A kínai város

Szerzők

  • Enyedi György MTA Regionális Kutatások Központja, Budapest

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.21.4.1136

Kulcsszavak:

endogén városfejlődés, tervezett és ellenőrzött városnövekedés, „bolyongó" népesség

Absztrakt

A tartósan gyorsan növekedő és felzárkózó kínai gazdaság, ennek látványos városföldrajzi következményei – hatvan városnak van 1 milliónál több lakosa – világszerte hatalmas szakmai érdeklődést vált ki. E tanulmány fő kérdése: a mai kínai városfejlődés mennyire endogén, az évezredes kínai urbanizáció hagyományait folytató folyamat, s mennyire simul be a globalizáció városfejlődési folyamataiba? A vizsgálat következtetése, hogy a kínai urbanizáció endogén – nem modell-követő. Kína a világ egyetlen folyamatos – több mint háromezer éves – urbanizációjának térsége; az urbanizáció gazdasági forrása, szervezeti kerete, a városirányítás, a belső társadalmi szervezet mindvégig különbözött bármely más urbanizációs térségétől. A jelen városnövekedés is sajátos: üteme fékezett (a városi népességarány mindössze 35-40%), a városhálózat arányosan bővül (eltérően bármely más fejlődő vagy felzárkózó országétól), a falu–város vándorlás szigorúan (ha nem is mindig eredményesen) ellenőrzött. A túlnépesedés és szegénység falura zárt; a falusi munkaerő-feleslegnek a városi gazdaságba történő fokozatos átvezetése középtávon még fenntarthatja a gyors gazdasági növekedést, ám a vidéki fejlesztések elmaradása hosszú távon társadalmi-gazdasági konfliktusok forrása lehet.

Információk a szerzőről

Enyedi György , MTA Regionális Kutatások Központja, Budapest

kutató professzor, az MTA RKK Tudományos Tanácsának elnöke

##submission.downloads##

Megjelent

2007-12-01

Hogyan kell idézni

Enyedi, G. (2007) „A kínai város”, Tér és Társadalom, 21(4), o. 1–20. doi: 10.17649/TET.21.4.1136.

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok