Gyula – város a határon. A központi funkciók határon átnyúló hatása
Absztrakt
A Nemzeti Innovációs Hivatal által támogatott kutatás keretében 2009-től kezdődően az MTA RKK Békéscsabai Osztálya és a Településkutató Osztály (Budapest) munkatársai komplex vizsgálatot indítottak a határon átnyúló várostérségek témakörében.
A kutatás főbb csomópontjai a következők voltak:
- a városrégió megjelenése az európai és hazai területi kutatásokban és politikákban;
- a városrégiók lehatárolásának módszertani kérdései, figyelembe véve, hogy az eredményeket a felsőoktatásban is szeretnénk alkalmazni;
- terepi felmérésekkel feltárni a magyar határon átnyúló várostérségek kialakulásának, fejlődésének mozgatórugóit, szakaszait, a határok átalakulásának fázisait.
A tanulmányban szereplő Gyulán – az említett terepmunka mellett – elemeztük a város fejlesztési dokumentumait, értékeltük a határ menti együttműködési forrásért benyújtott pályázatokat, áttekintettük a megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódó korábbi kérdőívezések eredményeit és a helyi sajtót, továbbá strukturált interjúkat készítettünk a kulcsszereplőkkel. (Helyben 45, kontrollként pedig a romániai oldalon – zömmel Nagyváradon és Aradon – 25 interjút vettünk fel.)
A kutatás során tapasztalt térfolyamatok erős egyoldalúságot mutattak Gyula város, illetve a román oldalon elterülő községek viszonylatában. A magyar oldalról történő átmozgás döntően nem a határ közvetlen közelében fekvő kistelepülésekre irányul (kivéve talán Nagyszalontát), hanem erősebben a határhoz közeli partiumi nagyvárosokba – elsődlegesen Nagyváradra és Aradra –, illetve Erdély belső, magyarlakta területei felé. Ezzel szemben, a román határtérségből érkező mozgások egyik meghatározó céltelepülésévé Gyula (és részben Békéscsaba) vált az elmúlt két évtized során. Ennek oka a város megerősödő szolgáltatószerepkörében rejlik (pozitív tényezők), illetve a határ román oldalán a meghatározó térszervező centrumok hiányának, nagy távolságának, nehézkes elérhetőségének tudható be (negatív tényezők).
A gazdasági fejlődés a rendszerváltást követően Romániában – még erőteljesebben, mint Magyarországon – a nagyvárosokra és közvetlen környezetükre koncentrálódott, miközben a rurális terekben stagnálás volt megfigyelhető, vagy a korábbi struktúrák leépülése zajlott. E kontextusban, a lokális szintre koncentrálva, Gyula relatív előnye még nőtt is a határ túloldalával összevetve (amit a 2008-ban kirobbant gazdasági válság tartósított). A kulcsszereplőknek a tanulmányban összesített reakciói jelzik, hogy a város képes a határ menti fekvésből, létből előnyt kovácsolni, és azt saját hosszú távú stratégiái elemévé tenni.
Gyula és a határ túloldalán fekvő hajdani vonzásterület együttműködésének sajátos eleme, hogy a nemzetiségi arányok alakulása kevéssé zavarja, sokkal gyakoribbak a magyar–román közös akciók, mint a magyar–magyar vagy a román–román kapcsolatok. Éppen erre alapozva kockáztathatjuk meg a feltételezést, hogy a város határon átnyúló szerepkörei hosszabb távon is fennmaradnak sőt erősödhetnek, nem függetlenül a nemzeti szintű és a lokális politikai folyamatok alakulásától.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.
