A határ menti területek jellegzetességeinek átalakulása a 20. század végi Nyugat-Magyarországon

Kulcsszavak: osztrák-magyar határ, határmentiség, határ menti együttműködés

Absztrakt

Magyarország nyugati határa, az osztrák–magyar államhatár az első világháborút lezáró békerendszerben született meg, hasonlóan Magyarország többi államhatárához. Azonban történeti fejlődésében, jellegzetességeiben lényeges eltéréseket találunk. A két világháború közötti időszakban, mikor a környező, újonnan alakult vagy frissen átalakult nemzetállamok (a kis-antant országok) az új határok elválasztó szerepének fokozására törekedtek nyugati határunk átjárható maradt, Magyarország és Ausztria között a határ nem jelentett akadályt a mindennapi kapcsolatok folytatásában. A szocializmus időszaka alatt azonban ez a határvonal két nagy világrendszer elválasztó gátjává vált, s a szigorúan őrzött határterületek kimaradtak fontos fejlesztési programokból, s a korábban hagyományosan fejlett térségek periférikus helyzetbe kerültek. Az 1989-1990. évi rendszerváltás után a térség helyzete ismételten felértékelődött, s mára az osztrák-magyar határmente jelentős része az ország gazdasági fejlődésének élenjáró területévé vált. Tanulmányunk ennek az utolsó évtizednek a változásait kívánja bemutatni korábbi kutatások eredményeit felhasználva. Szólunk az átalakuló gazdaságról, összehasonlítva azt a szomszédos osztrák területek (Burgenland) fejlődési irányaival; a társadalmi átalakulásról; a határon átnyúló kapcsolatok megváltozásáról és a jövőbéli lehetőségekről.

Szerzői adatok

Tamás Hardi, MTA RKK NYUTI

tudományos segédmunkatárs

Márta Nárai, MTA RKK NYUTI

tudományos segédmunkatárs

Megjelent
2001-06-01
Hogyan idézzem?
Hardi, T. és Nárai, M. (2001) „A határ menti területek jellegzetességeinek átalakulása a 20. század végi Nyugat-Magyarországo”n, Tér és Társadalom, 15(2), o. 107-129. doi: 10.17649/TET.15.2.805.
Rovat
Tanulmányok