Anyanyelv és nemzetiség mint az interetnikus kapcsolatok mutatója Erdély magyar lakosságának példáján

  • Patrik Tátrai MTA Földrajztudományi Kutatóintézet
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.25.2.1813
Kulcsszavak: asszimiláció, szórvány, etnikai identitás, Románia

Absztrakt

Térségünk országainak népszámlálásaiban általában megjelenik két kategória (anyanyelv, nemzetiség), amelyek alapján a népesség etnikai összetételét vizsgálhatjuk. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy milyen kapcsolatban áll egymással e két „statisztikai” kategória, milyen összefüggéseket lehet ebből kiolvasni, és hogy mindennek milyen térszerkezeti konzekvenciái vannak. Az anyanyelv és a nemzetiség eltérése fontos információk hordozója: a különbség nagyságából és változásának irányából nyelv- és nemzetváltási folyamatokra következtethetünk. Célom ezen folyamatok bemutatása Erdély magyar lakosságának körében négy népszámlálási időpontban (1930, 1966, 1992, 2002), nemzetiségi és területi bontásban.
Az anyanyelvi és nemzetiségi önbevallások eltérésének legfőbb okozói a különböző asszimilációs és disszimilációs folyamatok. A két kategória különbségének nagysága és iránya térben és időben változó, leginkább az adott etnikum számával és területi elhelyezkedésével hozható összefüggésbe, de a hatalmi viszonyok is jelentős szerepet játszanak benne. Erdély magyar népességét tekintve a térbeli elhelyezkedés tűnik a legfontosabb tényezőnek: a magyar nemzetiségi többletű területeket általában a szórványidentitás jellemzi, míg a magyar anyanyelvi többletű részeken a kiegyensúlyozott magyar etnikai identitás dominál.

Szerzői adatok

Patrik Tátrai, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet

tudományos munkatárs

Megjelent
2011-06-01
Hogyan idézzem?
Tátrai, P. (2011) Anyanyelv és nemzetiség mint az interetnikus kapcsolatok mutatója Erdély magyar lakosságának példáján, Tér és Társadalom, 25(2), o. 48-68. doi: 10.17649/TET.25.2.1813.
Szám
Évf. 25 Szám 2 (2011)
Rovat
Tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.