Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség Magyarországon a COVID idején: a foglalkoztatás területi különbségeinek elemzése 2019-2023 között hatás-arány módszerrel

Absztrakt

A világgazdaság az elmúlt években jelentős átalakuláson ment, megy keresztül. A 2008-as gazdasági világválság, a koronavírus okozta válság, valamint a jelenlegi, az orosz-ukrán háború okozta válság a makrogazdasági szint mellett a területi vizsgálatok esetében is kijelöl új kutatási célokat. Tanulmányunkban célul tűzzük ki, hogy feltérképezzük hazánk munkaerőpiacának területi különbségeit. A foglalkoztatottság térségi és az ágazati szerkezetére vonatkozó összefüggéseket vizsgáltuk meg a shift-share elemzés segítségével. A KSH Munkaerő felmérés adatait elemezzük gazdasági szektorok szerint. Vizsgálataink segítségével a COVID-19 okozta munkaerőpiaci, elsősorban foglalkoztatási válság időszakára, valamint az azt követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztatottsági adatok területi és ágazati dimenzióit számszerűsítjük. Regionális szinten a járvány kitörését követően 2019-ről 2020-ra Pest megye, Budapest és Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar mutattak jelentősebb pozitív foglalkoztatottsági eredményeket, míg Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg a kedvezőtlen változások jellemző helyszínei voltak. 2020-hoz képest 2023-ra a foglalkoztatottság regionális jellemzői némileg átrendeződtek. Pest és Győr-Moson-Sopron a legjobban teljesítők között maradtak, viszont Budapest helyét Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vette át. A kedvezőtlen hatások leginkább Békés, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket érintették. Az elemzés rámutat arra is, hogy az elbocsátások és a foglalkoztatottság bővülése eltérő volt az egyes ágazatokban.