Divergens térfelfogások a tértudományokban – hogyan tovább?

Kulcsszavak: térfelfogás, ontológia, realizmus, társadalmi konstrukcionizmus, posztstrukturalizmus

Absztrakt

A magyar tértudományi diskurzusban az utóbbi másfél évtizedben élénk vita bontakozott ki azok között, akik szerint a tér a valóság eleve, az emberi értelemadástól függetlenül jelen levő része, illetve azok között, akik szerint a tér alapvetően társadalmi konstrukció, tehát mindig az ember általi jelentésképzés, az emberi praxis által befolyásolt. Jelen tanulmány célja, hogy az e két nézőpont képviselői között kialakult, látszólag megfeneklett eszmecserét továbblendítse. E célból először áttekinti, hogy a magyar írásokban gyakran előkerülő pozitivizmus, illetve posztmodern címkék hogyan vesztettek jelentőségükből a nyugati térelméleti vitákban mint az elhatárolódás eszközei, s hogyan vált ezzel párhuzamosan egyre elfogadottabbá a térelméleti pluralizmus. Másodszor, a tanulmány a divergens (különösen a realista és a nem realista) térfelfogások közötti dialógus nehézségeire fókuszál, s a diskurzus fogalma körüli félreértések példáján keresztül szemlélteti, hogy ezek hogyan küszöbölhetők ki (részben) nagyobb filozófiai tudatossággal. Számolva a térelméleti címkék tudománypolitikai jelentőségével és a filozófiai alapfeltevések közötti különbségek áthidalhatatlanságával végül úgy érvel, hogy az eddiginél gyümölcsözőbb eszmecseréhez a „sajátunktól” eltérő megközelítésekkel szembeni nagyobb nyitottságra van szükség. Ez elősegíti a mélyebb (ön)reflexiót, valamint annak felismerését, hogy az egyes megközelítések meglátásai hogyan egészíthetik ki egymást.

Szerzői adatok

Krisztina Varró, Utrechti Egyetem, Földtudományi Kar, Társadalomföldrajzi és Területi Tervezési Tanszék

egyetemi adjunktus

Megjelent
2018-05-29
Hogyan idézzem?
Varró, K. (2018) Divergens térfelfogások a tértudományokban – hogyan tovább?, Tér és Társadalom, 32(2), o. 21-40. doi: 10.17649/TET.32.2.3021.
Rovat
Tanulmányok