A magyar regionális politika súlypontjai

  • Gyula Horváth MTA RKK DTI
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.6.1-2.232

Absztrakt

The paper summarizes the possible new features of Hungarian regional policy on the basis of an investigation prepared by the Regional Research Center of the Hungarian Academy of Sciences for the authorization of the Ministry of Environment in 1991 in order to support the preparatory works of the law on regional development.

The fundamental reason of the failures of previous regional policy, which can still be sensed in some spheres, was the lack of a mutual relationship between the economic and regional policies. The institutional-organizational network and the operational organizations of regional policy were separated. Regional policy had, in the first place, some sort of social-policy aims, and financial restrictions significantly limited the means, and at the same time, the scope of activity of regional policy.

From the pont of view of solving the tasks of Hungarian economic modernization efficiently, the researchers participating in the project unanimously voted for the innovation-oriented model from among the possible regional development methods. This sub-branch of regional policy is the most likely to support the mobilization of local resources, the restructuring of the economy, and the creation of the system of economic incentives.

The proposed, especially important, aim of new regional policy should be the moderation of regional differences, and the creation of a situation where the backward, depressed regions can join up with the rest. The wording of this objective is well founded by the following requirements: social policy implications, the need to increase economic productivity, and general political implications.

The study devotes special attention to the consequeces of restructuring the infrasturcture, and indicates that the new projects on the development of infrastructure should primarily concentrate on the development of technical and intellectual infrastructure serving the creation of a modern economic structure, and not so much the improvement of living standards in the region.

In order to modernize the structures, the strategy of Hungarian regional development, especially in the phase of transformation into a market economy, has to put special emphasis on industrial development, though it is different from the models of developed market economies. However, it has to be done in close correlation with the creation of an economic environment which is capable of and ready for re-industrialization.

The fundamental trend of future development in Hungarian regional policy is the formation and creation of the means and the institutional-organizational elements (development of the local organizational and promotional network of regional development, the widening of the number of actors in regional development with the agents of financing, social aspects and the representation of interests) and the creation of the system of financial support (regional development incentives, subsidies, etc.).

Finally, the paper investigates the relationship between the administrative system and regional policy. The study points out that the means and the institutional network of regional policy have to be developed on the basis of the partnership of central government and the local authorities. While previous Hungarian administration followed the logic of bureaucracy, the new democratic management, with more than 3000 decision-makers, was put into the state cf disintegration. The future of the structure of Hungarian regional management is uncertain. The reasearchers carrying out the investigation are positive that regional policy meeting the Buropean norms requires a sub-national level with wide scope of research fields in Hungary ais well. However, not only the actual counties have to be modernized for this purpose, but ailso a new regional-administrative system has to be developed in the long run.

Szerzői adatok

Gyula Horváth, MTA RKK DTI

igazgató

Megjelent
1992-03-01
Hogyan idézzem?
Horváth, G. (1992) A magyar regionális politika súlypontjai, Tér és Társadalom, 6(1-2), o. 1-15. doi: 10.17649/TET.6.1-2.232.
Szám
Évf. 6 Szám 1-2 (1992): A területi politikáról
Rovat
Tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.