Belső-erzsébetvárosi rehabilitáció

  • Gábor Csanádi ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete
  • Adrienne Csizmady ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete https://orcid.org/0000-0002-8282-8623
  • Lea Kőszeghy MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet
  • Kyra Tomay ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete
Kulcsszavak: városrehabilitáció, dzsentrifikáció, Budapest, Erzsébetváros

Absztrakt

Belső-Erzsébetvárosban az utóbbi néhány évben olyan nagyarányú építkezés kezdődött, mely a foghíjak, és lebontható házak számát figyelembe véve a negyed arculatának teljes átalakulását hozhatja magával. Tanulmányunk megvizsgálja az itt élők státuszának utóbbi évekbeli változását, a jelenleg itt lakók rehabilitációval kapcsolatos elképzeléseit, véleményét, azt, hogy hogyan élik meg az évek óta ígérgetett megújítást és annak elmaradását. A vizsgálathoz az 1990-es és a 2001-es népszámlálás és egy 2005-ös survey adatait használjuk fel. Azt mutatjuk be, hogy milyen folyamatok következményeként válik elkerülhetetlenné a dzsentrifikáció, milyen érdekek vonulnak fel e mellett, és melyek azok, amelyek háttérbe szorulnak.

Szerzői adatok

Gábor Csanádi, ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete

egyetemi docens

Adrienne Csizmady, ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete

egyetemi adjunktus

Lea Kőszeghy, MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

tudományos munkatárs

Kyra Tomay, ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete

egyetemi tanársegéd

Megjelent
2006-03-01
Hogyan idézzem?
Csanádi, G., Csizmady, A., Kőszeghy, L. és Tomay, K. (2006) Belső-erzsébetvárosi rehabilitáció, Tér és Társadalom, 20(1), o. 73-92. doi: 10.17649/TET.20.1.1040.
Rovat
Tanulmányok