Space and Society in Tér és Társadalom: The first 40 years

Tér és Társadalom a Tér és Társadalomban: Az első 40 év

Absztrakt

A folyóirat alapításának negyvenedik évfordulóját ünneplő különszám bevezetője a Tér és Társadalom (TéT) hosszú távú fejlődését és aktuális kihívásait vizsgálja. A lapalapítás körülményeire visszatekintve egy olyan szellemi tradícióban ragadja meg a lap gyökereit, amelyek a multidiszciplináris megközelítésben, az elméleti és módszertani sokféleségben, valamint a térbe ágyazott összetett jelenségek komplex vizsgálatában erednek, miközben a lap története során a kvalitatív és szakpolitikai közlemények játszottak főszerepet. A szerző a TéT sajátos eredetét a térbeli kérdésekre érzékeny, de több diszciplínából eredő kutatások összetartó evolúciójában látja, amelyek az 1980-as évek második felében már jelentős korábbi eredményekre támaszkodva voltak képesek „szintet ugrani”; egy sokakat összekötő, s később további szervezeti formákat is kitermelő szakmai fórumot teremteni, illetve fenntartani.

A bevezető négy korszak egy-egy reprezentatív, annak sajátosságait megtestesítő lapszámon keresztül tárgyalja a folyóirat evolúcióját, és ennek megfelelően négy, egyes szerkesztőkhöz köthető szakaszra bontja annak történetét. Ennek megfelelően beazonosít egy alapítói szakaszt, amelyben jelentős szerepet kapott a tértudományok alapfogalmainak lefektetése és határainak kijelölése; egy aranykort, amelyben erősödő társadalmi érdeklődés és intézményi expanzió mellett a lap hídszerepet játszott az elmélet és a szakpolitika között, és mindkét téren formatív szerepet játszott; egy intézményi bizonytalanságokkal övezett újrapozicionálási szakaszt, amely során erősödött a lap multidiszciplináris jellege és elméleti orientációja; majd negyedikként egy olyan időszakot, amelynek a külső elvárások által is diktált nemzetközi integráció vált kulcsmotívumává.

Bár a TéT átalakulása javuló tudománymetriai eredményeket hozott, a bevezető a további út kockázataira is felhívja a figyelmet, reflektálva a nemzetközi publikációs rendszerek által elvárt standardizáció árnyoldalaira, beleértve a szelekciós mechanizmusok által kikényszerített szerkezeti egysíkúságot, valamint a feltáró kutatások és nézőpontbeli sokszínűség visszaszorulását. Mindez magában hordozza annak a kockázatát, hogy a tudományos publikációk – amelyek társadalmi jelentőségvesztése már most érzékelhető – további térvesztéssel nézhetnek szembe, és ezekre elzárkózással reagálva jelentősen emelkedik a későbbi diszruptív hatások kockázata. A bevezető erre a problémára jó megoldásokat talál a TéT által hagyományosan képviselt, nyitott intellektuális tradícióban, amely képes komplex válaszokat adni az összetett térbeli és társadalmi problémákra, elismerni és jutalmazni az eredeti gondolatokat, és felvállalni az ismeretlen területek feltárására irányuló kutatások felé mutatott nyitottságot. Ezek az elvek olyan vezércsillagként szolgálhatnak a Tér és Társadalom számára, amelyek a modern publikációs rendszereken belül is elősegítik hosszú távú fennmaradását.