Regionális munkaerőpiaci problémák – a külföldi munkavállalás súlyosbítja-e az északkeleti régiók helyzetét Magyarországon?

Absztrakt

Az elmúlt években a kedvezőnek ítélhető magyar munkaerőpiaci tendenciákkal párhuzamosan megnőtt a külföldön munkát vállalók száma. A munkaerő-mobilitás intenzitása magyarázható az alacsony hazai bérszinttel, de általánosságban megfogalmazható, hogy a magyar munkaerőpiacon hiányzik a munkakereslet és munkakínálat összhangja, mely a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenlétét idézi elő, különösen a kevésbé fejlett régiókban. Hazánkban a munkaerőpiaci indikátorokban is kirajzolódnak regionális különbségek, a gazdaságilag fejletlenebb térségekből intenzívebb az elvándorlás és súlyosabbak a munkaerőpiaci problémák is. Az ország két legkevésbé fejlett régiója, Észak-Magyarország és Észak-Alföld továbbra is küzd a munkanélküliséggel, gondot jelent az alacsony gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás átlagosnál alacsonyabb szintje. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosbodó problémaként jelentkezik a munkaerőhiány, mely egyrészt a munkáltatók által elvárt és a munkavállalók által kínált képzettség- és készségbeli eltérések, valamint a térségből való elvándorlás eredményeként alakult ki. Jelen tanulmányban áttekintést nyújtunk a magyar munkaerőpiac regionális differenciáltságáról, majd az északi és keleti térségekben tapasztalható egyre intenzívebb elvándorlást ösztönző gazdasági tényezők bemutatására helyezzük a hangsúlyt. 2017 végén empirikus vizsgálatot végeztünk, amelynek keretében a két legelmaradottabb hazai régió munkavállalóinak mobilitási hajlandóságát és annak motivációit mértük fel. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy mennyire vonzó a külföldi munkavállalás a kevésbé fejlett területeken, s milyen összefüggések mutathatók ki a határon túli munkavégzési hajlandóság és a válaszadók szociodemográfiai jellemzői között.