Gyula – város a határon. A központi funkciók határon átnyúló hatása

Absztrakt

A Nemzeti Innovációs Hivatal által támogatott kutatás keretében 2009-től kezdődően az MTA RKK Békéscsabai Osztálya és a Településkutató Osztály (Budapest) munkatársai komplex vizsgálatot indítottak a határon átnyúló várostérségek témakörében.

A kutatás főbb csomópontjai a következők voltak:

• a városrégió megjelenése az európai és hazai területi kutatásokban és politikákban;
• a városrégiók lehatárolásának módszertani kérdései, figyelembe véve, hogy az eredményeket a felsőoktatásban is szeretnénk alkalmazni;
• terepi felmérésekkel feltárni a magyar határon átnyúló várostérségek kialakulásának, fejlődésének mozgatórugóit, szakaszait, a határok átalakulásának fázisait.

A tanulmányban szereplő Gyulán – az említett terepmunka mellett – elemeztük a város fejlesztési dokumentumait, értékeltük a határ menti együttműködési forrásért benyújtott pályázatokat, áttekintettük a megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódó korábbi kérdőívezések eredményeit és a helyi sajtót, továbbá strukturált interjúkat készítettünk a kulcsszereplőkkel. (Helyben 45, kontrollként pedig a romániai oldalon – zömmel Nagyváradon és Aradon – 25 interjút vettünk fel.)

A kutatás során tapasztalt térfolyamatok erős egyoldalúságot mutattak Gyula város, illetve a román oldalon elterülő községek viszonylatában. A magyar oldalról történő átmozgás döntően nem a határ közvetlen közelében fekvő kistelepülésekre irányul (kivéve talán Nagyszalontát), hanem erősebben a határhoz közeli partiumi nagyvárosokba – elsődlegesen Nagyváradra és Aradra –, illetve Erdély belső, magyarlakta területei felé. Ezzel szemben, a román határtérségből érkező mozgások egyik meghatározó céltelepülésévé Gyula (és részben Békéscsaba) vált az elmúlt két évtized során. Ennek oka a város megerősödő szolgáltatószerepkörében rejlik (pozitív tényezők), illetve a határ román oldalán a meghatározó térszervező centrumok hiányának, nagy távolságának, nehézkes elérhetőségének tudható be (negatív tényezők).

A gazdasági fejlődés a rendszerváltást követően Romániában – még erőteljesebben, mint Magyarországon – a nagyvárosokra és közvetlen környezetükre koncentrálódott, miközben a rurális terekben stagnálás volt megfigyelhető, vagy a korábbi struktúrák leépülése zajlott. E kontextusban, a lokális szintre koncentrálva, Gyula relatív előnye még nőtt is a határ túloldalával összevetve (amit a 2008-ban kirobbant gazdasági válság tartósított). A kulcsszereplőknek a tanulmányban összesített reakciói jelzik, hogy a város képes a határ menti fekvésből, létből előnyt kovácsolni, és azt saját hosszú távú stratégiái elemévé tenni.

Gyula és a határ túloldalán fekvő hajdani vonzásterület együttműködésének sajátos eleme, hogy a nemzetiségi arányok alakulása kevéssé zavarja, sokkal gyakoribbak a magyar–román közös akciók, mint a magyar–magyar vagy a román–román kapcsolatok. Éppen erre alapozva kockáztathatjuk meg a feltételezést, hogy a város határon átnyúló szerepkörei hosszabb távon is fennmaradnak sőt erősödhetnek, nem függetlenül a nemzeti szintű és a lokális politikai folyamatok alakulásától.