Sinoglobalizáció - Retorika csupán, vagy a jövőt meghatározó valóság?

DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3268
Kulcsszavak: globalizáció, sinoglobalizáció, Kína, világgazdaság, szuperhatalmak, bipoláris világ, technológia, COVID-19, jövő

Absztrakt

A globalizáció és az amerikanizáció után a 21. század elején kibontakozóban van a Kína által képviselt sajátos „sinoglobalizáció”. A cikk célja, hogy felhívja az olvasó figyelmét az egész emberiség szempontjából több mint releváns jelenségre. A globalizáció sokféle attribútumai közül e rövid írás a gazdasági vonatkozásokra koncentrál. Arra, hogy az új szereplő globalizációhoz való viszonya hogyan változott gazdasági ereje növekedésének, a szabályozók liberalizálódásának, külpolitikája/külgazdasága nyitottá válásának következtében. A globalizációba megkésetten bekapcsolódó, autokrata ideológia által vezérelt országóriás a klasszikus amerikainál gyorsabb tempóval (rengeteg nem kívánatos kísérőjelenség árán) alkalmazkodó félből a globalizáció tudatos alakítójává lépett elő. Önálló globalizációs stratégiája megalkotásához az alapot különleges erősségű anyagi és szellemi koncentrációja biztosítja.

Kína külkereskedelmi forgalomban, majd 2019-ig ipari teljesítményben, infokommunikációs csúcstechnológiai kutatási eredményekben felzárkózott az USA-hoz. Ezen túlmenően a gazdasági globalizáció olyan kulcsjellemzői is tetten érhetők a kapcsolatrendszerében, mint a nemzetközi összefonódás, egyesülés és uniformizálódás, vagy a kétirányú tőkemozgás. Kína ambíciói „a világ színpadán” több vonatkozásban is meglepőek. A sinoglobalizációban különleges szerepet kaptak a nagyhatalom által létesített gigantikus közlekedési, távközlési és energetikai infrastrukturális hálózatok. A tengeri és transzkontinentális közlekedésfejlesztések, a Délkelet-Ázsiától Nyugat-Európa partjaiig tartó stratégiai fontosságú kikötőláncon történt (változó erősségű) berendezkedés a világhatalmi státusz felé egyengeti az utat, ahogyan a saját műszaki szabványainak érvényesítése is az általa kiszolgált idegen területeken.

A 2020. évi pandémia távlati következményeiről megjelent forgatókönyvek nem sok jót ígérnek Kínának. Meggyőződésünk, hogy Kína a világkatasztrófa által legkevésbé sújtott országok közé tartozik a 2020-as években. Erre biztosítékot látunk gazdasági szerkezetének radikális modernizálásában, exportfüggőségének mérséklődésében, a lakossági fogyasztás korábbi gyors növekedésének folytatódásában és az általa patronált fejlődő országok sokaságából beáramló hatalmas nyereségben.

Megjelent
2020-08-24
Hogyan idézzem?
Erdősi, F. (2020) „Sinoglobalizáció - Retorika csupán, vagy a jövőt meghatározó valóság”?, Tér és Társadalom, 34(3), o. 3-25. doi: 10.17649/TET.34.3.3268.
Szám
Évf. 34 Szám 3 (2020)
Rovat
Tanulmányok

Copyright (c) 2020 Ferenc Erdősi

Creative Commons Licensz

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 International Licensz alatt áll.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.