New drivers of industrialization and novel aspects of Hungarian-Chinese bilateral cooperation Chinese foreign investments in Hungary

Absztrakt

Az ezredforduló óta eltelt években Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében (Észak-Magyarországon) számos külföldi, részben kelet-ázsiai termelővállalat hajtott végre beruházást. A beruházók hozzájárultak az ipari szerkezet megújításához és a kapacitások bővítéséhez. Az elmúlt évtizedben Miskolcon felértékelődött a kínai befektetések jelentősége és súlya. Bár a kínai érdekek különféle formában jelentek meg a térségben, közös jellemzőjük, hogy a helyi gazdaság meghatározó, exportorientált ágazatait erősítik. A vállalatok (Wanhua-BorsodChem, TenPao, SEG-A, JOYSON,Chervon Auto) a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú csoportját alkotják. Kínát, az ország ipari fejlődését és térhódítását képviselik Európában, valamint erősítik a magas hozzáadott értékű és technológia-intenzív piaci szegmenseket a regionális gazdaságban.

A tanulmány két fő részből áll. Az első fejezetekben a kínai gazdaság evolúciójának bemutatására kerül sor, különös tekintettel az iparra és az iparosításra. Ezt a kapcsolódó politikai intézkedések és kezdeményezések ismertetése követi, ebből következően a magyar kormányzati reakció (Új külgazdasági stratégia) leírása is a munka első felének részét alkotja. A repülő lúdraj modell kínálja a szintetizáló tanulmány fogalmi keretét. A legfontosabb kutatási kérdés a kínai gazdaság fejlődésének természetére vonatkozik: eltér-e a fejlődés az exportorientált iparosítás korábbi kelet-ázsiai modelljeitől? A szerző osztja azokat a véleményeket, amelyek a többi ázsiai fejlődési úthoz képest a kínai fejlődést, politikai és piaci sajátosságai okán, egyedülállónak tartják.

A cikk második felében a szerző a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében letelepedett kínai vállalatokat mutatja be és értékeli, elemezve a regionális szintű hatásokat, levonva az országos szintű tanulságokat. Az azonosított – pénzügyi és jogi formájukat tekintve sokféle – kínai befektetések a térség jelentős munkaadóinál és termelőinél jelentkeztek. A beruházások ugyan felgyorsították a kiemelt ágazatokban az ipari megújulás folyamatát, ám az érintett feldolgozóipari szegmenseket még kiszolgáltatottabbá és sebezhetőbbé tették a külső, globális tényezőknek.

A kínai befektetők Közép-Európa és Kelet-Ázsia különböző régióit kötik össze. Új eredményeket és szempontokat teremtenek a magyar-kínai kétoldalú együttműködés értékeléséhez, emellett mindkét fél számára eredeti, gyakorlati tapasztalatot és tudást szolgáltatnak. A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy dokumentálja a kínai vállalatok BAZ megyei klaszterének létrejöttét, és következtetéseket vonjon le az ázsiai anyavállalatok működési hátteréről, fő tevékenységeiről és történetéről. A kutatás érdemes a folytatásra a vállalkozások fejlesztésének és beágyazódásának támogatása érdekében. Ez a feltáró tevékenység kulcsfontosságú, mert a vállalatok már nem csupán érzékelhetők, de jelentékeny hatást gyakorolnak Magyarország nemzetgazdasági teljesítményére.