Részvételi akciókutatással a társadalmi kirekesztés ellen: egy szegedi példa tanulságai

Szerzők

  • Málovics György Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT); Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
  • Mihók Barbara Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT), Védegylet Szegedi Csoportja
  • Pataki György Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék; Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG), Gödöllő; Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT), Szeged
  • Szentistványi István Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT), Szeged
  • Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék
  • Balázs Bálint Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG), Gödöllő https://orcid.org/0000-0001-6937-499X
  • Nyakas Szabolcs

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.28.3.2589

Kulcsszavak:

részvételi akciókutatás, cigányság, társadalmi kirekesztés, térbeli szegregáció, kutatói szerepek

Absztrakt

Nemzetközi felmérések, valamint hazai kutatások egyaránt rámutatnak arra, hogy az európai és a hazai cigány lakosság zöme a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartozik. A cigányság esetében a társadalmi hátrányok és a térbeli szegregáció sok esetben összekapcsolódnak. Tanulmányunk középpontjában a fenti problémához kapcsolódó szegedi esettanulmány áll. 2011 eleje óta részvételi akciókutatási folyamat keretében együttműködünk helyi roma vezetőkkel és helyi szegregátumokban élő családokkal. Együttműködésünk célja kettős: kutatóként egyrészt érvényes tudást szeretnénk létrehozni a cigányság (helyi szintű) társadalmi integrációjáról, másrészt e tudást a gyakorlatban is tesztelve szeretnénk közösen hozzájárulni az integrációhoz.

Az elmúlt bő három év során számos kutatási eredménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk a helyi társadalmi kirekesztéssel és integrációval, annak területi-térbeli vetületeivel, valamint a helyi politikai döntések és a társadalomtudomány viszonyával kapcsolatban. Tanulmányunkban néhány, a témát érintő általános kutatás-módszertani és -etikai kérdés mellett kitérünk arra, hogyan függ össze a térbeli szegregáció a társadalmi hátrányokkal, hogyan befolyásolják azt a helyi politikai folyamatok, valamint írunk a társadalomkutatással szembeni követelményekről, amennyiben az a részvételi akciókutatás megközelítése mentén a társadalmi integráció kérdésével foglalkozik. Következtetésünk, hogy a részvételi akciókutatás megközelítése a társadalomkutatást új kihívások elé állítja, és a társadalmi integrációval foglalkozó részvételi akciókutatás könnyen azt eredményezheti, hogy a kutató „objektív”, „kívülálló”, „független” szakértőből helyi politikai szereplővé válik. Ez azonban nem a szakértői-kutatói szerep megváltozását, pusztán a kutatói szerep mögött szükségszerűen megjelenő érdek- és értéktartalom nyílttá tételét jelenti.

Szerző életrajzok

Málovics György , Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT); Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

egyetemi docens

Nyakas Szabolcs

közgazdász

##submission.downloads##

Megjelent

2014-08-20

Hogyan kell idézni

Málovics, G., Mihók, B., Pataki, G., Szentistványi, I., Roboz, Ágnes, Balázs, B. és Nyakas, S. (2014) „Részvételi akciókutatással a társadalmi kirekesztés ellen: egy szegedi példa tanulságai”, Tér és Társadalom, 28(3), o. 66–84. doi: 10.17649/TET.28.3.2589.

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok