Energiadiverzifikáció és fenntarthatóság: Európa zöld átalakulása

Szerzők

  • Jenei Szonja Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Vezetéstudományi és Marketing Tanszék https://orcid.org/0000-0002-6865-1219
  • Módosné Szalai Szilvia Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék https://orcid.org/0009-0005-2164-9014
  • Kálmán Botond Géza Neumann János Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Pénzügyi és Számviteli Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.40.2.3690

Kulcsszavak:

energiafogyasztás, megújuló energia, fosszilis tüzelőanyagok, energiaátmenet, nukleáris energia, energiabiztonság

Absztrakt

Az európai országok energiafogyasztási tendenciáinak és jellemzőinek megérté‐ se hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez, az energiabiztonság növeléséhez és az energiaátmenetet célzó hatékony regionális politikák kialakításához. Tanulmányunk célja az európai energiafogyasztás megoszlásának bemutatása, különös tekintettel a fosszilis tüzelő‐ anyagokból, atomerőművekből és megújuló energiaforrásokból származó energia arányának 2002 és 2022 közötti változására. Az egy főre jutó energiafogyasztás kvantitatív elemzése klaszteranalízissel történt, melynél a szemléletességet grafikus ábrázolás helyett decilisek képzésével oldottuk meg. Lineáris és exponenciális kapcsolatot vizsgáltunk az energiafelhasználás és a GDP egy főre jutó értéke között. Az elemzés pontosságának növelése érdekében a kiugró értékeket azonosítottuk és kizártuk. A vizsgálat eredményei alapján az európai országok egyre kevésbé támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra, miközben a megújuló energiaforrások szerepe nő energiafelhasználásukban. Hat energiafogyasztási klasztert azonosítottunk, és megállapítottuk, hogy Izland és Norvégia élen jár a megújuló energia felhasználásában. Az elemzés exponenciális összefüggést mutatott az energiafogyasztás és a GDP között, miközben a megújuló energia térnyerése gyorsabb ütemű volt, mint a teljes fogyasztás növekedése. Az eredmények rámutatnak az egyes országok eltérő fenntarthatósági és energiafüggetlenségi stratégiáira. A magas GDP-értékkel bíró országok strukturálisan eltérnek a GDP és az egy főre jutó energiafelhasználás közötti általános pozitív összefüggéstől, ami gazdasági szerkezetük, energiaintenzitásuk és intézményi környezetük sajátosságaival magyarázható. Az eredmények megerősítik az energiaforrások diverzifikálásának és a megújuló energiahasználat bővítésének fontosságát a fenntarthatóság és az energiabiztonság javítása érdekében. Egyúttal hasznos alapot nyújthatnak a döntéshozók számára az energiaátmenetet célzó regionális stratégiák és környezetvédelmi kezdeményezések kidolgozásához.

Szerző életrajzok

Jenei Szonja, Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Vezetéstudományi és Marketing Tanszék

adjunktus

Módosné Szalai Szilvia, Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék

adjunktus

Kálmán Botond Géza, Neumann János Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Pénzügyi és Számviteli Tanszék

adjunktus

##submission.downloads##

Megjelent

2026-07-02

Hogyan kell idézni

Jenei, S., Módosné Szalai , S., & Kálmán, B. G. (2026). Energiadiverzifikáció és fenntarthatóság: Európa zöld átalakulása. Tér és Társadalom, 40(2), 154–180. https://doi.org/10.17649/TET.40.2.3690

Folyóirat szám

Rovat

Ténykép