Kurrens portéka vagy múzeumi tárgy? Növekedési pólusok és iparági körzetek a fejlesztéspolitikában

  • László Faragó MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Pécs
  • Gábor Lux MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Pécs https://orcid.org/0000-0003-0948-3718
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.28.2.2614
Kulcsszavak: fejlesztéspolitika, növekedési pólus, növekedési centrum, iparági körzet, globalizáció, területfejlesztés, ipar

Absztrakt

A mai fejlesztéspolitikában növekvő érdeklődés mutatkozik a neoliberális gazdaságpolitikán túlmutató, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi igazságosság szempontjait ötvöző eszközök iránt. A területileg kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődés megteremtésére irányuló fejlesztési modellek közös vonása az erőforráskoncentráció, azaz egyes iparágak, növekedési centrumok kiemelt fejlesztése. A globalizáció folyamatai azonban megkérdőjelezik a korábban bevált modellek érvényességét.

A tanulmány két, térben értelmezett fejlesztéspolitikai koncepció, a növekedési pólusok és az iparági körzetek alkalmazhatóságát vizsgálja a külső verseny új körülményei között. Megállapítható, hogy a növekedési pólusok eredeti ágazati és ágazatközi értelmezése kitágult, a pólusok a tér bizonyos pontjaira irányuló koncentrált, tervezett és támogatott beavatkozással jönnek létre, céljuk pedig a régió és az ország térszerkezetének megváltoztatása, a fő centrumokon kívüli kritikus tömegek létrehozása. A pólusstratégiák akkor érhetnek el sikert, ha a fejlesztésekre alkalmas korszerű ágazatokat fejlesztik, ésszerű mértékű „koncentrált decentralizációt” valósítanak meg kijelölt központokban. Az iparági körzetek (a klaszterekkel erősen összefüggő) koncepciója az iparágak hálózatos térbeli szerveződésének modellje. A klasszikus, helyi kis- és középvállalatok között létrejövő extern hatásokra és agglomerálódásra építő elképzelés szélesedésével nemcsak új körzetformációkat azonosítottak, hanem az atomisztikus térértelmezést is fokozatosan felváltotta a kölcsönös függőségi viszonyok által uralt „szervezett tér” ideája. A fejlesztéspolitikában a körzetkoncepciókat nem statikus szemléletben, hanem a szerkezetváltási, intézményfejlesztési folyamatok kontextusában, azok kiemelt csomópontjaiként érdemes kezelni.

Szerzői adatok

László Faragó, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Pécs

tudományos főmunkatárs

Gábor Lux, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Pécs

tudományos munkatárs

Megjelent
2014-06-01
Hogyan idézzem?
Faragó, L. és Lux, G. (2014) Kurrens portéka vagy múzeumi tárgy? Növekedési pólusok és iparági körzetek a fejlesztéspolitikában, Tér és Társadalom, 28(2), o. 11-30. doi: 10.17649/TET.28.2.2614.
Szám
Évf. 28 Szám 2 (2014): Ipari körzetek, növekedési pólusok, nagyvárosok a közép-európai térben
Rovat
Elméleti tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.