A Duna-stratégia finanszírozásának időszerű kérdései

Kulcsszavak: Duna-stratégia, finanszírozási lehetőség, többéves pénzügyi keret, makrorégiós stratégia, európai területi együttműködés

Absztrakt

Az Európai Unió Duna-stratégiáját 2009-ben fogadta el az Európai Tanács. A stratégia szerteágazó célrendszerrel rendelkezik, s számos tagállamot és környező országot fed le. A tanulmányban megvizsgálom a stratégia finanszírozásának lehetőségeit mind a 2007–2013-as, mind pedig a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret esetében. A részt vevő államoknak a stratégia végrehajtásához lehetőségük nyílik pénzösszegeket felhasználni a Strukturális Alapokból, a Kohéziós Alapból, a különböző szakpolitikai pénzügyi eszközökből, valamint kedvezményes kamatozású hitelekhez juthatnak a nemzetközi pénzintézetektől. Emellett fontos szerepet játszik a stratégia megvalósításában a tagállami hozzájárulás is. A tanulmány összefoglalja a következő többéves pénzügyi keretbe beépítendő, a Duna-stratégiához kapcsolódó változtatási javaslatokat. Így elemzem a források hatékonyabb felhasználását célzó javaslatokat, pl. a projektek előkészítésének javítását és a régiók közötti együttműködések finanszírozásának erősítését. Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre olyan, az EU-s források felosztását szolgáló területegység, mely kizárólag a stratégia országait fedné le, foglalkozom az európai területi együttműködés keretein belül kialakítandó új transznacionális fejlesztési térség ötletével is. A tanulmányban felvázolom a döntéshozók előtt álló kihívásokat, különös tekintettel a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret tárgyalásával kapcsolatban.

Szerzői adatok

Dávid Fekete, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr

PhD-hallgató

Megjelent
2013-08-26
Hogyan idézzem?
Fekete, D. (2013) A Duna-stratégia finanszírozásának időszerű kérdései, Tér és Társadalom, 27(3), o. 127-138. doi: 10.17649/TET.27.3.2495.
Rovat
Ténykép