A közigazgatási térfelosztás változásai Magyarországon

DOI: https://doi.org/10.17649/TET.10.1.349

Absztrakt

While giving a brief introduction and analysis of the spatial history of Hungarian public administration, the author focuses on the following tendencies:

  • in the historical-spatial development of the Hungarian public administration, continuity and interruption were present simultaneously, to a large extent in connection with the turning points of the history of the state.
  • The most particular and most important regional unit of the Hungarian public administration was the county that itself changed several times with respect to both its function and spatial appearance.
  • With the "foreign ownership" of the central power after 1526, the county developed into a special national-political institution and became the stage of national opposition.
  • The historical county and county system reached the top of their power by the mid-19th century: Participant of law making, the regional representative of jurisdiction, general authority of public administration, the most important regional organ of the executive power.
  • The civil transformation weakened the feudal type power unit of the counties, with the separation of the branches of power, the former importance of the county governments declined, the state administration pushed county governments out of more and more significant fields.
  • – In the period of the civil transformation, a significant correction of the regional division of the counties took place, but carefully considering the historically formed county borders.
  • The changes of the state border following World War I basically rearranged the regional order of inner public administration. The territorial and population imbalances among the counties were stronger than ever.
  • Between the two world wars the nationalisation process of the public administration accelerated.
  • Before and during World War II the administrative space of the counties pulsed according to the changes of the state border.
  • The state socialist system, built between 1945 and 1950, carried out fundamental changes in the functions and operation of public administration, at the same time it only applied corrections in the regional structure. In the second half of the state socialist era some elements of self governments gradually appeared again in the Hungarian public administration, in a sense public administration approached the historical traditions of Hungary.
  • The systemic change of self government public administration in 1990 brought a functional reform but not a real regional one.
  • The reform of 1990 appreciated the role of the self governments of the settlements for the first time in the history of the Hungarian public administration, and it partly led to the fact that the regional governments were depreciated as never before in the administrative history of Hungary.
  • The county governments had never been as weak and deprived of functions in the history of the Hungarian public administration as after 1990.
  • The Hungarian public administration and regional system is facing new challenges and bad needs for reforms.

Szerzői adatok

Zoltán Hajdú, MTA RKK DTI, Pécs

tudományos főmunkatársa

Megjelent
1996-03-01
Hogyan idézzem?
Hajdú, Z. (1996) A közigazgatási térfelosztás változásai Magyarországon, Tér és Társadalom, 10(1), o. 5-21. doi: 10.17649/TET.10.1.349.
Szám
Évf. 10 Szám 1 (1996)
Rovat
Tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.