Changes in the social and economic situation in the affected settlements of Győr-Moson-Sopron county following the handover of the M85 and M86 expressway

Az érintett települések társadalmi és gazdasági helyzetének változásai az M85 és M86 gyorsforgalmi utak átadása után

Absztrakt

A tanulmány az M85 és M86 gyorsforgalmi utak átadásának társadalmi-gazdasági hatásait vizsgálja Északnyugat-Magyarországon, különös tekintettel a rurális települések fejlődésére és az ingázási kapcsolatok átalakulására. A kutatás alapfeltevése szerint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése javítja az elérhetőséget, növeli a munkaerő mobilitását és kedvező fejlődési pályára állíthatja az érintett településeket. Az elemzés Győr-Moson-Sopron és Vas megye településeire terjed ki, és 2011., illetve 2022. évi népszámlálási adatokra, továbbá a TEIR és KSH adatbázisaira épül. A gyorsforgalmi úthálózat hatásának vizsgálata korrelációelemzéssel és difference-in-differences megközelítéssel történt, amelyek lehetővé tették az érintett (kezelt) és kontroll területek összehasonlítását.

Az eredmények szerint az autópálya közelsége összefüggést mutat a kedvezőbb demográfiai és jövedelmi mutatókkal, ugyanakkor az elérhetőség javulásának önálló hatása korlátozott. A vizsgált rurális településeken a népességcsökkenés üteme mérséklődött, a lakásállomány bővülése és a munkahelyek számának növekedése pedig meghaladta a kontroll területeken mért értékeket. Mindezek ellenére nem figyelhető meg olyan mértékű gazdasági felzárkózás, amely új fejlődési pályát eredményezett volna. A legjelentősebb változások az ingázási rendszerekben jelentkeztek: nőtt az elingázók száma, bővült a munkaerőpiaci vonzáskörzet, valamint erősödött a határon átnyúló napi mobilitás. Különösen Sopron térségében és az M85 folyosó mentén vált meghatározóvá az ausztriai munkavállalás szerepe. Az eredmények ugyanakkor nem igazolják, hogy az új utak jelentősen erősítették volna a Győr, Sopron és Szombathely közötti policentrikus kapcsolatokat. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy a gyorsforgalmi úthálózat bővülése elsősorban a meglévő térszerkezeti és munkaerőpiaci folyamatokat erősítette fel, miközben önmagában nem teremtett új regionális fejlődési tengelyeket.