A magyar megyék szerepe és pozíciója a kutatási együttműködési hálózatokban

Absztrakt

A tanulmányban a magyar megyék (NUTS 3 szintű régiók) kutatási együttműködési kapcsolatait vizsgáljuk az Európai Unió által finanszírozott három keretprogram projektjeiben történő részvételük alapján. A régiók közötti együttműködési kapcsolatokat többrétegű (multi-layer) hálózat segítségével térképezzük fel az egyes intézménytípusok (vállalatok, felsőoktatási intézmények, kormányzati intézmények, kutatóintézetek) közötti sajátosságok feltárása érdekében. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a magyar megyék hány együttműködési kapcsolatot alakítottak ki a különböző dimenziók mentén, valamint milyen arányban létesítettek kapcsolatot a vizsgált európai régiókkal. A vizsgálatok során továbbá bemutatjuk, hogy a projektek alapján kialakult együttműködési hálózatban a különböző intézménytípusok szerepe jelentősen eltérő az egyes megyékben az információáramlás szempontjából. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy az együttműködési kapcsolatok száma Budapesten kiemelkedően magas, azonban az intézmények koncentrált jelenlétének is köszönhető a régióban. A különböző intézménytípusok közötti kapcsolatok vizsgálata rávilágít a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek tudományos együttműködések során betöltött fontos szerepére (Baranya megye és Hajdú-Bihar megye, illetve Győr-Moson-Sopron megye és Csongrád-Csanád megye). Végül az elemzésben rávilágítunk arra, hogy néhány régió (Heves megye, Nógrád megye, Tolna megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kevésbé alakított ki együttműködési kapcsolatokat.