https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2021-06-10T16:38:59+02:00 Váradi Monika Mária varadi.monika@krtk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3302 Hosszú távú gazdasági konvergencia-forgatókönyvek megyei pályái Magyarországon 2021-06-10T16:38:55+02:00 Zsuzsanna Zsibók zsibok.zsuzsanna@krtk.hu Balázs Páger pager.balazs@krtk.hu <p>A gazdasági növekedés és annak területi különbségei folyamatosan a hazai regionális tudományi kutatások előterében vannak. Tanulmányunk célja, hogy területi statisztikai adatok alapján azonosítsa az ezredforduló óta mutatkozó főbb trendeket, és az ezekből levezethető hosszú távú megyei növekedési pályákat 2060-ig bezárólag. A gazdasági növekedést tényezőkre bontva vizsgáljuk, ami által lehetőségünk van területi egységenként elkülöníteni a demográfiai mutatók, a termelékenység és a foglalkoztatás változásának a hatását a gazdasági kibocsátásra. A tanulmányunk második felében e tapasztalatokból kiindulva, egy felülről építkező szemléletben hosszú távú előrejelzéseket készítünk a megyei növekedési pályákra, figyelemmel a négy növekedési tényező elkülönített hatására. A kutatásunk célja nem pontos, számszerű előrejelzések készítése, hanem „mi lenne, ha…” típusú kérdések felvetése és körüljárása. <br><br>Két területi forgatókönyvet vizsgálunk, amelyek egyike időben csökkenő ütemű területi differenciálódást vetít előre, a másik pedig időben folyamatosan növekvő különbségeket feltételez. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a gazdaság területi koncentrálódása a jövőben is folytatódhat, és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a fenntartható felzárkózás forrása hosszú távon kisebb súllyal a foglalkoztatás további javulásából, és nagyobb súllyal a munkatermelékenység javulásából származhat.</p> 2021-05-27T18:07:46+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3305 Bérpolarizáció a magyar kistérségek mentén 2021-06-10T16:38:52+02:00 Julianna Németh nemethj@ktk.pte.hu Norbert Sipos sipos.norbert@ktk.pte.hu <p>A tanulmányban a jövedelmek területi polarizációját ismertetjük. Célunk a menedzseri jövedelmi különbségek olyan vetületének bemutatása, amely eddig még kevesebb hangsúlyt kapott a kutatásokban. Azért ezt a réteget választottuk ki, mivel feltételezésünk szerint jelentős aránytalanságok alakulnak ki a jövedelmükben, és ez szorosan összefügg az adott terület gazdasági potenciáljával.</p> <p>Az eltéréseket kettő elv mentén számoltuk ki: egyrészt a kistérségi bontás megfelelően részletes, de nem túlzottan elaprózott, így lehetőség van a területi egyenlőtlenségeket megfelelően ábrázolni; másrészt pedig a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) mentén, külön-külön vizsgáljuk az egyes osztályokba tartozókat, hogy viszonyítási alapként szolgáljanak a menedzserek sajátosságainak azonosítása érdekében.</p> <p>A Bértarifa 2016-os adatbázisát használtuk fel az elemzésekhez. A kiválasztott mutatók mentén összességében jól látható, hogy a menedzserek körében látható a legnagyobb különbség kistérségi bontásban. A legmagasabb átlagjövedelem mellett jelentősek az eltérések, ugyanakkor ki kell emelni, hogy a Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokban dolgozóknál hasonló szintű polarizáció figyelhető meg. Ezek a számok feltételezhetően szoros összefüggésben állnak a GDP területi különbségeivel, amelyet a grafikus ábrázolás is alátámaszt.</p> 2021-05-27T18:33:06+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3321 Hozzájárul-e a helyi élelmiszer vásárlás a helyi gazdaság fejlődéséhez? Egy szisztematikus irodalmi áttekintés 2021-06-10T16:38:57+02:00 Viktória Szente szente.viktoria@szie.hu Imre Fertő ferto.imre@krtk.hu Zsófia Benedek benedek.zsofia@krtk.hu <p>Általános feltevés, hogy a helyi élelmiszerek értékesítése pozitív hatással van a helyi gazdaság teljesítményére. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy az eddigi kutatások mennyiben támasztják alá ezt a vélekedést. A ScienceDirect, Wiley Online Library, Taylor and Francis Online, SpringerLink, AgECON, Emerald és Sage adatbázisban fellelhető, 2000 és 2019 között publikált, angol nyelvű folyóiratcikkek kerültek szisztematikus áttekintésre. Emellett kiegészítő keresést végeztünk a Google Tudós keresőmotor felhasználásával. A téma jellegénél fogva több szinonima figyelembe vételével végeztük az adatgyűjtést, ami adatbázisonként 42-féle kulcsszavas keresést eredményezett. A multiplikátor hatás négyféle tényezőjére: a kibocsátási, a hozzáadott érték, a jövedelmi, valamint a foglalkoztatási multiplikátorra vonatkozóan kerestünk információkat.</p> <p>Az első körben beválogatott 14&nbsp;819 cikk közül mindössze 25 felelt meg a kutatási kritériumoknak. 24 közlemény szerint a helyi élelmiszerek iránti kereslet növekedése pozitív hatást gyakorolt a multiplikátor hatás valamely mutatójára, de 6 esetben más mutató esetében már nem tudtak ilyen kedvező hatást kimutatni. Egy tanulmány pedig egyik tényező esetében sem talált összefüggést. Eredményeink szerint a helyi élelmiszerek pozitív hatása leginkább a foglalkoztatásban és a jövedelmek növekedésében megfigyelhető, míg a kibocsátási és a hozzáadott érték multiplikátorok megjelenése sokkal inkább helyzetfüggő, nehezen vagy nem kimutatható. A jelenleg használt módszerek legtöbbjénél továbbá kisebb-nagyobb felülbecslés is feltételezhető. A helyi élelmiszerek helyi gazdaságra gyakorolt valós hatásának méréséhez további kutatásokra van szükség.</p> 2021-05-27T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3315 Városfejlesztési szakpolitikák terjedése: elméleti megközelítések 2021-06-10T16:38:58+02:00 Anett Árvai arvaianett25@gmail.com <p class="ttalap" style="margin-top: 12.0pt;"><span style="font-size: 12.0pt; font-family: 'Times New Roman',serif;">A különböző fejlesztési koncepciók, jó gyakorlatok más városokból történő átvétele valószínűleg egyidős a városokkal. Az, hogy honnan, milyen szakpolitikák, milyen ösztönzők hatására kerülnek a helyi fejlesztési gyakorlatba, akár jelentősen befolyásolhatja egy település fejlődési irányát. A vonatkozó szakpolitikák gyakran nagyon eltérő társadalmi kontextusban alakultak ki, elterjedésük során eredeti jelentéstartalmuk, értékrendjük, céljaik is megváltozhatnak, illetve az átvevők sokszor csak egyes részelemeket ragadnak ki az eredeti, komplex intézkedéscsomagból. A jelenség a geográfia érdeklődési körébe csak az ezredfordulót követően került önálló koncepcióként (városfejlesztési szakpolitika-mobilitás).</span></p> <p class="ttalap" style="margin-top: 12.0pt;"><span style="font-size: 12.0pt; font-family: 'Times New Roman',serif;">A folyamat vizsgálata különféle megközelítésekből, számos elméleti keretben történhet. Ezt nagyban befolyásolja a kérdéskörrel foglalkozó kutató tudományos háttere, illetve a jelenség mely aspektusai érdeklik leginkább. A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen vizsgálati módszerek és tudományos koncepciók jelenthetnek támpontot a városfejlesztési szakpolitikák terjedésének és adaptálásának vizsgálata során. A városfejlesztési szakpolitikák rövid definiálása és jellegzetességeik bemutatása után négy ilyen kutatási irányzatot mutat be részletesen, kiemelve, milyen lehetőségeket kínálnak a szakpolitikák terjedésének vizsgálatára: (1) az innovációterjedési kutatásokat és a diffúziós modelleket, (2) a kommunikációs modelleket, (3) a szakpolitika-alkotási elméleteket és a szakpolitikai ciklust, és (4) a városfejlesztési szakpolitika-mobilitást.</span></p> 2021-05-27T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3290 A vidéki térségek közforgalmú közlekedési hálózatának fejlődése Magyarországon a kezdetektől a XXI. század elejéig 2021-06-10T16:38:59+02:00 József Pál Lieszkovszky jozsefpal.lieszkovszky@uni-corvinus.hu Tamás Hardi hardi.tamas@krtk.hu Balázs Ács acsbalazs@yahoo.com <p><span class="fontstyle0">A tanulmány célja a hazai vidéki térségek közforgalmú közlekedéssel való ellátottságának áttekintő bemutatása, a közúti és a vasúti személyszállításra fókuszálva. Ez a felosztás gyakorlatilag a Volán társaságok és a MÁV szolgáltatásait jelenti, a többi szereplő jelenléte a piacon jelképesnek tekinthető. A tanulmány a vasúti és a közúti személyszállítást együttesen kezeli, bemutatva a két alágazat piaci szerepét és annak változásait az elmúlt száz év öt különböző időszakaszában. A két alágazat versenye és együttműködése, kiegészítő és/vagy helyettesítő szerepe létezésükkel egyidős. A vasúti technológia korábban jelent meg, és forradalmi változásokat okozott a helyváltoztatásokban, a közúti közlekedés térnyerésével, először az autóbusz, majd a személygépkocsi elterjedésével azonban a vasút szerepe – a vidéki területeken – jelentősen lecsökkent, néhol meg is szűnt.</span></p> <p><span class="fontstyle0"> A regionális vasúti hálózat fejlődése, elsősorban gazdasági okokból, már XX. század első harmadában megállt. A század második fele a világon szinte mindenütt a regionális személyszállítás visszaszorulását hozta el, mely a személyszállításra használt vasúti pályahálózat hosszának csökkenésében is tükröződött. A folyamat Magyarországon elsősorban a hetvenes években, valamint 2006-2009 között ment végbe. A vonatokat jellemzően autóbuszok pótolták, és ennek – a költségmegtakarítás mellett – jelentős szociológiai hatásai voltak. <br style="font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px;"> </span></p> <p><span class="fontstyle0"> 2010 óta a vasúti közlekedés hazánkban újra a közlekedéspolitika fókuszába került, jelentős fejlesztések zajlanak, a mellékvonalak sorsa azonban hosszú távon rendezetlen. A vasúti és autóbusz-közlekedés fokozottabb összehangolására, az egységes kínálat kialakítása érdekében számos intézkedés történik, a két alágazat egyre kevésbé versenytársa egymásnak, kiegészítő szerepük erősödik. <br style="font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px;"> </span></p> 2021-05-27T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3310 A felvételi követelmény megváltozásának hatása a felsőoktatás területi rekrutációjára 2021-06-10T16:38:05+02:00 István Polónyi polonyiistvandr@gmail.com <p>A 2020-as felsőoktatási felvételi jelentős visszaesés hozott mind a jelentkezők, mind a felvettek számában. A tanulmány azzal foglalkozik, hogy a létszámcsökkenés milyen hatással van a felsőoktatás területi rekrutációjára.</p> <p>Az írás először bemutatja a felsőoktatási felvételi követelményekben bekövetkezett változást rámutatva, hogy az emeltszintű érettségi általánossá tétele okozta a jelentkezők, s ennek nyomán a felvettek számának csökkenését. Ezt követően a munka a felsőoktatás területi rekrutációjának három metszetét elemzi. Először a bejutási esélyek változásának kistérségi hatását vizsgálja meg, a jelentkezők és a felvettek kistérségi megoszlásának változásait bemutatva. Ezután a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fiataljainak bekerülésének változását elemzi összehasonlítva azt a legjobb helyzetű kistérségekkel. Végül a felvételi követelmény szigorítás nyomán bekövetkezett létszámcsökkenés hatását mutatja be a felsőoktatási szféra főváros-vidék szerinti rekrutációjára.</p> <p>A tanulmány befejezésül rámutat, hogy a felvételi rendszer szigorítása kedvezőtlenül hatott a hátrányos helyzetű kistérségekből a felsőoktatásba törekvő fiatalok bejutási lehetőségeire, valamint átstrukturálja az intézményrendszert is, amelynek nyomán a fővárosi intézmények dominanciája tovább növekszik.</p> <p>&nbsp;</p> <p>&nbsp;</p> 2021-05-28T14:38:11+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3293 A szabadidősport gazdasági szerepe Közép-Kelet-Európában 2021-06-10T16:38:47+02:00 Ágnes Szabó agnes.szabo2@uni-corvinus.hu Tünde Máté tunde.mate@uni-corvinus.hu Zsolt Havran zsolt.havran@uni-corvinus.hu <p>Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a szabadidősport gazdasági fejlődését a közép-kelet-európai régióban, illetve kifejezetten Magyarországon. A 2010-es években tapasztalt gazdasági fejlődés egyszerre jelentett nagy lehetőséget és kihívást a szabadidősport területén működő szolgáltató vállalkozások, szervezetek számára. Az elméleti részben rövid áttekintést adunk 1) a szabadidősport történelmi és társadalmi hátteréről Magyarországon és Közép-Kelet-Európában, 2) a szabadidősport koncepcióiról, piacairól és értékteremtéséről, 3) a szabadidősport helyzetéről Magyarországon és Közép-Kelet-Európában, valamint a 4) regionális szabadidősport kutatásokról. A régiós összehasonlítás során a 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk nemzetközi adatokat nyolc volt szocialista országról, elsősorban a szabadidősport piacokhoz és a lakosság fizikai aktivitásához kapcsolódóan.</p> <p>Eredményeink szerint a néhány év alatt tapasztalt jelentős gazdasági növekedés kifejezetten erősen hatott a szolgáltatások fejlődésére, köztük a szabadidősport szolgáltatásokéra is. A szabadidősport vállalatoknak fel kell készülniük a növekvő keresletre, az állami döntéshozóknak pedig a növekvő társadalmi szegregáció megakadályozására. Eredményeink szerint a gazdasági fejlődés ellenére a lakosság fizikai aktivitása nem javul, sőt, azok száma, akik soha nem sportolnak, még növekedett is a régióban, amely trend jelentős problémákat okozhat a társadalomban. A sporteszközökre és sportszolgáltatásokra való költés növekedett, de összességében kevesebb ember költ többet.</p> 2021-05-28T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3345 Kihívás-válasz–területi szakpolitikák Czirfusz M. (szerk.) (2020): Területi kihívások és területi politikák Magyarországon, 2010-2020 2021-06-10T16:38:42+02:00 András A. Gergely andrasgergelya@gmail.com 2021-05-28T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3347 Benedek József (főszerk.) (2020): Erdély. Tér, Gazdaság és Társadalom 2021-06-10T16:38:15+02:00 Tibor Elekes ecoeti@uni-miskolc.hu 2021-05-28T00:00:00+02:00 ##submission.copyrightStatement## https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3326 Szimbolikus és emocionális. Valós a városfejlődés Magyarországon? Beluszky P., Sikos T. T. (2020): Városi szerepkör, városi rang 2021-06-10T16:37:59+02:00 Réka Horeczki horeczki.reka@krtk.hu 2021-05-28T16:28:15+02:00 ##submission.copyrightStatement##