Szuburbanizáció és közlekedés a győri agglomerációban

  • Tamás Hardi MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet https://orcid.org/0000-0002-9778-2840
  • Márta Nárai MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Kulcsszavak: szuburbanizáció, tömegközlekedés, közlekedés, ingázás

Absztrakt

Nagyvárosaink egyik legszembetűnőbb fejlődési jelensége napjainkban a szuburbanizáció. A városi lakosok, a szolgáltatások, de gyakran a munkahelyek is kiköltöznek a városból a környező településekre. Ez egy decentralizációs folyamat, melynek során az emberi élet egyes helyszínei (lakás, munkahely, óvoda, iskola, szolgáltatások) mind távolabb, s egyre szétszórtabban helyezkednek el a földrajzi térben. Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy a közlekedési szükséglet gyorsabban növekszik, mint a népesség. Nagyobb problémát jelent, hogy a szuburbán kiköltözők életvitele (munkaidő átalakulása, a szolgáltatások szétszórt elhelyezkedése stb.) egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy napi mozgásukhoz a tömegközlekedést vegyék igénybe, legalábbis annak mai formájában. Ennek egyenes következménye, hogy a szuburbanizáció során megnövekedő közlekedési igények kielégítésében egyre nagyobb szerepet játszik az egyéni közlekedés, vagyis a személygépkocsi. Nehézkes és rossz hatékonyságú tömegközlekedési rendszereinkben ez az arány vélhetően még nőni is fog. Tanulmányunkban ezeket a problémákat Győr esetében vetjük fel empirikus felmérések alapján. Győr napjainkban (Székesfehérvárra( vetekedve) a legnagyobb ingázó célpont, naponta mintegy harmincezer ember érkezik a városba dolgozni, tanulni, elsősorban a közeli településekről. A szám növekszik, s nem csupán a gazdasági fejlődés miatt, hanem az aktív korúak kitelepedése miatt is.

Szerzői adatok

Tamás Hardi, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

tudományos munkatárs

Márta Nárai, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

tudományos segédmunkatárs

Megjelent
2005-03-01
Hogyan idézzem?
Hardi, T. és Nárai, M. (2005) Szuburbanizáció és közlekedés a győri agglomerációban, Tér és Társadalom, 19(1), o. 81-101. doi: 10.17649/TET.19.1.985.
Rovat
Tanulmányok