https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2019-01-18T22:40:43+01:00 Barta Györgyi tet@rkk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3115 Vendégszerkesztői előszó 2019-01-18T22:40:42+01:00 Zsolt Bottlik agria@gmx.net 2018-11-23T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3095 A történelem nyomai a mai térszerkezetben – belső törésvonalak az európai posztszovjet térségben 2019-01-18T22:40:42+01:00 Gábor Demeter Demeter.Gabor@btk.mta.hu <p>A tanulmány célja annak megvilágítása, hogy a posztszovjet térségben jelenleg tapasztalható konfliktusok és gazdasági-társadalmi különbségek területi mintázata mutat-e összefüggést a történelmi múlttal. A korábbi, országtanulmányok szintjén megvalósuló kísérletek szintéziseként az 1897-es orosz birodalmi és az 1930-as történeti statisztikák felhasználásával az egész posztszovjet térségre kiterjesztve rekonstruálom a történeti régiókat, és ezek határait egybevetem az egykori és mai országhatárokkal, illetve a mai belső törésvonalakkal. Álláspontom szerint ezen országokban a törésvonalak nemcsak politikai-ideológiai ellentétek és társadalmi problémák mentén fejeződnek ki, de erőteljes területi mintázatot mutatnak, melynek történelmi meghatározottsága megkérdőjelezhetetlen. Módszertani szempontból a tanulmány a közbeszédben domináns politológiai és szociológiai szemléletet helyettesíti a földrajzi és történelmi megközelítésmóddal. Az 1897-es évre 360 területi entitásra kilenc változó alapján többváltozós statisztikai módszerrel végzett számításaim bizonyítják, hogy regionális struktúrája alapján (mind a fejlettségi, mind a hasonlósági régiókat tekintve) az Orosz Birodalom nemcsak a száz évvel korábban létezett országhatárok által meghatározott differenciákat nem volt képes felszámolni, de a mai törésvonalak futása is kísértetiesen hasonlít az 1770-es és 1890-es évek régióhatáraira. Az 1930-as évekből származó 15 változó felhasználásával végzett vizsgálat alapján pedig az a kép rajzolódik ki, hogy a mai posztszovjet térség Kelet-Közép-Európa (a visegrádi országok) területétől élesen elhatárolódott, de ez nem az 1920-as határmegvonás következménye (nem is mindenütt esnek egybe a határok és a fejlettségbeli törések), hanem korábbi időkből származik.</p> 2018-11-23T09:52:05+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3094 A liminalitás terei és idői az európai posztszovjet térben az orosz és szovjet expanziós törekvések tükrében 2019-01-18T22:40:41+01:00 Margit Kőszegi koszegi.margit.email@gmail.com Márton Berki berkimarton@yahoo.com Géza Barta gezabarta@gmail.com <p>A tanulmány az európai posztszovjet térségben érvényesülő orosz expanziós törekvések hatásait a liminalitás koncepciójára építve értelmezi. Az Arnold van Gennep által megalkotott, majd Victor Turner által kiszélesített fogalom olyan átmeneteket (határhelyzeti állapotokat) jelöl, amikor a társadalmi hierarchiák ideiglenesen feloldódnak, egyes tradíciók folytonossága megkérdőjeleződik és az addig biztosnak hitt struktúrák kétségessé válnak. Ezekben a liminális időszakokban a korábbi rend felbomlása olyan bizonytalan, s egyúttal fluid, képlékeny helyzeteket eredményez, amelyek lehetővé teszik egy új állapot megszilárdulását. Tanulmányunkban e koncepció segítségével ragadjuk meg azokat az átmenetként értelmezhető időszakokat, amelyek átfogó változást idéztek elő az orosz expanziós törekvések által érintett térségekben. Az orosz expanzió hatásainak vizsgálatában négy liminális időszakot állítunk a középpontba, amelyeket a meghatározó területi irányok mentén élő, érintett népek példáin keresztül mutatunk be. Elsőként a 18. századi, Fekete-tenger felé érvényesülő orosz expanzió által a krími tatár közösségek életében előidézett liminalitást vizsgáljuk. Ezt követően a cári birodalmat felváltó, a szovjet szocialista berendezkedés hatására jelentkező liminalitást mutatjuk be a Kaukázus térségében, a csecsenek példáján. A 20. század végén bekövetkező rendszerváltás lehetőséget adott a szovjet időszak liminalitásának megszűnésére, amit a balti államokban bekövetkező változások kapcsán vizsgálunk. Végezetül az ukrán polgárháborús helyzet hátterének feltárásával rávilágítunk az ukrán társadalomban külső hatásra jelentkező elhúzódó liminalitásra, valamint annak geopolitikai mozzanataira.</p> 2018-11-23T09:57:44+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3096 Felosztás vagy felemelkedés? Ukrajna, Európa „nagy tortája” 2019-01-18T22:40:41+01:00 Dávid Karácsonyi karacsonyidavid@gmail.com <p>A sokáig saját permanens társadalmi-gazdasági válságával foglalkozó Ukrajna 2014 után szinte egyik percről a másikra került a világpolitika centrumába, aminek oka a konfliktus mögötti sokkal szélesebb geopolitikai dimenzió, illetve az orosz–nyugati viszony kiéleződése volt.</p> <p>Ukrajna hatalmas területe, természeti erőforrásai (termőföld és ásványkincsek) és népessége ellenére sem tudott szert tenni középhatalmi státuszra, ami nem csak belső okokkal magyarázható. Ukrajna valójában Európa utolsó nagy tartalékterülete, amelyről nem dőlt el még, hogy hosszabb távon az EU vagy az Oroszország dominálta tér részét képezi-e.</p> <p>E regionális földrajzi szempontú írás arra kísérel meg választ adni, hogy szomszédsága miként tekint Ukrajnára: mint emberi és természeti erőforrás-tartalékterületre vagy mint pufferzónára Oroszország és a Nyugat között. Van-e esélye Ukrajnának hosszabb távon az adott feltételek mellett politikailag, gazdaságilag stabil országgá válni?</p> <p>Az ország fejlődése mindig is a szomszédságától függött. Az ukránság csak akkor tudott önálló szereplő lenni, amikor a nagyhatalmi erőviszonyok kiegyenlítettek voltak. Ilyen időszak a posztszovjet éra is 1991 és 2014 között, amely éppen Ukrajnában zárult le.</p> <p>Ukrajna a függetlenné válás óta szomszédjaihoz képest is mélyebb demográfiai válságba került. Ukrajna népessége rendkívül gyorsan elöregszik, amit csak súlyosbít, hogy szomszédjai elszívják a munkaerőt. Főként a visegrádi országok próbálják innen pótolni hiányzó munkaerejüket.</p> <p>Miközben a földpiaci moratórium miatt egyelőre csak korlátozott versengés folyik nemzetközi téren is a termőföldekért, amelyek a világon a legértékesebbek agrárpotenciáljukat tekintve, a kelet-ukrajnai nehézipart súlyosan érinti a politikai válság.</p> <p>Az „ukrán kérdés” megoldása valójában az orosz–nyugati viszony függvénye. A Nyugat és Oroszország közötti távolodás Ukrajna jövője szempontjából igen kedvezőtlen forgatókönyv.</p> 2018-11-23T10:03:11+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3104 A moldáv identitás rétegei 2019-01-18T22:40:40+01:00 Tamás Illés tamas.illes92@gmail.com Zsolt Bottlik agria@gmx.net <p>Tanulmányunkban a geopolitikai pufferzónában lévő moldáv népcsoport identitásának kialakulását vesszük górcső alá. A mai moldovai öndefiníció helyi tényezője a lakosság rurális karaktere, valamint a lassú urbanizációval kiéleződő város–vidék kettősség. Rámutatunk a moldáv etnikai tér városainak a 19. századtól folyamatosan kialakuló eltéréseire, amely a térség lakóinak identitásában jelenleg is a hely szerepét erősíti. Ennek további jellegzetességeként a két világháború közötti román centralizációs törekvések vidéki lakosság oldaláról történő elutasításának körülményeit, valamint a szovjet időszak város–vidék egyenlőtlenségének fennmaradását, illetve további elmélyülését fejtjük ki. A moldáv identitás megítélése regionális nézőpontból is eltéréseket mutat. A történelem során a politikai csatározások középpontjába állított területi viták, a migráció, a betelepítések a mai ország területén kulturális különbségeket, egzisztenciális és ezáltal társadalmi törésvonalakat hoztak létre. A jelenleg autonóm státuszt élvező Gagauziában, valamint a szakadár Transznyisztriában eltérő módon ítélték és ítélik meg a moldovai identitás kialakulását/kialakítását és a csoport románsághoz fűződő viszonyát.</p> <p>A moldáv nemzeti identitás ilyen előzmények után rendkívül rétegzett, így a moldáv nacionalizmusok egy átfogó keretrendszer helyett számos olyan, időben és térben összefonódó konstrukcióból táplálkoztak a helyhez kötődő, premodern elemek mellett, mint a modernizáció, az elitek projektje, valamint az ellenállás és a kirekesztés nyomán létrejött önvédelmi mechanizmusok. Ezek mellett jelenik meg a nemzeti projekt kulcselemeként a nyelv.</p> <p>A nacionalizmusok – az ország geopolitikai pufferzónajellege miatt – távoli hatalmi centrumok igényei szerint alakultak, amely jelen tanulmányunkban a posztkoloniális kritikai szempontok érvényesítését támasztja alá. A globalizáció a nemzetépítést is kihívás elé állítja, amelynek során a lokális, regionális, nemzeti és a már globális kulturális javak megjelenését magában hordozó szupranacionális léptékek keveredését látjuk, és egyúttal a moldáv nemzeti identitás fluid és dinamikusan változó jellegét tapasztalhatjuk.</p> 2018-11-23T10:07:52+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3103 Polese A. et al. (eds.) (2017): Identity and nation building in everyday post-socialist life 2019-01-18T22:40:39+01:00 Csaba Baroch baroch.08@gmail.com 2018-11-23T10:23:09+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3114 Cusco, A. (2017): A contested borderland. Competing Russian and Romanian visions of Bessarabia in the late nineteenth and early twentieth century 2019-01-18T22:40:39+01:00 Tamás Illés tamas.illes92@gmail.com 2018-11-23T10:25:33+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3102 Karácsonyi D., Kocsis K., Bottlik Zs. (eds.) (2017): Belarus in maps 2019-01-18T22:40:38+01:00 András Igari andris.igari@gmail.com 2018-11-23T10:27:16+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3118 Sengupta, A. (2017): Symbols and the image of the state in Eurasia 2019-01-18T22:40:38+01:00 Géza Barta gezabarta@gmail.com 2018-11-23T10:35:14+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3101 Máshonnan tekinteni a posztszocialista városokra? Beszámoló a Cities After Transition hálózat 2017-es konferenciájáról 2019-01-18T22:40:37+01:00 Márton Berki berkimarton@yahoo.com 2018-11-23T10:39:16+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3100 Konferencia a nemzetállami lét kérdéseiről Kelet- Európában, Oroszországban és Eurázsiában 2019-01-18T22:40:36+01:00 Margit Kőszegi koszegi.margit.email@gmail.com 2018-11-23T10:41:48+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3072 Bevándorláspolitika és többszintű kormányzás: osztrák tapasztalatok 2019-01-18T22:40:36+01:00 Tamás Hardi hardit@rkk.hu Tünde Patay tuendepatay@gmail.com <p>A nemzetközi vándorlási folyamatok nemzeti és regionális szinten is formálják a gazdasági teljesítményt, a munkaerőpiac jellegét, a társadalom szerkezetét és igényeit. A bevándorlás pozitív hatással lehet a versenyképességre, azonban fiskális, társadalmi és strukturális feladatokkal is számolni kell. Jellemzően a jövedelemkülönbségek és a munkaerőpiaci diszkrimináció, a térbeli és a társadalmi szegregáció, illetve a jóléti ellátás területén jelentkező kihívásokra kell megoldást találnia a politikának.</p> <p>Ausztriába az utóbbi évtizedekben évente átlagosan 120 ezer új bevándorló érkezett – a mostani menekültügyi hullámtól eltekintve. Ma több mint másfél millió migrációs háttérrel rendelkező személy él az ország területén, túlnyomó részük első generációs bevándorló. Az osztrák tartományok, illetve az egyes települések maguk is felismerték a bevándorláshoz kapcsolódó törekvések és intézkedések jelentőségét. A nemzetközi vándorlási folyamatok vizsgálata mégis túlnyomórészt nemzeti szinten történik, illetve egy-egy nagyvárosra, településre fókuszál.</p> <p>A tanulmány a jogszabályok és migrációpolitikai dokumentumok összevetése alapján elemzi Ausztria és tartományainak bevándorláspolitikai lehetőségeit, célkitűzéseit, prioritásait. Rámutat a többszintű, integrált kormányzás sajátosságaira, kiemelve a főbb feladatköröket, valamint a főbb különbségeket.</p> 2018-11-23T10:44:23+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3070 Nyugat és Kelet határán: Sopron a belföldi migrációban 2019-01-18T22:40:43+01:00 Éva Kiss kisse@helka.iif.hu Ferenc Jankó janko.ferenc@uni-sopron.hu Laura Bertalan bertalan.laura@uni-sopron.hu Eszter Mikó mikoeszter@gmail.com <p>A rendszerváltozás után a belföldi migrációban jelentős változások következtek be, amit több tényező (pl. gazdasági átalakulás, a szuburbanizáció felerősödése, a közlekedés fejlődése) indukált. Az egyes településeket különbözőképp érintette a belső vándorlás intenzívebbé válása, aminek demográfiai szempontból is vannak „nyertesei” és „vesztesei”. Az előbbiekhez sorolható az osztrák határ közelében fekvő, mintegy 63 ezer fős város, Sopron is, amely az egyik legnépszerűbb célpont az országon belül vándorlók körében. Tanulmányunkban egyrészt Sopron szerepét értékeljük a belföldi migrációban, bemutatva azt, hogy a belső vándorlás különböző típusai hogyan járultak hozzá a város vándorlási nyereségéhez. Empirikus kutatásra alapozva arra keresünk választ, hogy kik a Sopronba bevándorlók, és hogy van-e lényeges különbség a bevándorlók jellemzőiben attól függően, hogy a legutóbbi gazdasági válság előtt vagy után érkeztek a városba.</p> <p>Az elmúlt évtizedekben folyamatosan gyarapodott a népesség Sopronban, miközben az ország egészében és sok városában fogyott. A növekedés legfőbb forrása a vándorlási többlet volt, különösen az ezredforduló után. 1990 és 2016 között közel 13 ezer fős vándorlási nyereségre tett szert a város, elsődlegesen az ideiglenes bevándorlásból. A nagyarányú bevándorlás számos okra vezethető vissza (pl. a nyugati határ menti fekvés felértékelődése 1990 után, kedvezőbbé vált közlekedési kapcsolatok, relatíve közeli fekvés az osztrák fővároshoz és Burgenland északi fejlettebb településeihez, az osztrák munkavállalási korlátozás feloldása). A felmérés tapasztalatai igazolták, hogy a gazdasági válság markáns fordulatot hozott az ezredforduló után Sopronba bevándorlók összetételében, munkapiaci ismérveiben és térkapcsolataiban. A 2009 után megfigyelhető új, kedvezőtlen trendek a helyi társadalomban is mélyreható változásokhoz vezethetnek.</p> 2018-11-23T00:00:00+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3033 A szegedi biotechnológiai vállalkozások tudáshálózata – a Biopolisz jelene 2019-01-18T22:40:35+01:00 János Gyurkovics gyujan@eco.u-szeged.hu Sándor Juhász juhasz.sandor@krtk.mta.hu <p>A fejlesztési pólusok koncepciója a hazai térségekben koncentrálódó tudásintenzív tevékenységek nyújtotta előnyök megerősítését és kiaknázását tűzte ki célul. Kutatás-fejlesztési, gazdasági és infrastrukturális adottságaik alapján tágabb térségüket dinamizálni képes pólusvárosokat és hozzájuk kapcsolódó húzóágazatokat jelöltek ki, így Szegeden a Biopolisz program keretében a biotechnológia került előtérbe. Az ágazat kiemelkedően jó térségi adottságai ellenére a szegedi Biopolisz program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.</p> <p>Tanulmányunk célja, hogy a szegedi biotechnológiai cégek közötti tudáshálózat elemzése révén bemutassuk az iparági koncentráció mögötti együttműködéseket és reflektáljunk a Biopolisz program célkitűzéseire. Eredményeink alapján elmondható, hogy a relatíve sűrű helyi kapcsolatháló ellenére magas innovációs és exportpotenciállal rendelkező vállalkozások kevésbé integrálódtak a lokális iparági tudáshálózatba. A kiemelt támogatás és figyelem ellenére az iparág látszólag kevésbé képes kihasználni a térbeli koncentráció és a kedvező helyi adottságok nyújtotta előnyöket, ami jelentőségének óvatosabb megítélését és a koncepció kritikáját vonja maga után.</p> 2018-11-23T11:07:45+01:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3063 A globális versenyképesség és a kulturális heterogenitás kapcsolata 2019-01-18T22:40:34+01:00 Zsuzsanna Bacsi h5519bac@ella.hu <p>A tanulmány azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés egy ország versenyképessége és lakosságának heterogenitása közt. Az általános vélekedés szerint egy etnikailag, nyelvileg, vallásilag heterogén közösségben gyakoriak a társadalmi konfliktusok, így gazdasági teljesítménye is gyengébb. Viszont a sokszínűség a kreativitás és az innováció forrása is lehet. A tanulmány a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexének és innovációs indikátorának kapcsolatát vizsgálja az etnikai, nyelvi, vallási sokféleséggel, 134 ország keresztmetszeti elemzésével, az ország nagyságát, fekvését, független államiságának hosszát, városiasodásának mértékét és lakosságának iskolázottságát is figyelembe véve. Az innovációs kapacitás az etnikai heterogenitással negatív, a nyelvi és vallási heterogenitással pozitív kapcsolatban áll, a globális versenyképességi indexnek viszont az etnikai és nyelvi fragmentáltsággal való kapcsolata nem mutatható ki, ha az országok földrajzi elhelyezkedését is figyelembe vesszük. Az urbanizáció mértéke – a függetlenné válás éve szerint két csoportra osztva az országokat – csak az 1950 után függetlenné vált országok esetében mutatott pozitív kapcsolatot a versenyképességi és az innovációs mutatóval.</p> 2018-11-23T11:12:22+01:00 ##submission.copyrightStatement##