Nyugat és Kelet határán: Sopron a belföldi migrációban

  • Éva Kiss MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet; Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet https://orcid.org/0000-0003-3605-9402
  • Ferenc Jankó Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék; Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet https://orcid.org/0000-0003-1149-6745
  • Laura Bertalan Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet https://orcid.org/0000-0002-1199-9257
  • Eszter Mikó https://orcid.org/0000-0002-8528-0739
Kulcsszavak: belföldi migráció, népesség, határváros, gazdasági válság, Sopron

Absztrakt

A rendszerváltozás után a belföldi migrációban jelentős változások következtek be, amit több tényező (pl. gazdasági átalakulás, a szuburbanizáció felerősödése, a közlekedés fejlődése) indukált. Az egyes településeket különbözőképp érintette a belső vándorlás intenzívebbé válása, aminek demográfiai szempontból is vannak „nyertesei” és „vesztesei”. Az előbbiekhez sorolható az osztrák határ közelében fekvő, mintegy 63 ezer fős város, Sopron is, amely az egyik legnépszerűbb célpont az országon belül vándorlók körében. Tanulmányunkban egyrészt Sopron szerepét értékeljük a belföldi migrációban, bemutatva azt, hogy a belső vándorlás különböző típusai hogyan járultak hozzá a város vándorlási nyereségéhez. Empirikus kutatásra alapozva arra keresünk választ, hogy kik a Sopronba bevándorlók, és hogy van-e lényeges különbség a bevándorlók jellemzőiben attól függően, hogy a legutóbbi gazdasági válság előtt vagy után érkeztek a városba.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan gyarapodott a népesség Sopronban, miközben az ország egészében és sok városában fogyott. A növekedés legfőbb forrása a vándorlási többlet volt, különösen az ezredforduló után. 1990 és 2016 között közel 13 ezer fős vándorlási nyereségre tett szert a város, elsődlegesen az ideiglenes bevándorlásból. A nagyarányú bevándorlás számos okra vezethető vissza (pl. a nyugati határ menti fekvés felértékelődése 1990 után, kedvezőbbé vált közlekedési kapcsolatok, relatíve közeli fekvés az osztrák fővároshoz és Burgenland északi fejlettebb településeihez, az osztrák munkavállalási korlátozás feloldása). A felmérés tapasztalatai igazolták, hogy a gazdasági válság markáns fordulatot hozott az ezredforduló után Sopronba bevándorlók összetételében, munkapiaci ismérveiben és térkapcsolataiban. A 2009 után megfigyelhető új, kedvezőtlen trendek a helyi társadalomban is mélyreható változásokhoz vezethetnek.

Szerzői adatok

Éva Kiss, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet; Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet

tudományos tanácsadó; egyetemi tanár

Ferenc Jankó, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék; Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet

egyetemi adjunktus; egyetemi docens

Laura Bertalan, Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet

tanársegéd

Eszter Mikó

közgazdász

Megjelent
2018-11-23
Hogyan idézzem?
Kiss, Éva, Jankó, F., Bertalan, L. és Mikó, E. (2018) Nyugat és Kelet határán: Sopron a belföldi migrációban, Tér és Társadalom, 32(4), o. 151-166. doi: 10.17649/TET.32.4.3070.
Rovat
Tanulmányok