Körforgásos gazdasági modell alapú városkoncepció, különös tekintettel a kis- és középvárosokra

Absztrakt

A városoknak nemcsak a lakossága, hanem a környezetvédelemben és energiagazdálkodásban játszott szerepe is évről évre nő. Ez a tendencia Magyarországra fokozottan igaz, az urbanizációban élő népesség globális átlagot nagymértékben meghaladó aránya miatt. Jogi szempontból a fenntarthatóság terén a helyi önkormányzatok jelenleg önálló hatáskörrel alig rendelkeznek, többnyire csak indirekt módon képesek befolyásolni ezen folyamatokat. A cikkünkben elemzett kis- és középvárosok helyzete több szempontból különbözik a nagyvárosoktól: a fenntarthatósági problémák kisebbek, viszont kezelésükre kevesebb forrás áll rendelkezésre és a körkörös gazdálkodásról meglévő ismeretek is többnyire hiányosabbak.

Tanulmányunkban az urbanizációval, a kis- és középvárosok jellemzőivel, a bennük alkalmazható körforgásos gazdasági lehetőségekkel foglalkozunk, röviden bemutatunk néhány jó gyakorlatot és saját kutatásaink alapján a körforgásos gazdaság helyi kialakításához szükséges beavatkozások típusait, szintjeit, pilléreit, sorrendiségét, valamint alapelemeit. Ezek megfelelő szintű és egymásra épülő alkalmazása úgy véljük, hogy lehetővé teszi előbb a körforgásos gazdálkodás megalapozását, ezt követően a kialakított rendszer fenntartását, végül a település lakóinak, vállalkozásainak, esetleg külső szereplők támogatását is.