek kialakításának egyre romló esélyével. Az iparági koncentrációk megtartó erejét inkább mutató bőrtermék- és lábbeligyártás legjelentősebb telephelye összességében ma Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol Szolnok–Martfű–Tiszaföldvár térsége tekinthető Magyarország egyetlen jelentősebb, foglalkoztatásnövekedést is felmutatni képes könnyűipari tömörülésének az ezredforduló utáni időszakban.</p> 2018-05-29T22:09:44+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2840 Szempontok a városi kormányzási elméletekhez Budapest, Bécs, Prága és Varsó közigazgatási helyzetének összehasonlítása alapján 2018-07-18T22:12:28+02:00 Bálint Hilbert hilbert.balint@gmail.com <p>A városi kormányzás (urban governance) szemléletmódja az utóbbi évtizedekben népszerű kutatási témává nőtte ki magát. A kutatások középpontjában elsősorban az állami és privát szereplők együttműködése, valamint a városrégiós kormányzás kérdéskörei állnak, arról azonban lényegesen kevesebb szó esik, hogy a városok milyen tágabb jogi-közigazgatási környezetbe ágyazódnak, illetve hogy ennek milyen hatása lehet a városi kormányzás egyéb aspektusaira. Az urban governance elméleteinek nagy része a nyugati (főként angolszász) nagyvárosokban tapasztaltakra épül, más térségek nagyvárosainak kormányzási jellemzőire ugyanakkor csekély a rálátásunk.</p> <p>E kutatási deficitre reagálva a tanulmány négy közép-európai főváros – Budapest, Bécs, Prága és Varsó – állami közigazgatási struktúrába való beépülését, belső kormányzási viszonyait (a főváros-kerület viszonyrendszert), valamint ezek 1990 óta történt változásait mutatja be. A több tekintetben hasonló fővárosok vizsgált közigazgatási jellemzői jelentős mértékben eltérnek egymástól. Budapest szinte minden vizsgálati szempont alapján élesen elkülönül a többi várostól, míg Bécs, Prága és Varsó közigazgatása több tekintetben hasonlít egymásra. A lengyel főváros Budapesthez hasonló kormányzási rendszerének közelmúltban történt radikális megváltoztatása figyelemre méltó fejlemény lehet a magyar fővárosra nézve. A négy város összehasonlítása nemcsak arra mutatott rá, hogy a városi kormányzási vizsgálatoknak számba kell venniük a városok közigazgatási környezetét, hanem egyúttal arra is, hogy Budapest kormányzása további kutatásokat igényel.</p> 2018-05-29T22:10:05+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2879 56-os amerikai magyarok óhazaképe és a helyvesztés lépései 2018-07-18T22:12:27+02:00 Zsuzsanna Bögre bogre.zsuzsanna@btk.ppke.hu <p>A tanulmány a georgiai magyar „church” 56-os tagjainak élettörténeti elemzését mutatja be. Az élettörténetekből megismerhetővé vált, hogy milyen óhazaképet őriznek azok a személyek, akik egykor úgy érezték, el kell hagyniuk hazájukat. Keveset tudunk még arról, s ezt a hiánypótlást célozta meg a kutatás, hogy hogyan gondolkodnak az óhazáról egy magyar diaszpóra tagjaként az amerikai magyarok, s hogyan küzdöttek meg az óhazától való elszakadással. A kutatás módszereként az oral history élettörténetek feldolgozását alkalmaztam. Az élettörténetekből négy meghatározó időpontot választottam ki, amelyekben az óhazával kapcsolatos történeteket elemeztem. Az óhazáról való beszédmód túlmutatott a szülőföldhöz való ragaszkodáson vagy annak elutasításán. Az óhazáról szóló vélemények történetekbe ágyazva fejezik ki az elszakadás lépéseit, amelyek szükségesek az új helykötődések kialakulásához. Láthatóan azok az amerikai magyarok, akik nem tervezik hazaköltözésüket, távolságtartó módon vélekednek szülőföldjükről. Az óhaza demisztifikálása az új hazához való kötődések kialakulásában nélkülözhetetlennek bizonyult.</p> <p>Az óhazával kapcsolatos helyvesztés feldolgozásában nyújt segítséget a diaszpóra mint közösség. A sorstársakkal a diskurzusok során megosztott tapasztalatokból kialakult egyfajta kollektív vélekedés és emlékezés, és a kollektív szintre emelkedett emlékek megjelentek az egyének publikus élettörténeteiben.</p> 2018-05-29T22:10:24+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2850 Irányzatok a brit vidékföldrajzban 2018-07-18T22:12:23+02:00 György Mikle miklegyo@gmail.com <p>Az angolszász társadalomföldrajzban (human geography) több megközelítési mód, irányzat is elkülöníthető, ami szorosan összefügg a tudományág társadalomelméleti sokszínűségével. Jelen tanulmány ezeknek az irányzatoknak a brit vidékföldrajzi kutatásokra gyakorolt hatását elemzi. Az irányzatok egységes szempontrendszer szerinti jellemzésén (kialakulásuk kontextusa, a kutatások elméleti-filozófiai háttere, módszertanuk, az általuk vizsgált legfontosabb kérdéskörök, a rájuk adott kritikák) túl a brit vidékföldrajz közelmúltbeli állapotát is vizsgálja. Ez a Journal of Rural Studies 2000-es években megjelent lapszámainak elemzésén keresztül történik; a tanulmány a folyóirat elemzése során a brit intézményekben dolgozó szerzők által vagy közreműködésével készült munkákra fókuszál.</p> <p>A tanulmány rámutat arra, hogy a brit vidékföldrajzi kutatások jellemzője a sokszínűség és a nyitottság. A sokszínűséget a különféle megközelítési módok, elméletikoncepcionális alapok sokfélesége jelenti. Az előzetesen elkülönített négy irányzat (pozitivista, politikai gazdaságtani, kulturális, relacionális) nem egyveretű, köztük számos átmenet, kapcsolat fedezhető fel. Az irányzatokon belül több áramlat is kialakult, valamint szembetűnő az elméleti alapok folyamatos újragondolása is, így az elméletben definiálható irányzatok a gyakorlatban nem válnak el egyértelműen. A nyitottság elsősorban a más tudományterületekkel történő élénk együttműködés formájában nyilvánul meg, a „vidékföldrajz” helyett gyakoribb a „vidékkutatás” megnevezés használata. Az irányzatok jelentősége leginkább az azonos témakörhöz köthető, de eltérő természetű kérdések feltevésében nyilvánul meg. A tanulmányban bemutatott közelítésmódok a magyar vidék térbeli-társadalmi folyamatainak alaposabb megértését, a problémák átgondoltabb és hatékonyabb kezelését is segíthetik, adaptálhatóságuk és relevanciájuk mérlegelését követően.</p> 2018-05-29T22:31:54+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2998 Egy település, öt lakópark. Esettanulmány a szuburbanizáció hatásairól egy agglomerációs településen 2018-07-18T22:12:27+02:00 Elvira Gyorgyovichné Koltay elvira.koltay@gmail.com <p>A hazai szuburbanizáció, mely a rendszerváltást követően jelentősen átalakította a hazai városkörnyéki tereket és így a budapesti agglomeráció településeit is, az elmúlt évtized végére megtorpanni látszott. Úgy tűnt, hogy a hazai szuburbanizáció egy fontos szakasza lezárult. Az utóbbi egy-két évben azonban a kiköltözések száma újra növekvő tendenciát mutat. Habár a szuburbanizáció mostani dinamikái még nem látszanak biztosan, ezek a folyamatok mégis apropót adnak hatásainak elemzésére. A szuburbanizáció egyik jellemzője a lakóparkok elterjedése a térségben, melyet eddig kevesen vizsgáltak. Jelen tanulmány célja, hogy esettanulmány keretében mutassa be a lakópark-létesítések következményeit egy adott település életében.</p> <p>Az esettanulmány helyszíne a budapesti agglomeráció északnyugati övezetében elhelyezkedő Piliscsaba, amely jellemzően magas társadalmi státuszú kiköltözők célpontja lett. A település a szuburbanizációnak köszönheti 2013-ban elnyert városi rangját és a területén felépült öt, egymástól típusban és történetileg is igen különböző lakóparkját. A településen két időpontban, 2009-ben és 2016-ban végzett kvalitatív és kvantitatív adatfelvétel lehetővé tette Piliscsaba és a különböző típusokba sorolt lakóparkok kapcsolatának longitudinális elemzését, kiemelve az egyes típusok és az adott lakóövezet integráltságának összefüggéseit.</p> 2018-05-29T22:20:51+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3030 Globális, regionális és helyi hasonlóságok és különbségek az emberierőforrás-menedzsmentben 2018-07-18T22:12:26+02:00 Ildikó Éva Kovács kovacs.ildiko.eva@gtk.szie.hu József Poór poorj@ujs.sk Mártonné Karoliny karoliny@ktk.pte.hu <p>A menedzsmenttudományok megközelítése a jelenségek és tények empirikus vizsgálatán alapul. E tudományterület kutatóiban, így az emberierőforrás-menedzsment (HRM) területén is, régóta megfogalmazódott az igény a különböző országok gyakorlatában meglévő hasonlóságok és különbözőségek feltárására és magyarázatára. Ezek közé tartoznak a nemzeti környezeti jellemzők, az intézményi berendezkedés és a HRM-gyakorlatok közötti összefüggésekkel foglalkozó komparatív HR-kutatások. Ezek célja annak vizsgálata is, hogy azonosíthatók-e olyan országcsoportok, illetve régiók, amelyek sajátos HRM-jellemzőkkel rendelkeznek. Empirikus kutatásunkkal ehhez a vonulathoz csatlakozunk és a kontextuális kutatási paradigmát követve választ keresünk arra, hogy a globális tendenciákkal összevetve jelen pillanatban hol tart és milyen sajátosságokat mutat Kelet-Közép-Európa és hazánk szervezeteinek gyakorlata az emberierőforrás-menedzsmentben. Az emberierőforrás-menedzsment elméleti megközelítésein túl felhasználjuk a kulturális klaszterek és az összehasonlító közgazdaságtan által nyújtott gondolati keretet, ezek egymásra hatását és összefüggéseit vizsgáljuk a jelenségek magyarázatában.</p> 2018-05-29T22:21:14+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3075 A magyar regionális tudomány egyik meghatározó tanulmánykötete. Baranyi B. (2017): Compendium. Válogatott tanulmányok a regionális tudomány köréből 2018-07-18T22:12:26+02:00 Attila Fábián fabian.attila@uni-sopron.hu László Kulcsár la.kulcsar@gmail.com 2018-05-29T22:21:39+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3076 Dualitások a regionális tudományban – Beszámoló a Magyar Regionális Tudományi Társaság 15. vándorgyűléséről 2018-07-18T22:12:25+02:00 Sándor Zsolt Kovács skovacs@rkk.hu Szilárd Rácz szracz@rkk.hu 2018-05-29T22:22:14+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3079 Tematikus lapszám – pályázati eredmény 2018-07-18T22:12:25+02:00 A Szerkesztőség tet@rkk.hu 2018-05-29T22:22:50+02:00 ##submission.copyrightStatement##