A területi egyensúlyok változása 1997 és 2002 között

Absztrakt

A területi arányok (különbségek) és egyensúlyok vizsgálatához általában az ún. horizontális területi modellt alkalmazzák, amelynek révén az egymás mellett elhelyezkedő területi egységek azonos tartalmú elemeik (pl. a munkaerő stb.) közötti különbségek számszerűsíthetők. Emellett fontos szerepet kaphat az ún. vertikális modell is, amely területi egységeken (régiókon stb.) belül a különböző tartalmú elemek egymás közötti mennyiségi kapcsolatát tárja fel (pl. munkahely – munkaerő – lakás stb.). A horizontális modell számításai – egyszerű esetben – hagyományos eszközökkel is megoldhatók, a vertikális modellhez igénybe kell venni a korreláció- és regresszió-analízis eszköztárát. Ez utóbbival viszont számszerűsíthetők a tényezőpáronkénti vertikális egyensúlyi állapotok, valamint meghatározhatók a hozzájuk tartozó megyei értékek. Fokozottan kísérleti jelleggel regionális szinten is végeztünk számítást, és lehetséges volt néhány tényezőre korrelációs mátrix kidolgozása is. A megyei szintű vizsgálat keretében 35 tényezőpár korrelációs együtthatóját számítottuk két vetületben (Budapesttel, illetve anélkül). A számítási eredmények elemzésekor csak a legfontosabbnak tartott kapcsolatok szóbeli bemutatására tértünk ki. Úgy gondoltuk ugyanis, hogy a korrelációs együtthatók, azok időbeni és térbeni változásai eléggé „beszédesek", továbbá a tanulmány egy tudományos hipotézist kíván igazolni. Nem a terjedelem bővítésétől függ, hogy ez sikerül-e?