Talentumföldrajzi kutatások egy belső perifériás magyar régióban – nagykunsági esettanulmány

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.38.3.3555

Kulcsszavak:

talentumföldrajz, Nagykunság, agyelszívás, Nobel-díj, Karikó Katalin

Absztrakt

A tanulmány különös aktualitását az adja, hogy 2023-ban két magyar tudós is a leghíresebb tudományos elismerésben, a Nobel-díjban részesült: egyikük, Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus Kisújszálláson nőtt fel és ott végezte alap- és középfokú tanulmányait (egy másik nagykunsági város, Karcag pedig a 2004-ben kitüntetett Herskó Ferenc biokémikus szülőhelye).

A talentumföldrajzi kutatások hazánkban viszonylag jelentős múltra tekintenek vissza, a rendszerváltás utáni időszakban azonban kevés tanulmány született e témában. Az eddig publikált kutatási eredmények jórészt országos szintű elemzésekkel foglalkoztak, amelyekben megjelennek az alacsonyabb területi szintek különbségek is, ám eddig kevés olyan munka látott napvilágot, amely egy kistáj/régió talentumföldrajzi elemzését végezte el.

Jelen kutatásban a szerzők megvizsgálták a Nagykunság településeit és talentumait, illetve ezek összefüggéseit: a tanulmány a tradicionális Nagykunsághoz köthető, kiemelkedő életművel rendelkező személyek életútjának talentumföldrajzi elemzését végzi el. A szerzők összesen huszonkét személy esetében végeztek földrajzi szempontú vizsgálatokat a születési hely, az alap-, közép- (és felsőfokú) képzés, az életpályaszakaszok, valamint az elhalálozási hely alapján.

Következtetésünk, hogy a belső periférikus nagykun kisvárosok helyzetük javítása érdekében tett erőfeszítései közép- és hosszabb távon akár kontraproduktívak is lehetnek, hiszen valószínűleg nehezen feloldható az az ellentmondás, hogy az erőfeszítések önnön társadalmuk felemelésére hosszú távon a sikeres nagyvárosi centrumokat teszik még gazdagabbá. A kutatás azt mutatta, hogy a Nagykunság szülötteinek el kellett hagyniuk szülőföldjüket, sokaknak az országot is, hogy sikeres tudóssá, művésszé vagy sportolóvá váljanak – és ez a térség, az egyes települések szempontjából nemcsak erkölcsi, hanem társadalmi-gazdasági veszteségként is jelentkezik, mely a helyi társadalmakat tovább gyengíti, felzárkózási, fejlődési esélyeit jelentősen csökkenti.

Szerző életrajzok

Mátyás Szabolcs , Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Krimináltaktikai és Kriminálmetodikai Tanszék

őrnagy, egyetemi docens

Birtók Vanessza , II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Földrajz és Turizmus Tanszék, "Rákóczi-tour" Turisztikai Információs Központ

vezető

Vasvári Mária , Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

egyetemi adjunktus

Kovács Tibor , Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Turizmus Tanszék

egyetemi docens

Kisújszállás Város Önkormányzata
alpolgármester

##submission.downloads##

Megjelent

2024-09-30

Hogyan kell idézni

Mátyás, S., Birtók, V., Vasvári, M. és Kovács, T. (2024) „Talentumföldrajzi kutatások egy belső perifériás magyar régióban – nagykunsági esettanulmány”, Tér és Társadalom, 38(3), o. 118–139. doi: 10.17649/TET.38.3.3555.

Folyóirat szám

Rovat

Ténykép