A külső gazdasági hatások (externáliák) térbelisége

Absztrakt

Napjainkban mind a regionális és városgazdaságtannal foglalkozó munkákban, mind a terület- és városfejlesztési dokumentumokban sűrűn előforduló kifejezéssé váltak az externáliák, másképpen külső gazdasági hatások. Mind Paul Krugman „új gazdasági földrajzában", mind Michael Porter klaszter-alapú regionális gazdaságfejlesztési stratégiai gondolatrendszerében a külső gazdasági hatások központi szerepet töltenek be. A területi programok jelentős része is lényegében vagy pozitív externáliák létrehozását próbálja ösztönözni, vagy a negatív externáliák hatásának mérséklésére törekszik. Az externáliák, mint piaci tranzakciókon kívüli gazdasági hatások már régóta a közgazdaságtan egyik kiemelt kutatási területét jelentik, főleg a forrásallokáció hatékonyságához kötődő kérdéskörökben. Tanulmányunkban a külső gazdasági hatások térbeliségének néhány alapkérdésével foglalkozunk. Először magának a fogalomnak a kialakulását, értelmezését és alkalmazásait ismertetjük a szakirodalom alapján, kitérve a lokális sajátosságokra. Ezt követően áttekintjük a különböző piaci szereplők között a városokban megfigyelhető externáliák főbb jellemzőit, vizsgálatuk és modellezésük alapkérdéseit és a városi területhasználatra gyakorolt hatásukat.