Horváth Gyula szakmai életútja

Kulcsszavak: regionális tudomány, regionális politika, regionális fejlődés, Kelet-Közép-Európa

Absztrakt

A regionális tudomány mind globális tekintetben, mind Magyarországon fiatal tudományág, amelynek fogalmai, rendszere, módszertana, intézményei és kutatási irányai a 20. század során, annak is inkább a második felében alakultak ki. Magyarországon ez a folyamat az 1980-as években indult el, a regionális tudomány hazai bázisainak (kutatóintézet, folyóirat, egyetemi tanszékek, képzések) létrejöttével, és tart egészen napjainkig. Horváth Gyula a magyar regionális tudomány egyik alapítója volt. Személye, munkássága, kapcsolatai és szerepe nagyon nagy jelentőségű volt a tudományág kialakulása és megerősödése szempontjából. Horváth Gyula munkásságát nemcsak a hazai tudományos életben, hanem külföldön is számos helyen elismerték. Fontos szerepe volt a magyar regionális tudomány külföldi kapcsolatainak kialakításában, valamint a határon túli szakmai műhelyekben kutató és oktató szakemberek munkájának támogatásában. A kutatói munkák mellett az oktatásban játszott szerepe is nagymértékben segítette a regionális tudomány elterjedését, valamint a szakmai és tudományos utánpótlás (kutatók, szakemberek) létrehozását. Horváth Gyula ennek a tudományágnak szentelte munkáját. Sokoldalú szakmai életútjának legjelentősebb mérföldköveit mutatom be a tudományos publikációk, kutatási projektek és betöltött pozíciók alapján. Az áttekintés során, a bevezető gondolatokat követően, időrendben haladok, ezért először az 1970–80-as éveket, majd az 1990-es évek eseményeit, végül a 2000 utáni időszakot foglalom össze.

Szerzői adatok

Balázs Páger, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete

tudományos segédmunkatárs

Megjelent
2016-11-22
Hogyan idézzem?
Páger, B. (2016) Horváth Gyula szakmai életútja, Tér és Társadalom, 30(4), o. 5-16. doi: 10.17649/TET.30.4.2830.
Rovat
Tanulmányok