A termelés térbeli szétterjedése és a szervezet területi centralizációja a magyar iparban

DOI: https://doi.org/10.17649/TET.1.2.14

Absztrakt

Two major processes formed the spatial distribution of the Hungarian industry during the 1960s and the 1970s: the spatial diffusion of the production itself and the centralization of industrial management. The decentralization process was the more apparent one from among the two: new industrial jobs were created in small- and medium-sized towns and even in large villages. The industrial development of backward areas has accelerated. Ali this had a beneficial effect on diminishing socio-economic disparities: the spatial variations in personal incomes as well as the regional differences in infrastructural supply etc. have decreased.

lndustrialization, however, has evolved mainly via the enlargement of existing enterprises instead of establishing new ones. The conditions of 'extensive growth' (i.e. the available labour) were, at the same time, less and less present. Multi-plant, multi-regional enterprises are becoming more and more prevalent in Hungarian industry. This has several, as yet hardly examined, consequences.

The production functions of the enterprises are sptit among various units: the headquarters preserve the managerial and control functions while the branch-plants are usually restricted to the routine of production. Since most of the headquarters are concentrated in large cities, mainly in Budapest, the industry of the countryside is increasingly linked, in a unilateral way, to these control centres. The shortcomings of industrial location, the weak cooperation links and the dispersion of resources can also be explained, at least in part, by organizational reasons. The outmigration of skilled workers from the countryside to large urban places can also be attributed, to some extent, to similar reasons. Obviously, those settlements where 'industrial branch-plants' are dominant, are more exposed to the adverse effects of industrial depression.

The major objective of this paper was to call the attention to the spatial concentratíon of industry, to certain concurrent spatial processes which have both positive and negative impacts on spatial development.

Szerzői adatok

Györgyi Barta, MTA RKK Regionális Tudományos Osztály, Budapest

a földrajztudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs

Megjelent
1987-06-01
Hogyan idézzem?
Barta, G. (1987) A termelés térbeli szétterjedése és a szervezet területi centralizációja a magyar iparban, Tér és Társadalom, 1(2), o. 5-18. doi: 10.17649/TET.1.2.14.
Szám
Évf. 1 Szám 2 (1987)
Rovat
Tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.