Sinoglobalizáció - Retorika csupán, vagy a jövőt meghatározó valóság?

Kulcsszavak: globalizáció, sinoglobalizáció, Kína, világgazdaság, szuperhatalmak, bipoláris világ, technológia, COVID-19, jövő

Absztrakt

A globalizáció és az amerikanizáció után a 21. század elején kibontakozóban van a Kína által képviselt sajátos „sinoglobalizáció”. A cikk célja, hogy felhívja az olvasó figyelmét az egész emberiség szempontjából több mint releváns jelenségre. A globalizáció sokféle attribútumai közül e rövid írás a gazdasági vonatkozásokra koncentrál. Arra, hogy az új szereplő globalizációhoz való viszonya hogyan változott gazdasági ereje növekedésének, a szabályozók liberalizálódásának, külpolitikája/külgazdasága nyitottá válásának következtében. A globalizációba megkésetten bekapcsolódó, autokrata ideológia által vezérelt országóriás a klasszikus amerikainál gyorsabb tempóval (rengeteg nem kívánatos kísérőjelenség árán) alkalmazkodó félből a globalizáció tudatos alakítójává lépett elő. Önálló globalizációs stratégiája megalkotásához az alapot különleges erősségű anyagi és szellemi koncentrációja biztosítja.

Kína külkereskedelmi forgalomban, majd 2019-ig ipari teljesítményben, infokommunikációs csúcstechnológiai kutatási eredményekben felzárkózott az USA-hoz. Ezen túlmenően a gazdasági globalizáció olyan kulcsjellemzői is tetten érhetők a kapcsolatrendszerében, mint a nemzetközi összefonódás, egyesülés és uniformizálódás, vagy a kétirányú tőkemozgás. Kína ambíciói „a világ színpadán” több vonatkozásban is meglepőek. A sinoglobalizációban különleges szerepet kaptak a nagyhatalom által létesített gigantikus közlekedési, távközlési és energetikai infrastrukturális hálózatok. A tengeri és transzkontinentális közlekedésfejlesztések, a Délkelet-Ázsiától Nyugat-Európa partjaiig tartó stratégiai fontosságú kikötőláncon történt (változó erősségű) berendezkedés a világhatalmi státusz felé egyengeti az utat, ahogyan a saját műszaki szabványainak érvényesítése is az általa kiszolgált idegen területeken.

A 2020. évi pandémia távlati következményeiről megjelent forgatókönyvek nem sok jót ígérnek Kínának. Meggyőződésünk, hogy Kína a világkatasztrófa által legkevésbé sújtott országok közé tartozik a 2020-as években. Erre biztosítékot látunk gazdasági szerkezetének radikális modernizálásában, exportfüggőségének mérséklődésében, a lakossági fogyasztás korábbi gyors növekedésének folytatódásában és az általa patronált fejlődő országok sokaságából beáramló hatalmas nyereségben.

Megjelent
2020-08-24
Hogyan idézzem?
Erdősi, F. (2020) „Sinoglobalizáció - Retorika csupán, vagy a jövőt meghatározó valóság”?, Tér és Társadalom, 34(3), o. 3-25. doi: 10.17649/TET.34.3.3268.
Rovat
Tanulmányok