Az európai integráció és a területi együttműködések hatása a piacgazdaságok regionális politikájára
Absztrakt
In the 1970s, the expansion phase of monopolistic accumulation was changed for a decentralized phase of economic development based on strong market role in the developed indusrial countries. The role of energy intensive industries, which had been the driving force of development earlier, decreased, and the number of people employed in services was higher than that of those employed in traditional production. Services have more flexible and new spatial demands than traditional sectors.
The new economic paradigm, which is based on small and medium enterprises instead of Fordist large units expressedly influenced the development of regional policy. Previously developed consents changed. Economic restructuring came to the forefront of government economic policies. Limited central budgets and favoured new economic branches (tertiary and quaternary sectors) forced the traditional regional policy to revaluate. Traditional solutions lost their earlier economic and political importance, and the outlines of new regional strategies were drawn. It is not accidental, that at the turn of the 1970s and 1980s, almost all the West European countries elaborated new legislation for regional policy, or at least significantly modernized the earlier ones.
Parallel with the changes in national regional policy meeting economic changes, the regional policy of EEC was also amended. The need for a new srategy was partly born out of the need to harmonize the policies of member countries, and partly to grant programs and means to moderate regional differences whichbecame increasingly emphasized with the growth of EEC.
In the meantime, the regional and power structure of West European countries also changed. The political manifestation of economic decentralization was the new division of labour between the central governments and the regional local governments. The regional government who got more titles and more power, partly became capable of being the initiators of new national regional policies, and partly to become the regional basis of post- 1992 EEC reform activities.
The author believes, that in the decade to come, the regional policy of developed European societies will develop at the crossing of the post- Fordist economic policy of „fiexible" accumulation, the regional policy of EEC, the decentralized power, and regionalism.
In his study, the author deals with the analyses of the last two elements.
In the first part of the paper, the regional differences of EEC are investigated. The second part reviews the different means of community regional policy.
In summary: Hungary' s associate membership in EEC requires, that the country' s regional policy should be developed in the direction, that power among the central government, the local authorities and their regional communities should be devided so that adaptation to modernization centres should not only be infiuenced by central norms, but autonomous local and regional decisions should give answers to the market and development challenges.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.
