Területfejlesztési források felhasználása Baranya megyében

Absztrakt

Baranya több szempontból is sajátos helyzetben lévő megye. Gazdasági szerkezete miatt a rendszerváltás átalakulása komolyan érintette, majd a délszláv háború és a külföldi tőkebefektetések – részben ebből következő – elmaradása mind hozzájárultak perifériára kerüléséhez, melyet tovább fokozott a kimaradás a 2008-as gazdasági válságot követő konjunktúra előnyeiből. A befektetések hiánya miatt az EU-források kiemelt szerepet játszanak a megye fejlődésében.

A tanulmány bevezető része Baranya rendszerváltás óta bejárt fejlődési pályáját vázolja fel, majd áttekinti a meghatározó közjogi-intézményi változásokat és bemutatja a megye fejlesztési dokumentumait. A vizsgált kérdések és alkalmazott módszerek részletezését követően az EU kohéziós politikája keretében allokált források felhasználását elemezzük. Összehasonlítjuk a 2007-2013 és a 2014-2020 közötti programozási időszak felhasznált és kifizetett forrásokra vonatkozó adatait, majd a 2014-2020 közötti Terület és Településfejlesztési Operatív Program megyei adatai alapján részletesen elemezzük a források prioritások szerinti megoszlását a járások fejlettsége, a települések jogállása, valamint településméret-kategóriák alapján. A zárófejezetben javaslatokat fogalmazunk meg a megyei fejlesztéspolitika területalapú jellegének továbbfejlesztésére vonatkozóan.

Vizsgálatunk legfontosabb megállapítása, hogy ugyan a korábbiakhoz képest országosan is csökkent a fejlettebb térségekbe és nagyobb településekre juttatott források mértéke 2014-2020 között, Baranyában a forrásfelhasználást illetően vegyes a kép. A komplex programmal fejlesztendő járások és a kistelepülések aránya elmarad a megye sajátosságai által indokolt mértéktől, így járási szinten nem érvényesül a koncentráció elve, az egyes önkormányzatok által megvalósított projektek pedig nem feltétlenül a helyi kihívásokra reagálnak, így nem járulnak hozzá a perifériák felzárkóztatásához.