Szürkemezők Dél-Pesten: Vizsgálati lehetőségek

Absztrakt

A városi terekben megjelenő alulhasznosított területekhez hagyományosan a barnamezők fogalmát társítjuk, holott a nemzetközi szakirodalomban már egy bővebb kategorizálás is rendelkezésre áll. A 21. században a barnamezős területek is megváltoztak, és már nem kizárólagosan az ipar által felhagyott, szennyezett területeket jelentik. Ez a fogalomváltozás hívta életre a szürkemező fogalmának megjelenését, amely a barnamező egyik sajátos, a szolgáltató szektor által hátrahagyott esetére vonatkozik.

A nemzetközi szakirodalomban már az 20. század végén figyelemre méltó tudományos diskurzus folyt a szürkemezők tipikus példáiról, a városi perifériákon megjelenő alul‐hasznosított bevásárlóközpontokról, üzletközpontokról. A magyarországi kutatások ugyanakkor döntően a nagy ipari koncentrációval rendelkező területek felé fordultak, a szürkemezők témaköre mindmáig alulkutatott terület.

A tanulmány célja a szürkemező-fogalom hazai alkalmazhatóságának vizsgálata, valamint potenciális magyarországi szürkemezők lokalizálása és megújulási esélyeinek bemutatása. A kutatás négy budapesti kerület (XIX., XX., XXI. és XXIII.) kihasználatlan bevásárlóközpontjait, továbbá a szocialista országokra jellemző szolgáltatóházait mutatja be terepi felmérés alapján. A tanulmány egy széleskörű szakirodalmi felvezetéssel kezdődik, mely röviden kiterjed a barnamező fogalmának változásaira, majd tárgyalja a szürkemező fogalmának értelmezhetőségeit is. Ezen felül bemutatja a vizsgált térségben a lokalizált potenciális szürkemezős objektumokat: gazdasági értelemben rosszul teljesítő bevásárlóközpontokat és szolgáltatóházakat. A vizsgálat eredményeiben a területmegőrzés és a rehabilitációs lehetőségek egyaránt megjelennek, amelyek így a kérdéskör nemzetközi elméleti diskurzusára is reflektálnak, és más fővárosi, illetve a fővároson kívüli hazai területekre is alkalmazhatók.