Szuburbanizáció és társadalom

  • Gábor Csanádi ELTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet
  • Adrienne Csizmady MTA Szociológiai Kutatóintézet https://orcid.org/0000-0002-8282-8623
Kulcsszavak: szuburbanizáció, Budapest, agglomeráció, szegregáció

Absztrakt

A Budapest és agglomerációjának helyzete jó példája annak, hogy a politikai-hatalmi struktúra változása hogyan hat a társadalmi viszonyokra. Az elmúlt néhány év alatt a két terület között – a korábbinál – sokkal szorosabb kapcsolat és kölcsönhatás épült ki. Mindezek a változások indokolttá teszik, hogy azt vizsgáljuk meg, hogy a városi társadalom térbeli dimenziói hogyan értelmezhetőek akkor, ha nem egyszerűen a főváros közigazgatási határainak keretei között vizsgálódunk, hanem vizsgálati egységünknek a fővárost és agglomerációját tekintjük. A tanulmány első kérdése az, hogy a főváros és agglomerációja területén belül hogyan értelmezhetőek a társadalmi folyamatok térbeli dimenziói. Más szóval, azt vizsgáljuk, hogy a magas és alacsony státusú rétegek térbeli elkülönülése, szegregációja milyen mértékben lép át a településhatárokon, és a szegénység koncentrálódásának kockázatai milyen mintákat öltenek fel egy ilyen léptékű vizsgálat során.

Szerzői adatok

Gábor Csanádi, ELTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet

egyetemi docens

Adrienne Csizmady, MTA Szociológiai Kutatóintézet

tudományos munkatárs

Megjelent
2002-09-01
Hogyan idézzem?
Csanádi, G. és Csizmady, A. (2002) Szuburbanizáció és társadalom, Tér és Társadalom, 16(3), o. 27-55. doi: 10.17649/TET.16.3.1978.
Rovat
Tanulmányok