Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után

Kulcsszavak: lakóhelyi szegregáció, város, zsugorodás

Absztrakt

A csökkenő népességű ­– zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.

Szerzői adatok

Bálint Koós, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete

tudományos munkatárs

Megjelent
2020-02-25
Hogyan idézzem?
Koós, B. (2020) Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után, Tér és Társadalom, 34(1), o. 48-68. doi: 10.17649/TET.34.1.3182.
Rovat
Tanulmányok