Hungarikumok területi jelentőségének vizsgálata, különös tekintettel a pálinkára

  • József Káposzta Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar https://orcid.org/0000-0002-1239-8541
  • Krisztián Ritter Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
  • Zsuzsanna Kassai Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Kulcsszavak: pálinka, hungarikum, endogén fejlesztés

Absztrakt

Az endogén forrásokra épülő gazdaságfejlesztés számos hazai kistérségben kitörési pontot jelenthet a hosszú távú fejlesztések terén. Ennek vizsgálatát a Magyar Értéktárban nyilvántartott négy eredetvédett pálinka – a békési szilva-, a gönci barack-, a kecskeméti barack- és a pannonhalmi törkölypálinka – területi hatásaira fókuszálva végeztük el. Szekunder adatgyűjtést követően 2014 tavaszán mélyinterjúkat készítettünk az érintett hungarikumok előállításában, gondozásában részt vevő személyekkel, turisztikai szolgáltatókkal és a helyi vidékfejlesztés fontosabb szereplőivel. A kutatási eredményeink igazolták, hogy a hungarikumok előállítása számos közvetlen és főleg közvetett haszonnal jár a vizsgált térségek társadalmára és gazdaságára, igaz, egyelőre még korlátozott mértékben. Hozzájárulnak többek között a helyben történő munkahelyteremtéshez és -megőrzéshez, a helyi vendéglátás és turizmus serkentéséhez, az alapanyag-előállítók és a szeszfőzdék bevételeinek, így a helyi adóbevételeknek a növekedéséhez. Emellett a kiváló minőségű termékek diverzifikációs lehetőséget nyújtanak a helyi gazdálkodók számára, továbbá a hungarikum védjegy hozzájárul a vizsgált térségek ismertségének növeléséhez is. Primer kutatásunk alapján a kérdéses pálinkák kiérdemelték a hungarikum védjegyet, hiszen sajátos endogén erőforrásokat jelentenek, amelyek bár korlátozottan, de minőségük révén az országimázs alakításához is hozzájárulnak. A kutatás arra is rávilágított, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani országosan is az endogén forrásokra alapozott kézműves termékek értékteremtésére, helyi gazdaságfejlesztési lehetőségeikre. Ehhez viszont további állami beavatkozásokra, például a törvényi szabályozás módosítására, célzott támogatásokra volna szükség. Fontos megállapításunk az is, hogy az általunk tanulmányozott hungarikumok egyáltalán nem vagy nem elég hangsúlyosan jelennek meg az érintett térségek fejlesztési stratégiáiban, terveiben. Ezért a 2014 és 2020 közötti időszakban véleményünk szerint nagyobb figyelmet kell fordítani ezen endogén erőforrások nemzeti és helyi fejlesztési stratégiákba való beépítésére.

Szerzői adatok

József Káposzta, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

dékán, intézetigazgató, egyetemi docens

Krisztián Ritter, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
intézetigazgató-helyettes, egyetemi docens
Zsuzsanna Kassai, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
egyetemi adjunktus
Megjelent
2015-12-01
Hogyan idézzem?
Káposzta, J., Ritter, K. és Kassai, Z. (2015) „Hungarikumok területi jelentőségének vizsgálata, különös tekintettel a pálinkár”a, Tér és Társadalom, 29(4), o. 139-154. doi: 10.17649/TET.29.4.2707.
Rovat
Ténykép