A regionális tudomány „térnyerése”: reális esélyek avagy csalfa délibábok?

Kulcsszavak: regionális tudomány, interdiszciplinaritás tér, távolság, térbeli folyamatok

Absztrakt

A regionális tudomány nemrég ünnepelte létrejöttének félévszázados jubileumát, ezen időszak alatt nemzetközileg széles körben elfogadottá vált. Az elmúlt két évtizedben a regionális tudomány Magyarországon is megerősödött, amiben Enyedi Györgynek múlhatatlan érdemei vannak, tudományos társaságok, intézetek, tanszékek, doktori iskolák, folyóiratok, konferenciák stb. sora jelzi a tudományág egyre szélesebb körű hazai elismertségét. De egy évtizede új kihívásokról, útkeresésről és megújulási törekvésekről is szólnak a szakmai viták, nemcsak külföldön, de itthon is. Tanulmányomban** a regionális tudomány előtt álló legfontosabb kihívásokkal és a lehetséges válaszokkal foglalkozom. Alapvetőnek tartom a szállítási-kommunikációs költségek drasztikus csökkenését, részben ennek hatására a térbeli kapcsolatok átrendeződését és az agglomerációs gazdaságok előtérbe kerülését. Ezek a folyamatok a globalizált gazdaság igényei szerinti új társadalmi teret formálnak, amely már jórészt elszakad a földrajzi tértől. Véleményem szerint a regionális tudomány megújulásához nagyban hozzájárulhat a földrajzi tér és az új társadalmi tér integrált szemléletű kezelése. Reményeim szerint ez a megkettőződött tér alkalmas, Enyedi György szavaival élve, a „Föld második nagy ipari/urbanizációs hulláma" térbeli folyamatainak leírásához, illetve a terület- és településfejlesztésben általa is szorgalmazott „új paradigma koncepcionális kimunkálásához".

Szerzői adatok

Imre Lengyel, Szegedi Tudományegyetem GTK Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet, Szeged

intézetvezető egyetemi tanár

Megjelent
2010-09-01
Hogyan idézzem?
Lengyel, I. (2010) A regionális tudomány »térnyerése«: reális esélyek avagy csalfa délibábok?, Tér és Társadalom, 24(3), o. 11-40. doi: 10.17649/TET.24.3.1326.
Rovat
Enyedi György köszöntése