A kreatív és kulturális iparágak megjelenése és teljesítménye a vidéki térségekben

Absztrakt

Jelen tanulmány a kulturális és kreatív iparágak (KKI) jelenlétét és teljesítményét vizsgálja vidéki térségekben, különösen a Vysočina régió példáján, összehasonlítva azt a Cseh Köztársaság más régióival. A fő cél annak bemutatása, hogy milyen lehetőségek és korlátok jellemzik a KKI-kat a nagyvárosi központokon kívül, valamint hozzájárulás a kultúra alapú gazdaság térbeli sajátosságairól szóló diskurzushoz. A szöveg abból a feltételezésből indul ki, hogy a KKI-k szerepe a vidéki térségek gazdasági és társadalmi fejlődésében gyakran marginalizált, annak ellenére, hogy szerepe a helyi gazdaság diverzifikálásában és a közösségi identitáserősítésében jelentős.

A vizsgálat többféle adatforrást és módszertani megközelítést alkalmaz, többek között a Vysočina régióban működő KKI-szereplők feltérképezését, valamint a foglalkoztatás és az egyes ágazatok gazdasági teljesítményének elemzését. Fontos része a KKI-k gazdasági teljesítményének összehasonlítása három különböző régiótípusban – nagyvárosi, régi ipari és egyéb régiókban.

A tanulmány egy bevezető, elméleti résszel indul, amely a KKI-k térbeli szerveződésével foglalkozik. Ezt követi az adatforrások és a feldolgozás módszereinek áttekintése, majd egy elemző fejezet a KKI-k jelenlétének és teljesítményének értékelésével. A két összegző mutató – a KKI-k strukturális jelentősége és gazdasági teljesítménye – több almérőszám (például foglalkoztatási együtthatók, specializációs indexek, átlagbérek, bevételek és hozzáadott érték) alapján összeállított kompozit indikátorként került kialakításra.

A főbb eredmények nagyrészt megerősítik az elméleti megállapításokat, vagyis kimutatják, hogy a vidéki régiótípusokban működő KKI-k jelentős mértékben a kulturális és történeti örökségre orientálódnak, és összességében viszonylag stabil strukturális egyensúlyt mutatnak. Ugyanakkor igazolódik a vidéki térségekben működő KKI-k várhatóan alacsonyabb gazdasági teljesítménye is. Másfelől azonban kimutatható, hogy bizonyos ágazatok (például a könyvkiadás/nyomdaipar és az előadóművészetek) tartósan a várakozások felett teljesítenek, és szerepük a vidéki régiókban jelentősebb, mint más térség típusokban.

A tanulmány feltárja e helyzet okait és lehetséges következményeit is. Rámutat a kulturális politika térben érzékeny megközelítésének szükségességére, hangsúlyozza az úgynevezett másodlagos kulturális infrastruktúra jelentőségét, és javasolja a helyi beágyazottságú kulturális tevékenységek támogatását a közösségi kohézió és a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. Végül kitér a KKI-szektorba irányuló közberuházások hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, valamint azokra a lehetséges feszültségekre is, amelyek más térségtípusok támogatási koncepcióinak és eszközeinek mechanikus átvétele esetén merülhetnek fel.