A magyar határ menti nagyvárosok határon átnyúló kormányzásának vizsgálata az EGTC-kben és INTERREG projektekben betöltött szerepük alapján

DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3190
Kulcsszavak: nagyvárosi kormányzás, határ menti együttműködés, európai területi együttműködési csoportosulás, INTERREG, többszintű kormányzás

Absztrakt

Napjainkban a nagyvárosok egyre fontosabb szerepet játszanak az európai területi politikában. A nagyvárosok kormányzása már rég nem kizárólagos feladata a helyi önkormányzatnak; a kormányzásban résztvevők köre folyamatosan bővül, továbbá a nagyvárosok térségükkel együtt élnek, s ezek a vonzáskörzetek országhatárokat is átléphetnek.

Jelen tanulmány fókuszában a határ menti magyarországi nagyvárosok kormányzási gyakorlatának vizsgálata áll. A tanulmányban azonos szempontok szerint elemzett hat, 100 000 fő feletti nagyváros: Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza. Ezek a városok a határ közelében fekszenek, sok esetben természetes régióközpontként tartja számon őket a határon túli területek lakossága is. A nagyvárosok határon átnyúló kormányzási hatásait két dimenzióban elemezzük. Egyrészt a nagyvárosok formalizált, határon átnyúló területi együttműködési szervezetben való részvételét vizsgáljuk, ennek indikátora valamely európai területi együttműködési csoportosulásban (EGTC) betöltött szerep. A második vizsgálati dimenziót a határon átnyúló projektek megvalósításában való részvétel jelenti, indikátorként a hat nagyváros jelenleg is folyamatban lévő INTERREG projektjei szolgálnak.

Noha megfelelő feltételrendszerek alakultak ki, nagyvárosaink többsége mégsem él a lehetőségekkel. A vizsgálat bizonyította, hogy az első indikátorként kiválasztott EGTC tagság mindössze a vizsgált nagyvárosok felében áll fenn, ezek közül valódi aktivitást mindössze két nagyváros (Pécs és Győr) mutat. A projektalapú együttműködéseket vizsgálva pusztán három olyan projekt van, mely határ menti térségben valósul meg, s azok két nagyvároshoz (Győr és Szeged) kötődnek. A határ menti kormányzási struktúrák kiépítésében a vizsgált hat nagyvárosból kettő (Miskolc, Debrecen) semmilyen tevékenységet nem mutat a meghatározott indikátorok alapján, Nyíregyháza esetében a formális keret ugyan létrejött, de valódi aktivitás nem tapasztalható.

Szerzői adatok

Dávid Fekete, Széchenyi István Egyetem Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék

egyetemi adjunktus

 

Megjelent
2020-08-26
Hogyan idézzem?
Fekete, D. (2020) A magyar határ menti nagyvárosok határon átnyúló kormányzásának vizsgálata az EGTC-kben és INTERREG projektekben betöltött szerepük alapján, Tér és Társadalom, 34(3), o. 224-243. doi: 10.17649/TET.34.3.3190.
Szám
Évf. 34 Szám 3 (2020)
Rovat
Ténykép

Copyright (c) 2020 Dávid Fekete

Creative Commons Licensz

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 International Licensz alatt áll.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.