Metropolisation and regional inequalities in Central and Eastern Europe: The role of demographic change

Metropolizáció és regionális különbségek Kelet-Közép-Európában: A demográfiai változások szerepe

Absztrakt

A metropolizáció Közép- és Kelet-Európa regionális fejlődésének egyik meghatározó jellemzőjévé vált. A rendszerváltás kezdete óta a fővárosi térségek egyre nagyobb mértékben vonzzák a gazdasági tevékenységeket, a magasan képzett munkaerőt és a népességet, miközben számos periférikus régió gazdasági stagnálást és demográfiai hanyatlást él át. A regionális egyenlőtlenségeket jellemzően az egy főre jutó GDP adatával mérik, amit általában a gazdasági teljesítmény mutatójaként értelmeznek. Mivel azonban az egy főre jutó GDP a gazdasági kibocsátást és a népességszámot is magába foglalja, a demográfiai változások befolyásolhatják dinamikáját, és így a regionális konvergencia értelmezését.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a demográfiai folyamatok milyen mértékben módosítják a megfigyelt regionális egyenlőtlenségi mintázatot tizenegy közép- és kelet-európai országban a 2000–2023 közötti időszakban. A demográfiai változókat nem a gazdasági növekedés meghatározóiként elemzi, hanem a GDP, a népesség és az egy főre jutó GDP közötti aritmetikai összefüggésre összpontosít. Egyszerű dekompozíciós keretrendszer segítségével választja szét az egy főre jutó GDP növekedésének gazdasági komponensét a népességváltozásból eredő demográfiai összetevőtől. Az empirikus elemzés – a metropoliszrégiók közelítő megfelelőiként – a fővárosi NUTS3 régiókat hasonlítja össze az egyéb területi egységekkel. Emellett a periférikus régiók különbségeit is vizsgálja: összeveti a leggyengébb gazdasági teljesítményű és a legerősebb népességcsökkenést mutató területeket.

Az eredmények azt mutatják, hogy a fővárosi régiók gyorsabb GDP-növekedést mutatnak, mint az országok egyéb részei, ami megerősíti a gazdasági tevékenységek folyamatos koncentrációját. Ez a kép azonban megváltozik, amikor az egy főre jutó GDP dinamikáját elemezzük. A metropoliszrégiók népességnövekedése csökkenti az egy főre jutó GDP megfigyelt bővülési ütemét, míg számos nem fővárosi régióban – a viszonylag gyenge gazdasági teljesítmény ellenére – a népesség‐csökkenés felfelé torzítja az egy főre jutó mutatókat. Ennek következtében az egy főre jutó GDP esetében megfigyelt konvergencia részben nem a gazdasági teljesítmény valódi konvergenciáját tükrözi, hanem demográfiai kiigazítás eredménye. Több országban – köztük Lengyelországban, Szlovákiában és Észtországban – a demográfiai folyamatok kellően erősek ahhoz, hogy megfordítsák a konvergencia értelmezését, amikor az egy főre jutó GDP dinamikáját az abszolút értékben mért GDP változásával vetjük össze.

Az elemzés jelentős országok közötti eltéréseket is feltár a demográfiai hatások szerkezetében. Egyes országokban a konvergenciát elsősorban a népesség fővárosi régiókban megfigyelhető gyors koncentrálódása befolyásolja, míg máshol a periférikus területek elnéptelenedése hajtja. A demográfiai folyamatok hozzájárulnak a periférikus régiókon belüli egyenlőtlenségek csökkenéséhez is, mivel a leggyengébb gazdasággal bíró és a legerősebb népességcsökkenést mutató területek nem feltétlenül azonosak.