Solymár: az aranyfalu

  • Monika Mária Váradi MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet, Budapest
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.11.4.449

Absztrakt

Development of Solymár, a prosperous village in the vicinity of Budapest has been determined by its geographical situation since the beginning of the 19th century. Although, the settlement was part of the expanding agglomeration of the Capital, local economic basis such as fruit growing and building material industries emerged as important element of prosperity. This limited economic independence was preserved also in the centrally planned system, as a result of the establishment of new local industries such as clothing and plastic manufacturing. In this way, Solymár has always been less dependent on the economy of the metropolis than the rest of the agglomeration belt.

Despite the temporary decline in local industries, re-organisation of the privatised companies and the expansion of new enterprises (particularly, in trading, food industry and construction) strengthened local economic basis. The prosperity rested on local industrial basis, vicinity of a large-scale market furthermore, on the advanced infrastructure system (including gas and sewage).

Urban sprawl also had a significant role in local development. The process commenced with the 1950ies is still going on. The majority of immigrants are wealthy and/or highly qualified people who are important actors of local economy, act as well-to-do consumers and represent local interests in social organisations. One of the key factors of the success of Solymár is the integration of immigrants thitough the conciliation of interests of "natives" and "newcomers". In this way, traditions and cultural character of the village was preserved. German population had an important part in saving local identity.

Successful policies of the local government were also an important tier for local prosperity. This factor is based on the collaboration of the government, social organisations and local entrepreneurs. Access to information, recognition of mutual interests and permanent co-operation are fundamental for smooth operation of a successful settlement like Solymár.

Szerzői adatok

Monika Mária Váradi, MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet, Budapest

tudományos főmunkatárs

Megjelent
1997-12-01
Hogyan idézzem?
Váradi, M. M. (1997) Solymár: az aranyfalu, Tér és Társadalom, 11(4), o. 45-68. doi: 10.17649/TET.11.4.449.
Szám
Évf. 11 Szám 4 (1997)
Rovat
Tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.