Egy sosem volt iparváros ipari öröksége: barnamezők Sopronban

Kulcsszavak: ipari átalakulás, barnamező, dezindusztrializáció, újraiparosodás, ipari örökség, Sopron

Absztrakt

Sopront a rendszerváltozás nyerteseként tartja számon a köztudat. A városon belül azonban vannak területi feszültségek társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetű, leromlott területek. Ezek közé tartoznak a barnaövezetek, amelyek egy viszonylag vontatott szocialista iparosítást követő gyors dezindusztrializációs folyamat eredményeképpen jöttek létre, főképp a város rosszul megközelíthető tradicionális északnyugati iparterületén. Az összeomlott szocialista vállalati telephelyek életben tartásához a terjeszkedő tercier funkciók járultak hozzá, főképpen a jó forgalmi helyzetű belváros közeli területek alakultak át roppant gyorsasággal: szanálásuk után lakások, bevásárlóközpontok épültek A bamamezős átalakulás tehát máig spontán az ingatlanpiaci folyamatok mentén zajlik. A hiányos önkormányzati szerepvállalást mindössze a rendezési tervek állította keretek jelentik, a várospolitika kezében kevés az eszköz (tulajdon, tőke, stratégia) az irányított barnamezős rehabilitációhoz. Így ezidáig az ipari örökségvédelem kérdése is háttérbe szorult, félő, hogy kellő akarat és szándék híján a bonyolult tulajdonviszonyok közé, vagy éppen a nagybefektető kezébe került, bb sorsra érdemes ipari örökség az enyészeté lesz.

Szerzői adatok

Ferenc Jankó, NYME KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet, Sopron

egyetemi adjunktus

Laura Bertalan, NYME KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet, Sopron

egyetemi tanársegéd

Megjelent
2009-12-01
Hogyan idézzem?
Jankó, F. és Bertalan, L. (2009) Egy sosem volt iparváros ipari öröksége: barnamezők Sopronban, Tér és Társadalom, 23(4), o. 103-116. doi: 10.17649/TET.23.4.1278.
Rovat
Gyors ténykép