Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

Absztrakt

A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és településtervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szakpolitikai dokumentumok, ill. az ESPON program legutóbbi a tervezési rendszereket vizsgáló felmérése alapján azonosítottuk. Ezek elsősorban egy átfogó, integráló természetű, tágabb társadalmi-környezeti célok elérését segítő koordináló tervezési forma felé mutatnak. A legtöbb kelet-közép-európai országhoz hasonlóan Magyarország is a kilencvenes évek második felében építette fel új tervezési rendszerét, jelentős részben az európai integrációtól inspirálva. A hazai területi tervezés csak nagyon széttagolt formában jött létre, elsősorban a szabályozó rendezési és az elsősorban a külső támogatásokra célzó területfejlesztés erőteljes szétválásával. A szabályozás alapú és a települési szintű tervezésben a tervi eszközkészlet módosítása, pl. az integrált stratégia megszüntetése és ágazati pozícionálása révén a legutóbbi időszakban a tervezés technikai-műszaki karaktere erősödik, az integrált településtervezés háttérbe szorult és mindinkább az építési-építészeti ágazat részévé válik. A nemzetközi trendekkel ellentétben Magyarországon a területi tervezés jellemzően nem szakpolitikák megvalósítási eszközeként, hanem fejlesztések bürokratikus akadályaként tűnik fel, ezért bővülnek a helyi-területi szintű szabályozási tervek megkerülésének lehetőségei, míg a terület- és településfejlesztési tervekre kevéssé épít a hazai fejlesztéspolitika, így érvényesítési hatása csökkent a szakpolitika ígéretes ambíciói ellenére. A tervezés formáját tekintve a legutóbbi időszakban több területen a korábbi trendekhez és az európaizálódás elvi modelljéhez képest visszarendeződés figyelhető meg a tervi eszközök karakterét, a tervezés hatókörét, küldetését illetően, míg a tervezési terek változásai erősebb összefüggést mutatnak az európai trendekkel.