https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2019-10-20T18:08:02+02:00 Váradi Monika Mária tet@krtk.mta.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3197 Váltás a Tér és Társadalom szerkesztőségében 2019-10-20T18:07:42+02:00 Györgyi Barta barta.gyorgyi@krtk.mta.hu Monika Mária Váradi varadim@rkk.hu 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3175 Tervkészítéstől a governance-ig. A térbeli tervezés európai fogalma, jelentései és lehetséges hazai kapcsolódásai 2019-10-20T18:07:57+02:00 Géza Salamin geza.salamin@uni-corvinus.hu Márton Péti marton.peti@nski.gov.hu <p>A kilencvenes évektől terjedt el a spatial planning átfogó, európai integrációs folyamatban fogant fogalma, amely térbeli tervezésként fordítható magyarra. A kétezres évek közepére a nyugat-európai tudományos diskurzusokban a különböző térdimenziójú (települési, regionális, közlekedési stb.) tervezési tevékenységek közös kifejezéseként a térbeli tervezés sokoldalúan vizsgált tudományos koncepcióvá is vált. A tanulmány a térbeli tervezés európai irodalmának eredményeit ismerteti, továbbá javaslatot tesz az európai és a magyar fogalmak összekapcsolására és a térbeli tervezés fogalmának hazai bevezetésére. Vizsgálatunk a térbeli tervezés fogalmának az európai irodalomban kettős, jól elkülönülő értelmezését azonosította. Ez egyrészt semleges ernyőfogalom, amely a különböző szintű, különböző eszközkészletű és szemléletű tervezési tevékenységeket egyaránt lefedi. Másrészt, szűkebb értelemben, a kilencvenes évektől az EU által motivált, posztmodern megközelítésű új tervezési és fejlesztési szemlélet jelölésére használják. Utóbbi szorosan kapcsolódik a területi governance koncepciójához, és fő jellemzője a stratégiai jelleg, a térbeli és a társadalmi-gazdasági tervezés összekapcsolása, az ágazati politikák összehangolása. Míg korábban a tervezés lényege a szabályozási környezet által definiált tervdokumentum előállítása volt, addig a governance korában ez folyamatos koordinációra és összehangolásra törekszik stratégiai irányítás keretében. A térbeli tervezés európai koncepciója eddig érdemben nem jelent meg a hazai tudományos diskurzusban és a gyakorlatban. A téralakítást célzó közpolitikák Magyarországon egymástól meglehetősen elkülönülnek, mindemellett beazonosíthatók azok a hazai területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési, vidékfejlesztési stb. tevékenységek, melyek összekapcsolásához hasznos fogalmi keretet kínál a térbeli tervezés koncepciója.</p> 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3119 Modern városok programja: új fejezet a magyar várospolitikában 2019-10-20T18:08:02+02:00 Gergő Gajzágó gajzago.gergo@sze.hu <p>Jelen tanulmány a Modern városok programját (MVP) elemzi. A program a megyei jogú városokat célozza, amelyek a vidéki városhálózat meghatározó központjai, így az MVP az egész magyar városhálózatra hatással lesz, amennyiben projektjei megvalósulnak. A program – írásban nem olvasható – céljai szakmailag támogathatók, a kétszázötvennyolc azonosított projekt közel fele megjelenik korábbi fejlesztési stratégiákban is. A kormányzat által ígért 3400-3500 milliárd Ft költségvetésből a kutatás során 2683,2 milliárd Ft-ot tudtunk azonosítani, ami így is nagyon jelentős összegnek tekinthető. A tanulmány ágazati és területi megoszlás alapján is vizsgálja a költségvetést és a projekteket, végül pedig figyelmet szentel a program menedzsmentjének és kommunikációjának központi és helyi szinten egyaránt. Véleményünk szerint érdemes a területi politika ezen új elemét részletesebb vizsgálat alá vonni, azt elemezni, hogy az új program hogyan illeszkedik a korábbi várospolitikai eszközök sorába, mennyire van összhangban a helyi fejlesztési elképzelésekkel, és milyen hatásokat várhatunk a megvalósulásától. Az elemzés röviden kitér arra is, hogy az MVP miként segíti az érintett városok fejlődését, azok kapcsolódását az Enyedi György által azonosított sikertényezőkhöz. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne az MVP sikerességét erősíteni, jelenleg ugyanis bizonytalan, hogy a program keretében hány projektet valósítanak meg.</p> 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3188 A debreceni gazdaságfejlesztés zászlóshajói: a városban működő ipari parkok jellegzetességei 2019-10-20T18:07:54+02:00 Ernő Molnár molnar.erno@science.unideb.hu Gábor Kozma kozma.gabor@science.unideb.hu <p>Az ipari parkok az elmúlt időszakban fontos szerepet töltöttek be a magyar gazdaság fejlesztésében, a helyi önkormányzatok is kiemelt figyelmet fordítottak alkalmazásukra. A tanulmány célja, hogy bemutassa az ipari park címmel rendelkező objektumok sajátosságait és helyét Debrecen gazdasági életében. A vizsgálatok során felhasználtuk a város rendszerváltás után készített, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó terveit és stratégiáit, saját adatgyűjtés keretében felmértük az ipari parkok jellegzetességeit és az ott működő cégeket.</p> <p>A kutatás eredményei közül kiemeljük, hogy az 1990-es évek elejétől kezdve az ipari parkok a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák fontos elemei, a helyi gazdaság zászlóshajóivá váltak, kínálatuk folyamatosan bővül. Az ipari parkok eredetük, tulajdonosaik és működési formáik alapján változatosságot mutatnak, gazdasági szerkezetükben a feldolgozóipar mellett a kereskedelem és a szállítás-raktározás szerepe is jelentős. Az ipari parkokban működő cégek a város gazdaságának fontos bázisát alkotják (ez különösen igaz a nagyobb vállalatokra).</p> 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3161 Vidékfejlesztési támogatások munkaerőpiaci hatásainak települési szintű útmodellezése magyarországi községek mintáin 2019-10-20T18:07:58+02:00 Gergely Horzsa horzsagergely@gmail.com <p>A tanulmány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében felhasznált EU-s, szűkebb értelemben vett (3. tengelyes) vidékfejlesztési támogatások munkaerőpiaci hatásaival foglalkozik. A vizsgálat azért fontos, mert a vidékfejlesztési programok hatáselemzése általában a projektek teljesítményeinek számbavételére korlátozódik, az érdemi hatáselemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban ritka és nem megbízható. Az ÚMVP szűkebb értelemben vett vidékfejlesztési céljaiként a vállalkozásösztönzést, a munkahelyteremtést és a jövedelemnövelést nevezi meg a helyi gazdasági diverzifikáció keretében. Ennek megfelelően a tanulmány elemző része a harmadik tengelyes támogatások elköltésének jövedelemre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásával foglalkozik, a magas mérési szintű változók által lehetővé tett lineáris regressziószámításokon alapuló útmodellezéssel – a hazai községek három almintájában (agglomerációs, nem agglomerációs és leghátrányosabb helyzetű falvak). A modellek a munkaerőpiaci helyzetet mérő változóknak a 2006 és 2016 közötti, egy főre vetített változását magyarázzák az egy főre eső elköltött (harmadik tengelyes) támogatások függvényében. Az elemzés legfontosabb eredményei: 1. A vidékfejlesztési támogatások mind közvetlenül, mind a vállalkozások foglalkoztatottsági arányának növelésén keresztül közvetetten befolyásolták a helyi jövedelmi helyzetet a nem agglomerációs településeken. 2. Az agglomerációs településeken a változók kevésbé magyarázták a jövedelmek alakulását, mint másutt. 3. A leghátrányosabb térségekben a mikrovállalkozások arányának bővülése negatívan befolyásolta a foglalkoztatást, csökkentve a vidékfejlesztési támogatások összességének pozitív hatását.</p> 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3124 Szempontok a magyar területfejlesztési intézmények vizsgálatához 2019-10-20T18:07:59+02:00 Balázs Simó simo.balazs.mate@gmail.com <p>Noha Magyarország az 1990-es években a posztszocialista országok közül élen járt a területfejlesztési intézményrendszer kiépítésében, a 2012-es jogszabályi változások nyomán a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a regionális fejlesztési ügynökségek nincsenek már jelen. Megszűnésük teret adott hasonló rendeltetésű központi kormányzati és területi önkormányzati szervezetek kibontakozásának. A szervezetek intézményi betagozódásával, kapacitásfejlesztésével és a rájuk delegált feladatokkal kapcsolatosan kérdés, hogy azok összhangban vannak-e a versenyképességet alapvetően befolyásoló globális folyamatokkal.</p> <p>Jelen tanulmány arra világít rá, hogy a fejlett országok regionális fejlesztési ügynökségei miként alkalmazkodnak ezekhez a globális folyamatokhoz. A cikk amellett érvel, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek funkcióját betölteni kívánó hazai szervezeteknek igazodniuk kell a tudásalapú gazdaság által támasztott követelményekhez. Így már nem elegendő, ha a szervezetek összetett eszközrendszer által, relatív függetlenségben látják el feladataikat. Szükséges, hogy tevékenységeik a szektorok átjárhatósága mellett képesek legyenek biztosítani az információ és a tudás összegyűjtését, feldolgozását, valamint a helyi partnerek számára történő megosztását. E cél elérése érdekében ki kell alakítani azon értékelési szempontrendszert, mely támogatja e szervezeti képességek objektív megítélését és nemzetközi összehasonlíthatóságát.</p> 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3178 A turizmus ágazat jelenlegi és potenciális éghajlati sérülékenységének területi különbségei Magyarországon 2019-10-20T18:07:56+02:00 Attila Sütő suto.attila@mbfsz.gov.hu Lilian Fejes fejes.lilian@mbfsz.gov.hu <p>A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztálya koordinálásában 2017 óta zajlik a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer továbbfejlesztése projekt, amelynek C3 modulja a turizmus éghajlati sérülékenységének témakörét kutatta. A cikk célja a kutatás során kifejlesztett módszertan bemutatása a turizmus ágazat magyarországi éghajlati sérülékenységéről és annak kitettségi, érzékenységi, alkalmazkodóképességi dimenzióiról. A munkacsomag keretében a fogadóterületeket jellemző kitettségi, érzékenységi, alkalmazkodóképességi és éghajlati sérülékenységi mutatókat és területi különbségeket integráltan vizsgáltuk. A vizsgálat és a térképi ábrázolás a CIVAS modell lépésein haladt végig járási, három esettanulmány-régióban pedig települési léptékben, három időablakra: a jelenlegi állapot vizsgálata mellett a 2021–2050-es és a 2071–2100-es időszakokra. A három időablak mindegyikére két meteorológiai modell (EC-EARTH, CNRM-CM5) és az IPCC 5. értékelő jelentésében (AR5) az újabb generációs RCP (Representative Concentration Pathway) klímaváltozási szcenáriók közül kettő (RCP4.5, RCP8.5) alapján azonosítottuk a járási (az esettanulmányok esetében a települési) trendeket. Jelen vizsgálat jövőbeni kiterjesztésével várhatóan tovább mélyíthető a vizsgálat magyarázóereje és növelhető a hasznosíthatósága.</p> 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3120 A kelet-közép-európai országok publikációs kibocsátásai és nemzetközi együttműködései: trendek és változások 1997 és 2016 között 2019-10-20T18:08:00+02:00 György Csomós csomos@eng.unideb.hu <p>A kelet-közép-európai országok politikai-társadalmi-gazdasági változásai az 1990-es évek elején lehetővé tették az európai és a globális gazdasági térbe való integrálódást. Az időszak fordulatot hozott a régió országainak tudományos életében is, hiszen a tudomány felszabadult a korábbi politikai és ideológiai kontroll alól. A régió országai viszonylag gyorsan és intenzíven alakítottak ki tudományos együttműködéseket a világ vezető tudományos hatalmaival, alapvetően az Egyesült Államokkal és Németországgal. Az elmúlt két évtizedben tapasztalható gazdasági fejlődésnek, a megváltozott együttműködési mintának és egyes tudománypolitikai okoknak köszönhetően a régió publikációs kibocsátása folyamatosan emelkedik, a publikációk rangosabb folyóiratokban jelennek meg, továbbá ingadozásokkal, de emelkedik a régió országainak idézettségi hatása is. A tudománymetriai indikátorok alakulására döntő hatást gyakorol, hogy a társszerzők mely országokból származnak. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb kibocsátással és a legmagasabb idézettségi hatással rendelkező kelet-közép-európai országok társszerzős közleményeiben az Egyesült Államok és/vagy Németország megjelenése messze meghaladja a régiós átlagot. A nemzetközi tudományos együttműködés relatív erősségének a vizsgálata ellenben azt tükrözi, hogy az utóbbi 20 évben az intraregionális tudományos kapcsolatok váltak meghatározóvá, bár domináns külső szereplők hídszerepe nélkül a kapcsolatok nem feltétlenül lennének számottevők. A nemzetközi kollaboráció relatív erősségének vizsgálata arra is rámutat, hogy a posztkommunista országok intenzívebbé vált tudományos együttműködésének az Európai Unióhoz történt csatlakozás újabb lendületet adott, továbbá a kezdeti, tudományos rendszereket is érintő elkülönülési törekvéseket a tudományos kapcsolatok élénkülése követi (pl. Csehország és Szlovákia, a balti vagy a délszláv államok között).</p> 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3185 Berta P. (2014): Fogyasztás, hírnév, politika – Az erdélyi gábor romák presztízsgazdasága 2019-10-20T18:07:54+02:00 András A. Gergely andrasgergelya@gmail.com 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3196 Faragó L. (szerk.) (2018): Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban 2019-10-20T18:07:52+02:00 József Nemes Nagy nemesnagy@t-online.hu 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3193 Kocsis J. B., Tamáska M. (2018): Modell vagy külön út: Bécs szociális építészete 2019-10-20T18:07:53+02:00 Eszter Valnerné Török valnerne.torok.eszter@econ.unideb.hu 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3181 Beszámoló a Gróf Bethlen István Erdélyi Nyári Egyetemről 2019-10-20T18:07:55+02:00 Dávid Fekete fdavid@sze.hu Szabolcs Morvay morvsz@sze.hu 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3195 Áramlások a térgazdaságban – Beszámoló a Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. vándorgyűléséről 2019-10-20T18:07:52+02:00 Sándor Zsolt Kovács skovacs@rkk.hu Szilárd Rácz szracz@rkk.hu 2019-08-31T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement##