Szuburbanizáció és társadalom

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.16.3.1978

Kulcsszavak:

szuburbanizáció, Budapest, agglomeráció, szegregáció

Absztrakt

A Budapest és agglomerációjának helyzete jó példája annak, hogy a politikai-hatalmi struktúra változása hogyan hat a társadalmi viszonyokra. Az elmúlt néhány év alatt a két terület között – a korábbinál – sokkal szorosabb kapcsolat és kölcsönhatás épült ki. Mindezek a változások indokolttá teszik, hogy azt vizsgáljuk meg, hogy a városi társadalom térbeli dimenziói hogyan értelmezhetőek akkor, ha nem egyszerűen a főváros közigazgatási határainak keretei között vizsgálódunk, hanem vizsgálati egységünknek a fővárost és agglomerációját tekintjük. A tanulmány első kérdése az, hogy a főváros és agglomerációja területén belül hogyan értelmezhetőek a társadalmi folyamatok térbeli dimenziói. Más szóval, azt vizsgáljuk, hogy a magas és alacsony státusú rétegek térbeli elkülönülése, szegregációja milyen mértékben lép át a településhatárokon, és a szegénység koncentrálódásának kockázatai milyen mintákat öltenek fel egy ilyen léptékű vizsgálat során.

Szerző életrajzok

Csanádi Gábor , ELTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet

egyetemi docens

Csizmady Adrienne , MTA Szociológiai Kutatóintézet

tudományos munkatárs

##submission.downloads##

Megjelent

2002-09-01

Hogyan kell idézni

Csanádi, G. és Csizmady, A. (2002) „Szuburbanizáció és társadalom”, Tér és Társadalom, 16(3), o. 27–55. doi: 10.17649/TET.16.3.1978.

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok