Bevezető: utak és úton lévők

Kulcsszavak: Vajdaság, kényszermigráció, tanulmányi célú migráció, munkavállalási célú migráció, transznacionális migráció, etnikai migráció, a migránsok integrálódása, régi és új otthonok

Absztrakt

A Tér és Társadalom tematikus száma egy 2010 és 2012 között, magyarországi, svájci és szerbiai kutatók közreműködésével lezajlott nemzetközi kutatás eredményeiből kínál ízelítőt. A kutatás fókuszában a Vajdaságból Magyarországra, illetve a volt jugoszláv tagköztársaságokból a Vajdaságba irányuló migráció vizsgálata és értelmezése állt. Az elmúlt bő két évtizedben a Vajdaságból való legújabb elvándorlás, a Vajdaságba irányuló migráció, közvetlenül vagy közvetve a Jugoszlávia széteséséhez és az új nemzetállamok kialakulásához vezető háborúkhoz és azok gazdasági, társadalmi, politikai következményeihez köthető. Míg a kilencvenes években a háborúk kiváltotta kényszermigráció, addig az ezredfordulót követően a tanulmányi, valamint a munkavállalási célú (gazdasági) migráció volt a meghatározó vándorlási folyamat.

A kvalitatív módszerekkel nyert kutatási eredményeink értelmezése során a transznacionális tér, a transznacionális és az etnikai migráció elméleti és szemléleti kereteit egyaránt figyelembe vettük. Az általunk vizsgált migrációs folyamatok transznacionális térben zajlanak, és a transznacionális irodalomban leírt migráns élethelyzetek, gyakorlatok – különböző nemzetállamokban elhelyezkedő lokalitásokhoz való egyidejű, bár eltérő intenzitású kötődés, kapcsolatok – több példájával is találkoztunk. Ludger Pries nyomán a transznacionális migrációt és a transznacionális migráns alakját olyan ideáltípusnak tekintettük, amelyhez az egyes migráns utak és helyzetek csupán közelítenek, és empirikus eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a valóban plurilokális, vagyis a két helyhez való egyidejű, intenzív és tartós kötődés s az ehhez kapcsolódó gyakorlatok csupán a migránsok kisebbségét, illetve a migrációs életpályák egy-egy szakaszát jellemzik.

A vizsgált migrációs folyamatokban az etnicitás strukturális tényezőként és a migráns tapasztalatok értelmezési kereteként egyaránt perdöntő szerepet játszik. Az etnikai migráció szakirodalomban tárgyalt mindhárom magyarázó modellje – az anyaországba való hazatérés, a gazdasági okokból való, illetve a kisebbségi létben elszenvedett sérelmek által ösztönzött migráció – alkalmas a migrációt kiváltó és mozgató okok elemzésére, a migráns narratívák értelmezésére, azt azonban nem állíthatjuk, hogy bármelyikük kizárólagos érvényre tehet szert. Más kutatókhoz hasonlóan Rogers Brubaker meghatározását tartjuk a leginkább gyümölcsözőnek, aki az etnikai migráció tág értelmezését használva minden olyan vándorlási folyamatot etnikai migrációnak tekint, amelyben az etnicitás kulturális és szimbolikus tőkeként szabályozó szerepet játszik.

Szerzői adatok

Monika Mária Váradi, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

tudományos főmunkatárs

Doris Wastl-Walter, Berni Egyetem

a társadalomföldrajz egyetemi tanára, a Berni Egyetem rektorhelyettese

Béla Filep, Berni Egyetem, Földrajztudományi Intézet

tudományos munkatárs

Irén Gábrity Molnár, Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar, Szabadka

egyetemi tanár

Megjelent
2013-06-03
Hogyan idézzem?
Váradi, M., Wastl-Walter, D., Filep, B. és Gábrity Molnár, I. (2013) Bevezető: utak és úton lévők, Tér és Társadalom, 27(2), o. 3-34. doi: 10.17649/TET.27.2.2546.