Felosztás vagy felemelkedés? Ukrajna, Európa „nagy tortája”
Absztrakt
A sokáig saját permanens társadalmi-gazdasági válságával foglalkozó Ukrajna 2014 után szinte egyik percről a másikra került a világpolitika centrumába, aminek oka a konfliktus mögötti sokkal szélesebb geopolitikai dimenzió, illetve az orosz–nyugati viszony kiéleződése volt.
Ukrajna hatalmas területe, természeti erőforrásai (termőföld és ásványkincsek) és népessége ellenére sem tudott szert tenni középhatalmi státuszra, ami nem csak belső okokkal magyarázható. Ukrajna valójában Európa utolsó nagy tartalékterülete, amelyről nem dőlt el még, hogy hosszabb távon az EU vagy az Oroszország dominálta tér részét képezi-e.
E regionális földrajzi szempontú írás arra kísérel meg választ adni, hogy szomszédsága miként tekint Ukrajnára: mint emberi és természeti erőforrás-tartalékterületre vagy mint pufferzónára Oroszország és a Nyugat között. Van-e esélye Ukrajnának hosszabb távon az adott feltételek mellett politikailag, gazdaságilag stabil országgá válni?
Az ország fejlődése mindig is a szomszédságától függött. Az ukránság csak akkor tudott önálló szereplő lenni, amikor a nagyhatalmi erőviszonyok kiegyenlítettek voltak. Ilyen időszak a posztszovjet éra is 1991 és 2014 között, amely éppen Ukrajnában zárult le.
Ukrajna a függetlenné válás óta szomszédjaihoz képest is mélyebb demográfiai válságba került. Ukrajna népessége rendkívül gyorsan elöregszik, amit csak súlyosbít, hogy szomszédjai elszívják a munkaerőt. Főként a visegrádi országok próbálják innen pótolni hiányzó munkaerejüket.
Miközben a földpiaci moratórium miatt egyelőre csak korlátozott versengés folyik nemzetközi téren is a termőföldekért, amelyek a világon a legértékesebbek agrárpotenciáljukat tekintve, a kelet-ukrajnai nehézipart súlyosan érinti a politikai válság.
Az „ukrán kérdés” megoldása valójában az orosz–nyugati viszony függvénye. A Nyugat és Oroszország közötti távolodás Ukrajna jövője szempontjából igen kedvezőtlen forgatókönyv.
Copyright (c) 2018 Dávid Karácsonyi
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 International Licensz alatt áll.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.
